Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
megszállás
munkaszolgálat
zsidóság
II. világháború
'40-es évek

Anya és két lánya a frontvonalban

2432 megtekintés

Hossz: 00:28:00
Leírás: A Mohácsról származó Scháffer Stefánia megélte a II. világháború borzalmait: (03:10) származásuk miatt kitelepítés, a háborús front mozgása miatt menekülés, bujkálás volt osztályrészük. (05:54) Állandó bizonytalanságban, szorongásban, de az őket körülvevő polgárok, zsidó munkaszolgálatosok, helybéliek emberséges, segítőkész közösségében éltek Nagybajomban, ahová kerültek (07:00, 08:45). A család 1945 januárjában a padlásról jól látható frontvonalak, lövészárkok ellenére, a lövöldözések ellenére a házban maradt, amely óvóhelyként is szolgált másoknak (09:59, 11:19) A harcok során édesanyja súlyos fejsérülést, nővére maradandó kézsérülést, a riportalany arcsérülést szenvedett el. (17:53) A nagykanizsai kórházban ápolták őket, német (!) segítséggel kerültek oda, összesen öten. Emberségesen bántak velük (20:05). Bolgár katonatisztek jóvoltából, szerencsésen jutottak haza Mohácsra (23:40), ám az akkor 16 éves riportalany és 18 éves nővére, Mária végül elvesztették édesanyjukat, aki igen fiatalon, 42 évesen hunyt el (27:31).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Gábor Gergelyné
Interjúalany lakhelye: Gyömrő
Interjúalany született: Mohács, 1929
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. május 15.
Felvétel helyszíne: Gyömrő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:29:00
0:00 bemutatkozás, fiatalként gyakran jártak bálokba 3:04 gyermekkor, felidézi az iskoláit, a Hódmezővásárhelyi domonkos nővérek zárdájában tanult, felidézi ismét, majd ismét a bálokat idézi fel 6:44 az akkori iskolai életről mesél, majd a családjáról beszél, hárman voltak testvérek 9:41 édesapja katona volt a II. világháborúban, megkapta a vitézi érmet, mesél a világháborús évekről 13:55 az iskolaévek után mesél a családjáról 17:26 felidézi az 1956-os eseményeket, a sógorát elvitték a megtorlás idején, és ő a börtönben halt meg 19:49 kulákok voltak, a beszolgáltatásokat idézi fel 25:03 felidézi a munkahelyeit, és a TSZ-ben végzett munkáját
Interjúalany: Balogh Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 14.

Hossz: 00:50:00
0:00 családi háttér, szülei földművesek voltak Csehszlovákiában, a pozsonyi magyar reálgimnáziumban tanult tovább 5:20 beszél a korabeli csehszlovák politikai életről, a pozsonyi várból látták azt, amikor Ausztriába bevonultak a németek 7:14 mesél a Benes-dekrétumokról, és a korabeli csehszlovák politikai vezetésről 9:42 katonaéveit már akkor kezdte el, amikor Magyarország visszakapta a területeit, ezért érettségi után 1941 októberében bevonult a Magyar Honvédségbe 12:04 utászkiképzést kaptak, ő tiszti iskolába került 16:02 1944-ben került ki a frontra 17:42 visszaemlékezik a győri bombázásokra 21:25 felidézi a fronton szerzett tapasztalatait 30:51 egy éjjel a Garam mellett lepték meg a partizánok a csapatát 43:10 Kassára tért vissza a fogságból, ott értesül a magyarok várható kitelepítéséről 45:44 az 1956-os események idején már bíró volt, elmeséli a vele történteket
Interjúalany: Sárkány Sándor
Felvétel időpontja: 2011. március 12.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél családjáról, oktatásáról, az életről a tanyán (0:50). Rátér családalapítására (3:30) és az 1950-es évek nehéz körülményeire (7:00). Szól a II. világháborúról, amiben bátyái és édesapja is részt vettek (8:20, 20:55). Beszél arról, hogyan jöttek be az oroszok 1956-ban és miként élte ezt meg, mint kisgyerek (10:45), majd arról, hogyan szelidültek meg az oroszok, és milyen jó kapcsolatot alakítottak ki velük a Kádár-korszakban (12:52). Beszél arról, hogy őt nem zaklatták vallásos meggyőződésében (12:52), majd lakhelyváltoztatásáról és a megélhetésről (15:35). Kiemelten szól gyermekkorának körülményeiről, a tanya és a falu életkörülményeiről, így például az étkezésről és tartósításról (18:35), a hírekről való tájékozódás változásairól (25:20), vagy a jeles napok megünnepléséről (28:38). Szól még a továbbtanulás és a családalapítás nehézségeiről (30:00), végül pedig a Kádár-korszakot és a rendszerváltoztatás óta eltelt éveket hasonlítja össze (35:30).
Interjúalany: Nyerges Jenőné
Felvétel időpontja: 2011. május 11.