Interjú
Gyűjteményhez ad
Kohászok élete, miskolci kohászat
2918 megtekintés
Hossz: 00:54:00
Leírás:
Az interjúalany 1938-ban született Megyaszón (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). Beszél családjáról. Apja bárói uradalomban volt kertész, testvére nem született. Gyermekkorában sokat játszott a szembeszomszéd zsidó kisfiúval, a szeme láttára hurcolták el a II. világháború végén. A településen 2 hónap alatt vonult át a front. Az orosz katonák kedvesek voltak a gyerekekkel, de a fiatal nőket megerőszakolták. Közel volt Miskolc, hallotta a bombázásokat. (06:26) Az általános iskolát szülőfalujában járta ki. A Sárospataki Református Kollégiumba jelentkezett, de adminisztrációs hibákra hivatkozva nem vették fel, így nem maradt más választása, csak a kohóipari iskola. Ennek elvégzése után a kohómérnöki karra jelentkezett a Miskolci Egyetemere 1956-ban, de csak gépészmérnöknek vették fel. Később át tudott menni kohász szakra. (14:20) Egyetemistaként ismerte meg későbbi feleségét. 2 hét ismeretség után kérte meg a kezét, egy év múlva összeházasodtak. (16:58) Minden egyetemen végzett fiatalt központilag elhelyeztek a munkahelyeken. Az interjúalany elvileg Csepelre került volna, de apósa el tudta intézni, hogy Diósgyőrben maradhasson. Feleségével szövetkezeti lakáshoz jutottak, családot alapítottak, két gyermekük született. Közben a diósgyőri kohóban is haladt felfelé a ranglétrán. Beszél a kohászati termelés menetéről. (27:22) Beszél a kohóban végrehajtott fejlesztésekről. 1985-ig dolgozott a kohóban, majd kereskedelmi vezérigazgató-helyettes lett, ami elsősorban irodai munkával és utazással járt. Szakmájából kifolyólag több helyen, még Indiában is járt. Beszél szakmai tapasztalatairól. (38:36) Munkája miatt járt nyugati országokban, beszél az ott tapasztalt életviszonyokról. (40:04) A kereskedelmi vezérigazgató-helyettesi pozícióban érte a rendszerváltoztatás, amely olyan változásokat hozott, amelyek a kohót rosszul érintették. Lecsökkent a piac, megszűntek a korábbi kapcsolatok, visszaesett a termelés. A rendszerváltoztatás utáni intézkedések következtében rövid ideig a kohó elsőszámú vezetője is volt, de ekkorra a gyár már kényszerkölcsönökre szorult. Dunaújvárosi kollégáival közösen végül acélértékesítő üzembe is belekezdett. A kohót leállították és szétszedték. (49:32) 1998-ban ment nyugdíjba, de emellett ideiglenesen egy budapesti kohó vezetését is elvállalta. Összesen 33 évet töltött Diósgyőrben. (54:14)
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Dutkó Lajos
Interjúalany lakhelye:
Miskolc
Interjúalany született:
Megyaszó,
1938
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. március 04.
Felvétel helyszíne:
Miskolc
Interjút készítette:
Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
Kapcsolódó interjúk
Egy lépéssel a rendszer határain túl
Hossz: 00:57:00
A riportalany debreceni kereskedőcsalád leszármazottja, akinek családja 1944-ben költözött át Pécsre. Szól arról, hogy édesapja három évig volt hadifogságban (3:00-ig). Elmeséli, hogy a háború után Pécs csaknem összes általános iskolájában tanult (7:18-ig). Meghatározó élmény volt számára, hogy iskolás korában több pécsi képzőművész tanította (10:53-ig). Mesél katonai szolgálatáról, elmondja, hogy katonaévei alatt lehetősége volt képzőművészettel foglalkoznia (17:32-ig). A pécsi Művészeti Szakközépiskolába Bizse János hívta tanítani 1962-ben. Elmondja, hogy milyen okai voltak az iskola létrehozásának (21:18-ig). Felidézi milyen volt a helyi képzőművészeti élet az 1960-as években, milyen lehetőségei voltak a kor alkotóinak (25:18-ig). Beszél a korszak morális problémáiról (35:50-ig). Szól a Pécsett kibontakozó szellemi pezsgésről. Elsőként a Pécsi Nemzeti Színházban Németh Antal és Eck Imre irányításával megvalósult törekvésekről beszél (39:38-ig), majd szól a Bóbita Bábszínház jelentőségéről (44:11-ig). Mesél a Bécsy Tamás vezetésével meginduló amatőr színházi életről (45:48-ig). Elmondja, hogy a helyi politikai elit támogatta a művészek törekvéseit, mert büszke volt ezekre (52:02-ig). Végezetül szól a Villányi Művésztelep megalakulásáról (56:50-ig).
