Interjú

Gyűjteményhez ad
cserkészet
deportálás
oktatás
úttörőmozgalom
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
rendszerváltoztatás
leventemozgalom
II. világháború
Horthy Miklós
MOVE
Teleki Pál

Visszaemlékezés a szécsényi cserkészmozgalomra

2356 megtekintés

Hossz: 00:48:00
Leírás: Az interjúalany beszél a Horthy-korszak negatív vonásairól, II. világháborús élményeiről. Mesél a magyar, illetve a szécsényi cserkészmozgalom megalakulásáról és további történetéről. 0:4--családja, szülei, milyen körülmények között éltek; 2:3--milyen emlékei vannak a Horthy-korszakról, az időszak negatív vonásai; 4:40--a zsidók deportálása Szécsényből; 7:13--emlékei a szovjetek bevonulásáról Szécsénybe, hogyan menekültek előlük; 9:45--milyen volt a szécsényi polgári iskola; 17:51--a magyar cserkészet újjáalakítása a forradalom után, milyen volt a cserkészet; 21:00--a Levente Mozgalom és a cserkészet, hogyan nevelte a cserkészet a katonaság igényei szerint a fiatalokat, milyen kapcsolat volt a Levente Mozgalom és a cserkészet között; 27:5--II. világháború hatása a cserkészetre; 30:6--milyen céllal alakult a legelső cserkészmozgalom; 31:57--mikor, hogyan alakult meg a szécsényi cserkészmozgalom, milyen szerepet játszottak ebben a helyi ferencesek; 36:00--Teleki tevékenysége a cserkészmozgalomban, a gödöllői dzsembori; 40:36--hogyan építik újra majd szüntetik meg a II. világháború után a cserkészmozgalmat; 45:24--hogyan zajlott le a rendszerváltoztatás után cserkészet újjászervezése
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Politika és egyház viszonyáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Kolosi Tibor
Interjúalany lakhelye: Szécsény
Interjúalany született: Szécsény, 1933
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. március 07.
Felvétel helyszíne: Szécsény

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:22:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, arról, hogy csak egyszer találkozott iskolás évei alatt rasszizmussal (0:03). 4,8-as átlaggal végezte az iskolát, eladó akart lenni, de aztán más munkákat végzett, statisztált is és megházasodott (2:28). Szól arról, hogy a férjével 10 év együttélés után rosszra fordultak a dolgok, megverte, s ezért többször külön költözött, majd végül elváltak (7:00). Megemlíti, hogy 1956-ban látta jönni-menni a tankokat (9:34). Elmeséli, hogy miként ismerkedett meg férjével és szökött el vele (10:24), majd azt, hogy miként kaptak CS-lakást Pomázon és hogy rontotta meg az ottlétet a szomszédság (12:35). Arról is beszél, hogy irigykedés tárgya volt, amikor a tisztes munka eredményeképp vettek egy autót (14:45). Végül a rendszerváltoztatásról beszél, könyvelői állásáról, és arról, hogy mennyire megbíztak benne (17:18).
Interjúalany: Horváth Lajosné
Felvétel időpontja: 2011. március 17.

Hossz: 00:46:20
Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan került a népművelői pályára, milyen feladatai voltak népművelőként, és milyen különböző munkahelyekre került művelődésszervezőként. Szól a mezőgazdaság átalakításáról, az 1956-os eseményekről, az azt követő megtorlásokról, az úttörőmozgalomról, illetve a rendszerváltoztatásról is. 0:6--születése, neveltetése, gazdálkodó nagyszüleli belekényszerítése a TSZ-be; 3:12--tanulmányai, gyermekként végzett munkái, szabadidős tevékenységei, hogyan került kapcsolatba a kultúrával; 13:0--sikertelen felvételije a színművészeti főiskolára és hogyan került végül népművelés-könyvtár szakra; 14:46--katonaság; 15:45--népművelőként végzett munkája, mennyire volt szabad keze a műsorok szervezésében; 18:22--hogyan került a gyulai úttörőház élére; 20:26--munkája a Magyar Cirkusz és Varieté vállalatban, hogyan jutott ki a vállalat munkatársaként külföldre, külföldi tapasztalatai; 24:21--emlékei az 1956-os eseményekről és az azt követő megtorlásokról; 31:30--emlékei az úttörőmozgalomról; 34:45--mi lehet a feladata a mai közösségben egy népművelőknek; 38:20--hogy sikerült elkerülnie a párttagságot, milyen a jelenlegi politikai meggyőződése
Interjúalany: Toldi János
Felvétel időpontja: 2011. május 07.

Hossz: 00:44:00
Tárgy: egyházak
Az interjúalany beszél családjáról, annak légköréről, és azokról a tapasztalatokról, ami a ferences rend felé terelte életét (0:30). Szól oktatásáról a győri ferences gimnáziumban, majd a teológiai főiskolán és az ELTE-n, valamint hit és tudomány egymást támogató viszonyáról (4:02). Beszél a zarándoklatnak az egyházban és a kultúrtörténetben betöltött szerepéről (06:30), majd beszámol Szentkút zarándokhelyének történetéről, a két világháború közötti felvirágzásról (9:50). Szól a Rákosi-rendszer egyházüldözéséről, a szerzetesrendek feloszlatásáról, a kitelepítésekről és államosításokról (12:34). Külön leírja Szentkút államosítását (17:32) és a Kádár-korszak elnyomó tevékenységét (18:40). Szól arról, hogyan kapta vissza a rend a javait (22:16), majd arról, hogy milyen szerepe lehet a jövőben a zarándokhelynek (24:00). Beszél Szentkút művészettörténeti értékéről, és arról, miként vált nemzeti zarándokhellyé (27:02). Beszél a szlovák-magyar közös imanapokról, a két nép megbéküléséről (32:02), valamint az egyház mai szerepéről és a papi hivatások helyzetéről (35:18).
Interjúalany: Kálmán Peregrin
Felvétel időpontja: 2011. március 25.