Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
oktatás
padlássöprés
Wehrmacht
'50-es évek
óvóhely
Kádár-korszak
II. világháború
rekvirálás

Kisújszállási hétköznapok a 20. század közepén

2784 megtekintés

Hossz: 00:22:00
Leírás: Az interjúalany mesél a tanyasi iskoláról, a szovjetek bevonulásáról, az általuk okozott károkról. Elmondja hogyan építették újjá Kisújszállást a háború után. Beszél a beszolgáltatásról, TSZ-esítésről, s mesél arról is, hogy a rendszerváltoztatás után milyen kárpótlásban részesültek. 0:13--gyermekkor, szülők foglalkozása, házassága, milyen földművesmunkákat végeztek fiatalkorukban; 2:25--milyen iskolákba járt, mit dolgozott, milyen volt az általános iskola; 5:25--mennyi földön gazdálkodtak; 6:29--mit csináltak, amikor közeledett hozzájuk a front, hogyan vészelik át a harcokat, milyen pusztítással járt a katonák bevonulása, kiket vittek kényszermunkára; 13:05--milyen volt az élet az ötvenes években, hogyan érinti a mezőgazdaság átalakulása a családi gazdaságukat 14:40--véleménye a Kádár-korszakról; 15:27--milyen kárpótlást kaptak a földjeikért, mit csináltak vele; 17:07--hogyan értesültek a háború végéről, hogyan zajlott Kisújszállás újjáépítése; 20:05--hogyan ismerkedtek a fiatalok; milyenek volta a bálok
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Göőz Ignácné
Interjúalany lakhelye: Kisújszállás
Interjúalany született: Kisújszállás, 1929
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. május 30.
Felvétel helyszíne: Kisújszállás
Interjút készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:52:00
Az interjúalany 1934-ben született Nagymágocson (Csongrád megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról. Szülei parasztok voltak. (04:34) Elmondja II. világháborús emlékeit. Átélt több bombázást. (09:40) Beszél az 1944/1945-ös tanévről, az országban végbemenő változásokról, a front közeledtéről, a szovjet megszállásról. Az orosz közkatonák, ha a tisztek nem ellenőrizték őket, loptak a lakosságtól. (17:32) Beszél a háború után az iskolák újraindításáról. (21:18) Kollégiumban tanulhatott tovább. 1948-ban átalakították az iskolarendszert, általános iskola után gimnáziumba került, végül áthelyezték a Szentesi Leánykollégiumba, Ahol leérettségizett. (23:50) Nem vették fel egyetemre, mivel családja kommunistaellenes volt. (26:02) Beszél a Rákosi-korszakról, a beszolgáltatások menetéről. (33:22) Az interjúalany tanyasi iskolában kezdett képesítés nélkül tanítani a Szentesi járásban. (37:16) Hamarosan Magyartésre került, ott tanított öt évig. Közben férjhez ment. Folyamatosan keresték férjével a jobb helyeket. A nagyszülők betegeskedtek, ezért Petőfiszállásra költöztek, itt kaptak állást is. Férje sajnos hamarosan elhunyt. (40:34) Elmondja a tanítás menetét az osztatlan képzésű tanyasi iskolákban. (44:46) Beszél a tanyasi iskolák megszüntetéséről. A tanítók és a szülők is felléptek az intézkedés ellen, sikertelenül. (48:28) Az iskolákban utasították a tanárokat, hogy beszéljék le a gyerekeket arról, hogy hittant tanuljanak, de ennek általában nem tettek eleget, a szülőkre hagyták a döntést. (51:56)
Interjúalany: Csendes Györgyné
Felvétel időpontja: 2011. június 20.

Hossz: 00:49:00
Az interjúalany mesél az 1940-es és 1950-es évek Angyalföldjéről, arról, hogy hogyan éli meg gyermekként a II. világháborút és az új rendszer kiépülését. Beszél arról, hogy hogyan szeretett volna disszidálni, és hogyan maradt itt végül az 1956-os forradalom miatt. 0:18--születés, származás, iskolák, lakóhelye; 8:50--a kommunista hatalomátvételt követő változások, a vallás helyzete; 12:20--milyen volt Angyalföld a '40-es, '50-es években; 14:47--családja, szülei; 17:40--a II. világháborúról őrzött emlékei, a németek beszállásolása; 22:00--az oroszok bevonulása, az utána kiépülő új rendszer jellemzői, miért nem veszik fel az egyetemre; 26:20--hogyan töltik el a gyerekkorukat, milyen munkákat végeznek, hogyan szórakoztak, milyen partizánkiképzést kaptak fiatalként; 31:20--hogyan támadt fel benne az a gondolat, hogy elhagyja az országot 1956. október 20-án és minek hatására halasztja el végül; 34:20--hogyan kapcsolódik be az '56-os eseményekbe a Bem-szobornál, milyen más forradalmi eseményekben vesz még részt, Gerő Ernő és Nagy Imre beszéde; 39:10--részvétele a Rádió előtti felvonulásban, emlékei az itt eldördülő sortűzről, hogyan áll át a rendőrség a forradalmárok oldalára, hogyan jut fegyverhez; 43:30--milyen további harcokban vett még részt, hogyan lesz nemzetőr; 45:30--az oroszok bevonulása, hogyan próbálták meg felvenni a küzdelmet ellenük
Interjúalany: Fodor Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. március 09.

Hossz: 00:22:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:25), a kollektív gazdaságban végzett tevékenységről (1:25), a román nyelv tanulásáról (6:38), második világháborúval kapcsolatos emlékeiről (7:42), a korabeli szórakozási lehetőségekről, bálokról (12:27), a román-magyar viszonyról és a helyi vallási életről (15:15).
Interjúalany: Katona Veronka
Felvétel időpontja: 2010. november 03.