Interjú

Gyűjteményhez ad
DISZ
egyház
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
egészségügy
1956
rendszerváltoztatás
Rákosi-korszak
'50-es évek
megszállás
hadifogság
II. világháború
'40-es évek

Beszélgetés Dr. Csordás Terézia nőgyógyásszal

2759 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: kettős megszállás, '50-es évek, 1956
Leírás: Az interjúalany 1932-ben született Budapesten. A legkorábbi emléke, hogy a szülei beszéltek a közelgő háborúról. Édesapja vegyész volt. Amikor a gyárat át akarták telepíteni Németországba, ő felmondott, így el kellett hagynia a fővárost is, Békés megyébe költöztek. Az első bombázásokat azonban még átélte a család Budapesten. (03:58) Miután leköltöztek Békésbe, 1944 novemberében a Vörös Hadsereg elérte otthonukat. Az első katonák még idősebbek és jóindulatúak voltak. Elmondja, hogy a közelben lévő erdőben létesített lőszerraktárt harcok nélkül szerezték meg az oroszok. Beszél arról, hogy korábban németek szállták meg a falut, de miután a debreceni páncéloscsatában a szovjetek győztek, a Wehrmacht katonák is elmenekültek. (07:10) Két nagybátyja hadifogságba került és Fogsányba vitték őket. Azért nem szállították őket tovább a Szovjetunióba, mert egy korábban náluk elszállásolt német orvos 50 év felettinek nyilvánította őket. (08:40) Az interjúalany egyházi iskolába járt, amelyet 1948-ban államosítottak. Később Egerbe került, ott érettségizett 1950-ben. Először az elektromérnöki szakot jelölte meg, de végül csak az orvosi karra vették fel, Ekkor költözött vissza a család Budapestre. Hiába volt Kispesten családi örökségként házuk, csak a hozzá tartozó melléképületet kaphatták meg, ahol nyomorúságos körülmények között éltek. Telenként a szobában is megfagyott a víz. 6 éven keresztül laktak itt. (13:44) Az 50-es években általános volt a szegénység. Édesanyjának is dolgoznia kellett, az egyetemnek sem volt pénze orvosi köpenyekre. Az egyetemen aktív mozgalmi élet folyt, amelyben az interjúalany is részt vett. Ennek a jó oldala az volt, hogy mély barátságok kötődtek. Az interjúalany jó tanuló volt, állami ösztöndíjban is részesült. Öccsét 1956-ban felvették a villamosmérnöki karra. Egy csereprogram keretében sikerült kijutnia 1 hónapban az NDK-ba, leírja az út részleteit. Az utazás szép élményeket hagyott benne, egyedül Drezdában látta még a szőnyegbombázás borzalmas nyomait. (22:30) 1956 szeptemberében doktorált. A gyáli úti akkori repülős kórházba került. (25:32) 1956. október 1-én hivatalosan katonaállományba vették. Október 23-án beteg volt, így csak később öccsétől értesült a forradalomról. Több katonának behívott orvos a lakosságtól kapott civil ruhát. (31:00) A család új házba kerülhetett, de Budapest '56 után romokban hevert. (32:58) Beszél a kórházi munkáról. A forradalom alatt a műtőjük találatot kapott, így egy ideig akadozott az ellátás. Férjhez ment, a József Attila lakótelepen sikerült nehézkesen lakást szerezniük. 1958 márciusában tudtak beköltözni, egy hétre rá született meg az interjúalany első fia. A szülési szabadság csak 6 hét volt, utána a gyereket bölcsődébe, majd a nagyszülőkhöz kellett vinni. (40:32) A munkahelyén hamar elfogadták, nő létére be tudott illeszkedni a férfi nőgyógyászok közé. 1960-ban tett nőgyógyász szakvizsgát, egy évre rá született második fia. Összesen 21 évet töltött a klinikán, utána nyerte el a János Kórház szülész főorvosi posztját. Innen 12 év után ment nyugdíjba. Beszél a János Kórház szülészeti osztályainak történetéről. (44:04) A rendszerváltoztatással nem foglalkozott. (44:56)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Dr. Csordás Terézia
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1932
Interjúalany foglalkozása: nőgyógyász
Felvétel időpontja: 2011. április 03.
Felvétel helyszíne: Budapest
Interjút készítette: Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola, Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Tárgy: kettős megszállás
Az interjúalany azzal kezdi, hogy katonai pályára lépése világosan következett számára, édesapja is megjárta mindkét világháborút. A Horthy koszakban páncélostiszt lett (0:06). A második világháborúban Németországban az angolok ellen harcolt, ekkor más gyalogosan. Valamint katonai iskoláiról mesél (2:01). Bemutatja a marosvásárhelyi hadapródiskola fegyvernemeit, valamint a többi magyarországi tisztképző iskoláról is szót ejt (5:07). A háború után a rendőrség figyelte, több társa is megjárta Recsket, de ő maga nem volt annyira szem előtt, nem zaklatták. Az interjúalany elmeséli, hogy több bajtársa is megjárta a Gulagot (7:47). Páncélostisztté való avatása után az első páncélosezredhez került. A hadapródiskolából kikerülő bajtársai Budapest környéki harcairól, kitüntéseiről mesél(10:17). A marosvásárhelyi katonai iskola mindennapjait mutatja be (12:13). Szól a kiképzés keménységéről, és hozzáteszi, enélkül nem lehetett volna az apródokból igazi tisztet faragni (18:56). A második világháború eseményeiről a marosvásárhelyi iskolában tájékoztatták őket (20:10). 1944 novemberében avatták fel, majd januárban kikerült Németországba. Itt átképezték őket német fegyverekre(23:20). 1945 áprilisában vetették be őket a nyugati fronton, de a nagyobb ütközetekből kimaradt. Páncélos léttükre az egységnek nem volt tankja, nem kaptak utánpótlást, így nem is tudtak eredményesen harcolni (24:32). Szól az átképzést tartó német frontkatonákról is (26:41). Angol hadifogságba került, ahol ápolóként kellett dolgoznia (28:00). 1945 szeptemberében wolfsburgi fogolytáborba került, ahol október végéig volt (31:40). A nyugati szövetségesek ellen soha nem volt kedve harcolni, sokkal inkább az oroszok ellen. Ezzel kapcsolatban elmeséli, miként mentették meg egy amerikai bombázó legénységét (33:56). Mindössze 20 cigarettáért egy német vasutas a bécsi gyorsvonatra kapcsolta a magyar hadifoglyok szerelvényeit. De Münchenben leszállították őket és a pockingi hadifogolytáborba kerültek, majd végül Győrbe szöktek (36:23). Innen Komáromba szállították őket, itt igazolniuk kellett azt, hogy nem voltak az SS tagjai vagy nyilasok (38:33). 1946-ban állományba vette az új magyar honvédség, néhány hónap múlva azonban B-listázás miatt elbocsátották (40:06). Szól elhelyezkedéséről rádióműszerészként és műegyetemi képzéséről (41:00). Mivel megbízhatatlannak számított, az egyetem elvégzése után Komlóra került a bányavállalathoz (43.23).
Interjúalany: Vécsey László
Felvétel időpontja: 2011. május 25.
Készítette: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Tatabánya

