Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
kulák
II. világháború
szovjet megszállás

Megszállástól a kuláksorsig

2392 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Leírás: 1932-ben született, leánykori neve Buzás Magdolna. Édesapja már első elemis korában meghalt(0:16). A riportalany a középiskolás élményeiről és az oktatási rendszerről beszél(1:36).A második világháború akkor érte amikor a gimnázium harmadik osztályába járt. Visszaemlékszik a bombázásokra, az óvóhelyre, stb(3:32). 1944 november 24.-én jöttek be az oroszok, az akkori lakhelyére, Ecsédre (4:45). Nagyapja pincéjében bújtak el a falusiak a bombázások idején(5:39).Nagy Lászlóné beszél a szovjet katonák kinézetéről, viselkedéséről. De elmondja, hogy a németektől sohasem féltek(6:48). A gyalogos katonák után megérkeztek a lovas kozákok is, valamint rengeteg kiegészítőegység(7:59). Ennivaló nem nagyon volt, a szovjetek és a magyar lakosság is egymástól lopkodtak(8:32). A menekülés miatt kopaszra nyírták még a lányok haját is(9:17). A háború után összeszedték főként a német dögcédulákat és leveleket írtak a hozzátartozójuknak (11:00). Vagy pedig a háborúban elpusztult lovakból kolbászt készítettek(12:26).1945 januárjában megérkeztek a tisztek, akik rengeteget raboltak, és a gyöngyösi szovjet városparancsnokság egyik katonája is ellopta Nagy Lászlóné nagyanyjának pénzét(13:56). Az interjúalany és nagyapja megpróbálta visszaszerezni az ellopott pénzt, és ha nagy nehézségek árán is, de sikerrel jártak (16:21).1945 tavaszán visszament az iskolába, befejezte a középiskolát, és tovább tanult egy tanítóképzőben, majd egy gazdasági iskolában(18:35). 1947 május 1.-én Ő szavalta el a Talpra magyart és egy Ady verset Rákosi Mátyás mellett(20:15).Majd később is találkozott vele személyesen(21:18).A származása miatt nem érettségizhetett le(23:06). Az iskolában végzett kultúrális tevékenységéről is ejt pár szót(24:11). Férje megjárta a hadifogságot(26:05).1951-ben megszületett Kati nevű lányos, pár hónap múlva, újra terhes lett Magdolna nevű lányával - ekkor kapták a parancsot, hogy hagyják el a házukat (27:15). Az állam vette kezébe a házat, Nagy Lászlóné édesanyjához költözött, az egész falu a segítségükre volt(27:54). Folyamatosan megkülönböztették őket származásuk miatt, nagyon nehéz soruk volt(29:12). A jegyrendszerben nem nagyon kaptak jegyet, mivel "kulákok" voltak. A beszolgáltatások számukra óriási terhet jelentett(31:50). Kárpótlást csak a rendszerváltoztatás után kaptak - bár a földjeiket és a házukat nem kapták vissza(32:51). Ezek közben kenyeret sütött, ebből tartotta fent magát és a gyermekeit(33:30). Jelenleg nyugdíjas, bár sokáig nem dolgozott, mert a gyerekeit nevelte(34:33). A TSZ-ben is dolgozott, onnan ment nyugdíjba(36:26). Fogalommagyarázat(36:37).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Nagy Lászlóné
Interjúalany lakhelye: Hatvan
Interjúalany született: Ecséd, 1932
Interjúalany foglalkozása: közgazdász
Felvétel időpontja: 2011. május 03.
Felvétel helyszíne: Hatvan

