A riportalany beszél arról, hogy a Viharsarokból származott. Édesapja a háború előtt csendőrtiszt volt, ezért a kommunista diktatúra idején korlátozottak voltak a család lehetőségei (2:10). Még nem volt tíz éves, amikor Budapestre az Állami Balettintézetbe került. Szól az ott töltött évekről, a kollégium rendjéről, az oktatókról (8:37). Az iskola elvégzése után a Pécsi Baletthez szerződött (9:55). Elmeséli, hogy milyenek voltak az életkörülmények vidéken az 1970-es évek elején (11:32). Ismerteti, hogy ebben az időszakban milyennek látta Pécs kulturális életét. Felidézi emlékeit Eck Imréről, a Pécsi Balett vezető koreográfusáról (14:45). Beszél a kultúrpolitika és a Pécsi Balett viszonyáról (17:15), az együttes külföldi vendégszerepléseiről (20:14). Elmondja, hogy a Kádár-rendszer utolsó évtizedében a hasonló profilú táncegyüttesek megjelenésével a Pécsi Balett veszített jelentőségéből (24:00). Végezetül utal a kultúra és az oktatás rendszerváltoztatás utáni helyzetére (25:30).

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja egy uradalom intézője volt, Orosházán járt iskolában 1:46 a front érkezése előtt gyakori volt a légiriadó az iskolában, szeptember végén már menekülniük kellett, édesapját ekkor behívták katonának, a család pedig vonattal menekült el 4:44 a vonatot többször bombázás érte, Pápára mentek a nagybátyjához, az édesapja időközben visszaszökik hozzájuk 8:06 nagyon sok bombázást éltek meg, a pápai repteret bombázták, óvóhely nem volt, a környező földekre szaladtak ki 10:19 az oroszok bevonulásakor a templom kriptájában voltak, az orosz katonák kirámolták a környéket, hazautaznak, látta a szétlőtt országot 13:58 Nyírbátorba költöztek, az ottani apácákhoz jártak iskolába, mesél a háború utáni életről, édesapja egy állami vállalatnál volt agronómus 17:09 hittanra is járt, de helyhiány miatt nem vették föl a nyíregyházi gimnáziumba a vallásossága miatt, végül egy debreceni zenegimnáziumba jutott be 20:38 a második év elején bezárják a gimnáziumot, ezért berakták a Csokonai Gimnáziumba, ezért egy csoportban magántanulók lettek, szerencséjükre az iskolájukat ismét elindították 22:17 sikerül felvételt nyernie a debreceni egyetem történelem-földrajz szakára 23:38 az egyetemen belecsöppent 1956-ban a fortyogó politikai légkörbe 24:40 Debrecenben nagy felvonulás volt október 23.-án, lövések hallatszódtak, gyűlésekre nem járt ki, mert nagyon messze voltak a kollégiumnál; november 4.-én dübörögve jöttek be az orosz tankok, de harcok nem voltak 28:18 év végén pótolták be a kéthónapos kimaradást, mesél a terepgyakorlatokról 31:21 évfolyamtársait KISZ-tanácsadóként szórják szét az országban, őt azonban aKISZ-be fel sem veszik 32:49 Debrecenben nem volt állás, egy évig Derecskén tanított, majd egy összevont tanyasi iskolába 34:56 végül Sopronban kapott állást a férjével együtt

Az interjúalany beszél arról, hogyan tért vissza a Felvidék egy része az első bécsi döntés után. Elmondja a kivonuló csehszlovák katonaság atrocitásait, Horthy bevonulását fehér lovon. (03:20) Beszél II. világháborús emlékeiről, a felvidéki harcokról, az orosz megszállásról. (08:40) Elmondja, hogy a teljesen magyar lakta területet hogyan zúzták szét a csehszlovák-magyar lakosságcserével és a reszlovakizációval. Az interjúalanyt és családját is áttelepítették Ebedről Ágfalvára. (16:42) Az áttelepítéskor a "fehér papírosok" hozhatták minden ingó vagyonukat, a "piros papírosok" csak 50 kilogrammnyit. Marhavagonokban szállították a kitelepített magyarokat. (21:38) Elmondja milyen rossz volt a magyarországi ház állapota, ahova beköltöztették, milyenek voltak a körülmények. Elmondja milyen volt az áttelepített magyarok és a Magyarországon maradt svábok viszonya. Viszonylag rövid idő alatt sikerült beilleszkednie (28:28) Elmondja, hogyan élte át az 50:es éveket: katona, gazdálkodó volt és egy évig TSZ elnök majd tehenész. Beszél arról, hogy az ÁVH milyen tetteket hajtott végre a faluban. Az 1956-os forradalomban a falu lakossága aktívan nem vett részt, később kötelezték őket, hogy belépjenek a pártba. A nehéz idők ellenére a család meg tudta őrizni vallásosságát. (32:58)