Varga Imréné 83 éves páhi asszony, paraszti családból származik. 1969-ig szülőfalujában élt, ekkor került a fővárosba, ahol minisztériumi alkalmazottként (takarítónő, portás) dolgozott, munkásszállóban lakott. 1975-től ÁFÉSZ-dolgozóként a kiskőrösi Szarvas szálloda portása volt nyugdíjazásáig. 01:40-ig család, lakóhely bemutatása; 01:40-03:50 iskola, család, politikai tájékozódás; 03:50-07:15 háború, orosz megszállás; 07:15-10:25 '50-es évek, beszolgáltatások, TSZ-szervezés; 10:25-14:20 az '56-os forradalom helyi eseményei; 14:20-17:00 TSZ-szervezés 1961-től; 17:00-18:00 vallásgyakorlás; 18:00-22:30 minisztérium, munkásszálló; 22:30-27:00 a Szarvas kombinát vendégei (éjszakai élet Kiskőrösön); 27:00-30:00 lakáshelyzet, TSZ-összevonás; 30:00-37:30 az átélt korszakok összehasonlítása (munkaszolgálatosok, nyilasok, kuláküldözés).

Az interjúalany elmeséli, hogy családja egy része hogyan esett a holokauszt áldozatául, másik része pedig hogyan úszta meg az elszállítást. Beszél az oroszok bevonulásáról Budapestre és a század közepének Újpestjéről. Elmondja, hogy hogyan élték meg a holokausztot, és miért nem disszidáltak külföldre. Mesél apjáról, aki nemzetközileg elismert vegyész volt a bőriparban. Végül szól a családjában bekövetkező különböző tragédiákról, illetve arról is, hogy hogyan kellett a férjével a saját lábukra állniuk. 0:11--születés, család, polgári származású felmenői, nagyszülei lágerbe szállítása, szülei, hogyan próbálták meg elkerülni a lágerbe szállítást; 6:48--hogyan élték meg a szovjet hadsereg bevonulását; 7:55--emlékei az 1956-os eseményekről; 11:28--miért nem disszidáltak külföldre; 14:30--születésének körülményei; 17:7--gyermekkora; 17:40--milyen változások álltak be az életében az 1960-as évek elején; 22:50--milyen volt Újpest a gyermekkorában, milyenek voltak az életkörülményeik; 26:35--hogyan lett az édesapjából bőrgyári igazgató, milyen külföldi útjai voltak; 33:30--hogyan állt a saját lábára a házzassága után; 38:8--hogyan hatott az életükre édesapja halála; 39:54--hogyan próbálták bedolgozással kiegészíteni a családi keresetet

Az interjúalany beszél II.világháborús emlékeiről (0:22), édesapja és húga betegségéről (16:03), édesapja nyugdíjának elvételéről és bátyja többéves börtönbüntetéséről (18:58), a zsidók deportálásáról (20:35), gyerekei hittantanulásának megakadályozásáról (23:40), a háború utáni „cipőproblémákról” (24:40), a Kádár-korszakról, felvonulásokról , szocialista ünnepségekről (26:28), arról, hogy férjét érték hátrányok pártba való belépésének elmaradása miatt (29:46), az egészségügy helyzetéről a Kádár-korszakban (31:03), a korszak szórakozási lehetőségeiről (32:07), a tartós fogyasztási cikkek megjelenéséről a családban (33:23).