Az interjúalany beszél a családjáról (1:07), második világháborús emlékeiről (3:25), tanulmányairól (5:29), pályaválasztásáról (6:52), a szocialista ifjúsági mozgalmakról (8:09), a helyi politikában való részvételéről, tanácsi tagságáról, pártba való belépéséről, tanácselnökségéről (13:40), a rendszerváltoztatás előzményeiről és a rendszerváltoztatásról (18:08), polgármesterré választásáról (19:40), a helyi fejlesztésekről, beruházásokról (20:00), végül a temetéseken vállalt szerepéről (22:50).

1943-ban született, a hatvani általános iskolába járt, 1956-ban disszidált, de 1959-ben hazatért, ekkor újra visszatért iskolába(0:10).1945-ben édesapját internálták, ennek történetét meséli el(0:55).Édesanyja pedagógus volt. 1956-ban a családja szétszakadt, erről beszél az interjúalany(2:30).Az 1956-os események utáni disszidálásuk nem ment könnyen, erre emlékszik vissza László Csaba(4:10).Miután Venezuelába jutottak az interjúalany öccse egy spanyol papi kollégiumba került, míg László Csaba kétkezi munkából tartotta fent magát(8:43).17 évesen, 1959-ben jöttek haza, mivel nagyon nehezen kaptak munkát, gyötörte a honvágy és Magyarországon is amnesztiát hirdettek a disszidensekkel szemben(10:40).Itthon egy látszatamnesztia fogadta, szinte végig megkülönböztették '56-os múltja miatt. Ez kihatott taulmányaira is, erről hallhatjuk személyes történetét(12:43).A szigetvári konzervgyárba került műszakvezetőnek, majd 1964-ben be kellett vonulnia a hadseregbe, de mivel a felsőoktatásba jelentkezett, hamar le is szerelt(17:53).Az üzemmérnöki képzés után kertészeti egyetemi képzést is kapott(20:17).1969-ban megnősült(20:36).Korábban 1956-os múltja és édesapja 1945 előtti tisztviselői múltja miatt azt tanácsolták az interjúalanynak, hogy kerülje Hatvant(21:04).A rendszerváltoztatást megelőzően a hatvani konzervgyárban dolgozott, majd a dunakeszi és budapesti konzervgyárakba került(22:25).A rendszerváltoztatás nem rázta meg, nem érintették a változások(23:46).Az édesanyja és testvére ott maradt Venezuelában. Az ő sorsukról mesél(24:43).Fogalommagyarázat(28:01).

Az interjúalany elmeséli, hogy Nagybaracskán nőtt fel rác és részben bunyevác származású családban (0:30). Paraszti származása miatt a jó jegyei ellenére sem vették fel, így kereskedelmi iskolát végzett, majd kormányőr lett a Belügyminisztériumban (2:25). Szól feleségével való megismerkedéséről és arról, hogy hat nappal később megkérte a kezét. Később a gödöllői önkormányzat népjóléti irodáján dolgozott (4:02). Az 1994-ben megalakult Cigány Kisebbségi Önkormányzatban nem roma létére választották be. Szól a cigányság számára szervezett oktatási programról (7:15). Rátér a kulturális eseményekre, a zenekarokra, és a munkásságuk által felfedezett cigány fiatalok sikereire (12:00). Mesél az elmúlt évtizedek CKÖ-választásairól, arról, hogy 2006-os vereségük után megszervezték a Gödöllői Kulturális és Szociális Közhasznú Egyesületet, hogy folytathassák a munkát (17:30). Szól az Élelmiszerbank által juttatott adományok kiosztásának megszervezéséről, ennek bürokratikus és finanszírozási kérdéseiről. Az összes vizsgálat során eddig egy liter eltűnését regisztrálták (19:50). Szól arról, hogyan választják ki a támogatott családokat, hogyan épül fel a helyi cigány közösség, a kisebbségi önkormányzat, valamint arról, hogy milyen az ellenzékük (30:05). Végül arról szól, mikor és hogyan ismerkedett meg a cigány kultúrával és hogyan lett "tiszteletbeli cigány" (32:50).