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a II. világháború helyi hatásairól, a háború alatti és utáni életről, az éhezésről. Elmeséli, hogy miért nem sikerült továbbtanulnia, jóllehet tehetségesen énekelt. Mesél az 1956-os események helyi hatásairól, és arról, hogy miért nem sikerült disszidálnia. Beszél a rendszerváltoztatás körüli időszakról, és ennek személyes életére gyakorolt hatásáról. 0:23--család, szülők, születés, lakhelyek 1:59-- II. világháború, megszállás, a szovjet katonák viselkedése, éhezés a városban és vidéken 9:00--miért nem tud továbbtanulni, milyen munkákat talál 14 évesen 13:00--hogyan tanul végül tovább a zeneiskolában, és hogyan törik ketté a karrierje 20:55--a forradalom helyi hatásai, hogyan szeretne disszidálni, és miért nem jön ez össze 25:36--családja, gyerekei, házasságai 31:33--a rendszerváltoztatás és következményei 34:19--kárpótlás, nyugdíjasok helyzete, kulákok, életmód a Kádár-rendszerben
Interjúalany: Gojcán Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. június 29.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany 1935-ben született Pusztaföldváron (Békés megye). Beszél gyermekkoráról. (01:32) 1941-ben kezdett iskolába járni. 3 km-re volt egyházi tanyaiskola. (02:20) Beszél a közelben lévő nemesi uradalomról, ahol sokszor megfordult Bartók Béla. (04:16) Elmondja, milyen volt a tanyasi élet. (08:02) A tanyán élte meg a front átvonulását. 1944. október 6-án ért oda a Vörös Hadsereg. Részletesen elmondja a harcok, a megszállás körülményeit. (14:04) Beszél a háború utáni újrakezdésről: a család 6 hold földön gazdálkodott. (15:40) Újra beszél a megszálló orosz katonák viselkedéséről. Sokan részegek voltak, fosztogattak, erőszakoskodtak. (17:10) Korábban a német katonákat csak átvonulni látta. Mire az oroszok elérték a környéket, a németek már visszavonultak. (17:48) 1943-ban fenyőfa helyett meggyfából készítették az iskolában a karácsonyfát, ez véletlenül felgyulladt. (19:26) A háború után a rossz pénz miatt kialakult a cserekereskedelem. A legkelendőbb árucikk a pálinka volt. (21:00) A Rákosi-korszakban nem akarták beadni a földet a TSZ-be, ezért kérdezés nélkül elvették földjüket. (22:56) Beszél a beszolgáltatásokról. Nem volt elég terményük, lopva kellett félrerakniuk a saját maguk által megtermelt javakból, hogy ne éhezzenek. (25:40) Az egyházat is ellehetetlenítették. Egy magas rangú papot helyeztek a kis faluba, akinek ez volt a büntetése. A kommunisták megpróbálták teljesen visszaszorítani a vallási életet. (31:20) Beszél az '50-es évek mindennapjairól, a rokonság életkörülményeiről. (34:18) Beszél házasságáról, családalapításáról. Férjét egyik barátja rávette, hogy lépjen be a "Pártba", hogy tudjon érvényesülni. Párttagsága ellenére eljárt templomba, később ki is lépett. (41:02)
Interjúalany: Telep Julianna
Felvétel időpontja: 2011. május 18.

Hossz: 00:31:00
Tárgy: '50-es évek
Az interjúalany beszél családjáról (0:03), majd rátér arra, hogy Budapest ostromát egy a spanyol követség védett házában vészelte át (01:04). Szól arról, hogyan értesültek a Nemzeti Segélyakció programjáról, melynek keretében pesti fiúkat vittek le Szabolcsba (2:45), majd elmeséli az utazást, és azt, hogy húgával külön-külön családokhoz kerültek (3:28). Elmeséli, milyen kellemetlenül érezte magát az első családjánál, majd azt, hogyan került egy másikhoz, ahol szeretettel fogadták (7:45). Elmondja, milyen munkákat kellett végeznie, és azt, hogy milyen volt, mikor hazatért a családhoz a férj az orosz hadifogságból (11:20). Részletesen leírja, hogyan zajlott a faluban a földosztás (14:30), és hogyan alakultak ki az 1945-ös pártok (17:10). Szól a befogadó család református hitéről, és arról, hogy a faluban általában hogyan élték meg a holokausztot (17:57). Szól arról, milyen volt az ottani élet, és hogyan ragadt rá a szabolcsi nyelv (20:48). Elmeséli, mi történt a húgával (25:18), hogyan ért véget a program, hogyan tértek vissza Budapestre, és miként szerzett nyomdászi szakképesítést (28:40).
Interjúalany: Dr Harsányi Iván
Felvétel időpontja: 2011. április 12.