Hossz: 00:45:00
Tárgy: Mindennapi élet , 1956, rendszerváltoztatás
0:00 bemutatkozás 0:45 gyerekkori emlékei a II. világháborúról, budapesti lakosként 1944-ben kiköltöznek Vácra, édesapja katona volt, a család többi tagjával menekül Vácra, az értékeiket elrejtették, a bombázásokat egy óvóhelyen élték át, majd jöttek a partizánok, ezért elköltöztek egy paphoz 4:43 1944. dec. 6.-án az oroszok elfoglalták Vácot, a szobákat elfoglalták, de őket nem bántották, másnap pedig elmentek, majd visszamentek, de addigra mindenüket kirabolták, fel volt dúlva a lakás, az elásott holmit elvitték 8:04 visszatértek Budapestre, azt a lakást szerencséjükre nem dúlták fel, az édesapja eközben nyugati hadifogságba esett, mikor hazajött, akkor Magyarországon internálótáborba került Kerepesre, ahol tífuszt kapott, de szerencsére meggyógyult 10:08 a tanulmányairól beszél, Vácott kezdte az első elemit, a másodikat már Budapesten folytatta, egyházi iskolában, az ötödik elemit a bencéseknél kezdte, de azt államosították, ezért a Lónya utcai református gimnáziumba kerül, ott a cserkészet előszobájának számító szívgárdista lett, de cserkész már nem lehetett, mert feloszlatták, ezért ő úttörő lett, ott erős ideológiai képzést kaptak 14:15 a nyolcadik osztály elvégzése után irányították a tanulókat a középiskolákba, ezért egy tanítóképzőbe küldték tanítónak, bár orvos akart lenni, szerencsére egy másik gimnázium induló orosz tagozatára kerül, ahol heti tíz órában tanították az orosz nyelvet, az oktatás nem volt jó, mert frissen átképzett tanárok oktatták a nyelvet 18:11 lehetett latint tanulni, nulladik órában, de ez a lehetőség fél éven belül megszűnt, a gimnázium elvégzése után a Nagy Imre első miniszterelnöki korszakában lazult a rendszer 21:30 1956-ban jelentkezhetett az orvosi egyetemre, a felvételin megfelelt, de helyhiány miatt nem vették fel, fellebbezett, és végül a minisztériumi szintű fellebbezés után felvették 23:08 1956. okt. 23.-án éppen órán volt, amikor felolvasták a 12 pontot, és felvonultak a Bem-szoborhoz, este mozifilmet néztek, este azonban a Nagykörúton már ropogtak a fegyverek, a villamos fel volt borítva, aznap este egy barátját lelőtték 28:24 1956. október 24.-én már jöttek a tankok, mert el akarták foglalni a Kilián-laktanyát, látott egy tankot Molotov-koktéllal megtámadni, megjelentek újságok is 33:43 a forradalomba belekeveredett egyetemistákat elkapták, és a tanulmányaikat be kellett fejezniük, de november 4.-én hajnalban a szovjetek megtámadják Budapestet, lehúzódtak a pincébe, hallgatták a Szabad Európa Rádiót, 36:09 látta a Köztársaság téren lábbal felakasztott embereket 40:39 a forradalom után a résztvevőket összeszedték, de a fotók alapján is azonosították az embereket, évekig félt, hogy őt is lefotózták valahol, az egyetem pedig eltűntek emberek 42:19 1957 nyarán mentek nyaralni húszan a Balatonra, de egy házibuli alkalmával bevitték őket a rendőrségre, ahol kivallatták őket
Interjúalany: Dr. Áfra Tamás
Felvétel időpontja: 2011. január 27.
Készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác

