Az interjúalany beszél gyermekkoráról és oktatásáról a ciszterci gimnáziumban, valamint a cserkészetről (0:08). Szól az 1948-as államosításról, az oktatás folytatásáról, az új intézmény és az ifjúsági mozgalmak keltette ellenérzésről, valamint arról, hogy könyvben is kiadta cserkész örstársaival való 1948-as levelezését (2:45). Szól arról, hogy érettségi után a zirci teológiára jelentkezett, amit azonban megszüntettek, a növendékek egy része pedig disszidált vagy börtönbe került (7:30). Ő a budapesti teológián el tudott végezni két évet, majd katonai szolgálatról visszautasították és rakodómunkásként kellett elhelyezkednie (10:15). Szól arról, hogyan került tudományos segéderőként a pécsi egyetemre, s így hogyan állt vissza értelmiségi alapállása (13:50). Végül részben a rend bátorítása miatt elvégezte a pécsi tanárképző orosz szakát kitüntetéssel, és hogyan kedvelte meg Nyugat helyett a Keletet (15:00). Rendszerellenessége miatt vidékre rakták tanítani, majd úttörő vezetést bíztak rá, végül egy külvárosi iskolában tanított Pécsett, de mindegyikkel jól járt, értékes tapasztalatot és tudást gyűjtött ezen évek alatt (18:36). Szól arról, hogy egy ideje már tudományos írásai jelentek meg pedagógia témakörban, amikor felkérték, hogy fogadjon el egy állást a pedagógia tanszéken. Először a hátrányos helyzetű diákokkal kezdett foglalkozni, majd a romológia szakértője lett, ilyen tanszék felállításában is segédkezett (27:20). Szól a rendszerváltoztatásról, arról, hogy szabadon felvállalhatta hitét, és keresztény nyári szabadegyetemet szervezhetett (35:14). Valószínűleg ez is volt az oka nyugdíjazásának (39:40). Végül arról szól, hogyan segédkezett a Mester és tanítvány című lap elindításában Hoffmann Rózsával együtt (42:50).

Az interjúalany beszél katolikus családjáról (0:08), majd arról, hogy miként ütközött a vallásos és a kommunista nevelés gyermekkorában (1:40). Elbeszéli, miként tért meg és kezdett a budaörsi gyülekezetbe járni (2:50), illetve azt, hogy édesapja üldözni kezdte, mikor bejelentette, hogy már nem katolikus (5:50). Részletesen elmeséli első néhány látogatását a gyülekezetben és a megtérés élményét (8:32) . Szól arról, hogy frissen megtértként milyen volt a Kádár-kori néphadseregben szolgálni, és azt, hogy szerencsés időpontban jött műtétje miatt mégis a Bibliával foglalkozhatott (12:20). Később az ételosztások és egyéb munkák révén szintén ideje maradt a hitre a szolgálat alatt (17:00). Beszél a hadsereg ideológiai átképzéséről (19:40), majd arról, hogy eltávozásaikor gyakran gyülekezeti barátaihoz ment, s nem haza (21:32). Szól az 1980-as évek második felének megújulásáról, a présház felújításáról és a gyülekezet bővítéséről (22:30). Szól arról, milyen konfliktusa volt a világi iskolákban a hitének terjesztése miatt, és beszél a "Mennybe vezető expressz" című daláról (25:55). Beszél az evangelizációról (32:10), a megfigyelésekről (35:00), majd a rendszerváltoztatás hatásáról, a vallásszabadságról és a Bornemissza Péter iskoláról (37:45).

0:00 családi háttér, gyermekkor, iskolák 4:13 sokan, akik másképpen gondolkodtak, szellemi parkolópályára került, ő is egy műszaki könyvesboltban kezdett, majd kiadványszerkesztésre tért át 11:09 a rendszerváltoztatás furcsa élményként érte őket, a bölcsész értelmiségiek számára felszabadulást hozott 14:28 a rendszerváltoztatás után a multik betörtek a lappiacra, és komoly háttér nélkül nem volt esélye egy lapnak, ő is indított egy folyóiratot, de nem élt sokáig 17:50 ezt követően egy alkotóközösségben dolgozott 19:30 a három T kategóriáját idézi fel 22:14 elkezdtek restaurálással foglalkozni, számos munkájuk volt