Interjú

Gyűjteményhez ad
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Apró Antal
Gerő Ernő
Munkásőrség
karhatalom
1956
pufajkások
Nemzetőrség
leventemozgalom
párttagság
munkástanácsok
Kádár-korszak
II. világháború
szovjet megszállás

1956 Tatabányán, újságírói szemmel

2913 megtekintés

Hossz: 00:44:09
Leírás: Az interjúalany elmondja, hogy szegény származása ellenére hogyan sikerült továbbtanulnia a II. világháborút követő változások következtében és hogyan lett belőle újságíró Tatabányán. Mesél az 1956-os események Tatabányai vonatkozásairól, a helyi munkástanácsok működéséről, és forradalom leverését követő időszak munkásmegmozdulásairól, sztrájkjairól, illetve a karhatalmisták megtorló tevékenységéről. 1:18--hogyan tudott továbbtanulni szegény származása ellenére, hogyan viszik el leventének a II. világháború során; 2:18--hogyan tudott a II. világháborút követő átalakulások következtében továbbtanulni az egyetemen; 3:50--hogyan lett belőle újságíró és hogyan került Tatabányára; 5:6--milyen cikkeket írt a forradalom előtt a változás szükségességéről, milyen retorziók érték a cikkei miatt; 6:13--hogyan kezdődött el Tatabányán a forradalom, milyen előzményei voltak ennek; 12:56--hogyan vett részt a forradalom alatt egy új helyi lap megindításában, és hogyan tudósított az eseményekről; 15:0--hogyan kezdődött a bányaipari diákság tüntetése október 26-án és hogyan jutottak fegyverekhez; 17:25--a forradalmi tanács és a nemzetőrség megalakulása, a helyi politikai foglyok kiszabadítása, a tatabányai forradalom áldozatai; 20:40--a forradalom leverése, a szovjetek bevonulása, a munkástanácsok működése, hogyan kezdtek sztrájkba a forradalom leverése után; 28:53--hogyan próbált Kádár tárgyalni az itteni munkástanácssal és hogyan utasította el a pártvezetés a tárgyalás lehetőségét; 32:2--hogyan látogatott el hozzájuk végül Kádár és hogyan tárgyalt velük; 34:24--milyen ellenkezést váltott ki a munkásokból a karhatalom megalapítása, a december 7-i sortűz előzményei; 41:0--hogyan lépett fel a karhatalom a bányászok ellen, hogyan zajlottak a forradalom utáni megtorlások
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
Interjúalany neve: Gyüszi László
Interjúalany lakhelye: Tatabánya
Interjúalany született: Ete, 1929
Interjúalany foglalkozása: újságíró, tanár, teológus
Felvétel időpontja: 2011. február 24.
Felvétel helyszíne: Tatabánya

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja egy uradalom intézője volt, Orosházán járt iskolában 1:46 a front érkezése előtt gyakori volt a légiriadó az iskolában, szeptember végén már menekülniük kellett, édesapját ekkor behívták katonának, a család pedig vonattal menekült el 4:44 a vonatot többször bombázás érte, Pápára mentek a nagybátyjához, az édesapja időközben visszaszökik hozzájuk 8:06 nagyon sok bombázást éltek meg, a pápai repteret bombázták, óvóhely nem volt, a környező földekre szaladtak ki 10:19 az oroszok bevonulásakor a templom kriptájában voltak, az orosz katonák kirámolták a környéket, hazautaznak, látta a szétlőtt országot 13:58 Nyírbátorba költöztek, az ottani apácákhoz jártak iskolába, mesél a háború utáni életről, édesapja egy állami vállalatnál volt agronómus 17:09 hittanra is járt, de helyhiány miatt nem vették föl a nyíregyházi gimnáziumba a vallásossága miatt, végül egy debreceni zenegimnáziumba jutott be 20:38 a második év elején bezárják a gimnáziumot, ezért berakták a Csokonai Gimnáziumba, ezért egy csoportban magántanulók lettek, szerencséjükre az iskolájukat ismét elindították 22:17 sikerül felvételt nyernie a debreceni egyetem történelem-földrajz szakára 23:38 az egyetemen belecsöppent 1956-ban a fortyogó politikai légkörbe 24:40 Debrecenben nagy felvonulás volt október 23.-án, lövések hallatszódtak, gyűlésekre nem járt ki, mert nagyon messze voltak a kollégiumnál; november 4.-én dübörögve jöttek be az orosz tankok, de harcok nem voltak 28:18 év végén pótolták be a kéthónapos kimaradást, mesél a terepgyakorlatokról 31:21 évfolyamtársait KISZ-tanácsadóként szórják szét az országban, őt azonban aKISZ-be fel sem veszik 32:49 Debrecenben nem volt állás, egy évig Derecskén tanított, majd egy összevont tanyasi iskolába 34:56 végül Sopronban kapott állást a férjével együtt
Interjúalany: Nagy Mártonné
Felvétel időpontja: 2011. január 19.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan élték meg Gyömrőn a II. világháborút és az oroszok bevonulását. Ezt követően beszél az 1956-os szegedi és gyömrői eseményekkel kapcsolatos élményeiről is. 0:26--család, szülők, hogy nézett ki a korabeli Gyömrő 5:5--iskolás évei és a II. világháborúról őrzött emlékei (bombázások, oroszok bevonulása) 20:21--milyen portrékat készít az édesapja az oroszoknak 23:20--apja összetűzése az orosz katonákkal 28:50--1956-os élményei szegedi kollégistaként, hogyan bontakozott ki az egyetemisták mozgalma, részvétele a helyi eseményekben 39:8--mit történt 1956-ban Gyömrőn, hogyan döntötték le az apja által készített szovjet emlékművet
Interjúalany: Pál Mihály
Felvétel időpontja: 2010. október 29.

Hossz: 00:35:00
Az interjúalany beszél a forradalom előzményeiről (0:38), az egri 1956-os események kezdetéről (1:20), arról, hogy honnan szereztek fegyvert (7:15), a főiskolás nemzetőrökről (10:02), a szovjetekkel való tárgyalásról (12:12), szökésükről Miskolcra, elfogásukról, egy laktanyában történő fogva tartásukról, a laktanyából való szökésükről (14:27), az egri sortűzről (15:58), letartóztatásáról (16:25), majd ismét a szabadságharcról (16:43), részletesen az egri történésekről (19:40), arról, hogy fegyveres harc nem volt a városban (20:38), a munkástanácsokról (22:50), a Bükkben folyó harcokról (23:42), az átálló szovjetekről, az emberi veszteségről (26:22), a megtorlásról (27:39), a különböző nemzetőrségekkel fennálló kapcsolatokról (29:00), arról, hogy Egerben sem halálos áldozat, sem halálos ítélet nem volt (31:00), letartóztatásáról, kihallgatásáról (32:16).
Interjúalany: Dömötör Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. január 14.