Hossz: 00:31:00
Tárgy: 1956
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, majd röviden feleleveníti családja, oktatása és munkahelyei történetét (0:00). Szól nagyszüleiről, a földműves és az I. világháborús veterán vitéz nagyapáról, valamint arról, hogy vitézi családja mégsem fogadta el a földbirtokot a Bánságban (4:12). Elmeséli, mit hallott szüleitől a Horthy-korszakról (7:55), majd szól édesapja frontszolgálatáról a II. világháborúban, a hadifogságból való visszatéréséről. Arról is beszél, hogy a falusiak bunkerben rejtőztek el a megszállás elöl, és vele mákfolyadékot itattak, hogy ne hangoskodjon, ami nagyon felbőszítette édesapját (9:20). Szól a zsidók elhurcolásáról, és arról, hányan tértek vissza (12:18). Beszél a Rákosi-rendszer mezőgazdasági terrorjáról, a beszolgáltatásokról, valamint a rendszer és a vallásos hit összecsapásáról (14:12). Szól arról, hogy kiket zártak börtönbe vagy vertek meg a rendszer túlkapásai és a tagosítás elleni fellépésük nyomán (18:35). Szól az 1956-os forradalom során szerzett élményeiről (20:45). Értékeli a Kádár-korszakot, annak jobb megélhetési körülményeit és a foglalkoztatás-politikát (22:12). Beszél a rendszerváltoztatásról és annak meghiúsult reményeiről (26:30), valamint a mai fiatalok helyzetéről (28:10).
Interjúalany: Samu Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. február 15.
Készítette: II. Rákóczi Ferenc Szakközép-és Szakiskola, Kisvárda