Interjúalany: Erdős János
Felvétel időpontja: 2011. április 08.
Szállj fel magasra - A Szobi szörpüzem volt vezérigazgatójának emlékei
Hossz: 00:50:00
Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról, arról, hogy egy bombázás során teljesen nincstelenek lettek, valamint arról, hogy a háború után a legjobb gimnáziumban tanulhatott, részben munkás származása miatt (0:26). Szól az 1956-os forradalomról, arról, hogy egy rokona már 56 júniusában megmondta, hogy a jövő embere vagy Kádár vagy Nagy Imre lesz (7:10). Elmeséli, hogy műegyetemisták jöttek be az órára és kérték a gimnazistákat, hogy csatlakozzanak. Édesanyja ezt megtiltotta, de megtalálta a módját, hogy elmenjen a tüntetésekre. Az első lövések eldördüleskor távoztak (10:32), de az események mély nyomot hagytak rajta, gyásszalagot hordtak az évfordulókon (16:10). Bár nem volt túl jó eredménye a középiskolában, különböző tudományos pályamunkák készítésével és kemény tanulással agrármérnök lett (19:30). Szól arról, hogyan helyezkedett el különböző TSZ-ekben dolgozni, valamint szól a magyar mezőgazdaság elmaradottságról a nyugathoz képest (21:25). Beszél arról, milyen nehéz helyzet volt a gazdasági helyzet a jóvátétel miatt, valamint arról, hogyan csalódott a TSZ-ekben, miként látta be, hogy a szövetkeztek nem hatékonyak gazdaságilag (28:00). Elmeséli, hogyan adódott számára a lehetőség, hogy egy 7 TSZ által működtetett, csőd szélére került gyümölcsfeldolgozót átvegyen, amiből 1996-ra 6 millárdos forgalmú vállalatot csinált, ami 540 embernek adott munkát (32:10). Szól a vállalatirányítás problémáiról, a kommunista pártirányítás és a szakmai vezetés konfliktusáról (35:50), majd hosszan ismerteti azt a kulturális és társadalmi küldetést, amit az üzem tudott nyújtani a kistérségnek (37:50). Végül a Vállalati Gazdasági Munkaközösségeket, a Kádár-korszak kezdetleges piacgazdaságát elemzi (46:12).
Interjúalany: DR. HEMELA MIHÁLY
Felvétel időpontja: 2011. január 16.
Készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác
Balázs István könyvkiadó beszél családjáról és zsidó identitásáról
Hossz: 00:43:30
Az interjúalany mesél a zsidó származású családját a XX. század első felében ért megpróbáltatásokról, iskolájáról, családja valláshoz való viszonyáról, pályaválasztásáról, párttagságáról és a Kádár-rendszer valamint a nyugaton élő magyarok viszonyáról.
0:11--születés, család, szülők, nagyszülei elszegényedése, apja árvaházi évei;
5:7--apja munkaszolgálata, oroszországi hadifogsága és feleségével kötött távházassága;
7:25--anyja családja, a család vallásossága, hogyan érintette őket a holokauszt, milyen rokonai haltak, illetve menekültek meg;
14:30--mi történt velük 1945-ben, szülei házassága, lakóhelyük;
17:48--iskolás emlékei;
23:18--első látogatása a zsinagógába, családja viszonya a zsidó valláshoz;
27:11--egyetemi évei;
29:39--miért nem veszik fel a pártba;
30:42--pályaválasztása, hogyan lett újságíró;
37:12--milyen volt az ország, illetve a nyugati magyarok viszonya;
40:46--miért maradt hűséges a párthoz
Interjúalany: Balázs István
Felvétel időpontja: 2011. május 03.
