Címszavak: Német eredetű család Sopronba kerülése (dédszülők, 1859),(1-3 perc) I.világháború (nagyapa katona volt),(3-5 perc) II. világháború (apa katona volt, rablóakciók), (5-8 perc) Államosítás,(8-9 perc) Egyéb származás, Vallás (az anyát kitiltották Sopronból), Hangszerek, zeneiskola, énekkar, zenekarok,(12-13 perc) Kisdobos, úttörő (úttörőzenekar, Sógor Ferenc), Szakmaválasztás (külföld), 1956 – Ausztria (disszidálás), 1960 – külföldi nyaralás, nyilatkozattétel, Csehszlovák kitelepítés, Vállalkozóvá válás, megrendelők, Rendszerváltoztatás hatása a munkára, Munkavégzés, -folyamatok, Katonaság (2 év, katonazenekarok, laktanyafogság, katonai bajnokság, útépítés), (27-32 perc) Kitelepítés (visszacsatolt terület, anyát nem, nagyapát kitelepítették), oroszok bejövetele (1945 ápr. 01) ,temetés. (32-37 perc)

Az interjúalany beszél a családjáról (1:21), Magyarország 1919-es román megszállásáról (1:45), a trianoni békeszerződés aláírásáról (3:59), édesapja munkájáról (4:40), származásáról, a székelység történetéről (7:27), szülei szegénységéről (13:19). Mesél tanulmányairól, rövid ideig visszatér a székelység történetére, majd folytatja a tanulmányairól szóló beszámolót (14:19). Kitér a beszolgáltatásokra és a kulákrendszerre (27:05), Észak-Erdély visszatéréséről (29:50), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a rekvirálásokról, a szovjetek viselkedéséről (38:37).

Az interjúalany beszél családjáról, tanulóéveiről (1:20), valamint arról, hogy jegyző édesapját üldözték a nyilasok, bújdosnia kellett (3:58). Szól arról, hogy az ott maradt kisnyilasok megalapították a kommunista pártot, így tovább folytatódott édesapja üldöztetése. Bár a népbíróság felmentette, az egészsége ráment az üldöztetésre, nem kapott érte nyugdíjat, és a lakását is elvették (6:35). Szól arról, hogy a megszálló orosz katonák elvették édesapja zsebóráját (11:05), majd arról, hogy édeasnyja rokonai meghaltak a Don-kanyarban (12:50). Szól a zsidók gettóba tömörítéséről és elhurcolásáról (13:12), majd a református kollégium államosításáról, a változásokról, a tandíj eltörléséről és a tanári kar megváltozásáról, valamint a sportéletről (16:10). Szól arról, hogy osztályidegennek számított "népnyúzó jegyző" édesapja miatt, a felvételijét pedig elvágta a párttitkár (28:05). Egy állami gazdaságnál helyezkedett el, ahová katonai szolgálata után nem akarták visszavenni (30:25). Elmeséli, hogy egyszer nem fogadták el az aratási jelentését, mert nem írt bele hazug adatokat a túlteljesítésről (31:58). Szól katonai szolgálatáról, ami épp 1956 október végén ért volna véget, és ahol rádiósként teljesített szolgálatot (36:45). Beszél arról, hogy nem örültek az 1956-os forradalomnak, mert nem szerelhettek le, hanem készültségbe álltak (38:45), valamint arról, hogy el voltak készülve Zalaegerszeg megvédésére, de a szovjet túlerő miatt megadták magukat (41:45). Az ezredparancsnok "árulása" miatt a lakosság megvetette a katonákat (44:35). Visszatért a civil életbe, a textilgyárban helyezkedett el és esti iskolában érettségizett (47:08). Végül arról szól, hogy miként állt ellen a pártba való belépésnek, miként lett üzemvezető, és hogyan működött az üzem (51:02).