Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
tanács
rendszerváltoztatás
hétköznapi kommunizmus
Rákosi-korszak
Kádár-korszak
II. világháború

Könyveléstől a TSZ vezetőségig

2421 megtekintés

Hossz: 00:28:00
Leírás: 00:00 - Család 01:12 - II. világháború sérelmei 04:24 - Iskolái 05:35 - Rákosi-korszak 12:44 - Munkái 20:40 - Árvíz 21:06 - Járási tanács 24:44 - Rendszerváltoztatás sérelmei 27:06 - TSZ igazgatótanácsi tag
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Oláh Gyuláné
Interjúalany lakhelye: Makó
Interjúalany született: Makó, 1941
Interjúalany foglalkozása: könyvelő
Felvétel időpontja: 2011. január 26.
Felvétel helyszíne: Makó
Interjút készítette: József Attila Gimnázium, Makó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:59:00
0:00 családi háttér, édesapja jegyző volt, de korán meghalt, a család így Szigetvárra majd Kaposvárra költöznek, 1944-ben Kaposváron érettségizett 1:47 felvették az egyetemre, a nagybátyja példájára jelentkezett az építészetre 3:52 1944-ben kezdte az egyetemet, októberben volt a kiugrási kísérlet, összehívják az egyetemistákat, hogy vagy mennek Dániába, vagy fegyveres kiképzést kapnak, de sokan megszöknek, így ő is 5:41 1945 szeptemberében ment vissza Pestre folytatni az egyetemi tanulmányait, eleinte romok között tanultak, mesél egy keveset édesapjáról, aki Erdélyből menekült el, mert megtagadta az államesküt 7:58 éjszakánként Sztálin-gyertyával világították a bombázók számára a várost, egyetemistaként a romokat takarították, Kaposváron éli át a szovjet megszállást, itt 120 napig állt a front, de komoly harcok szerencsére nem voltak 9:45 a s szovjet katonák atrocitásait nem éli át, hozzájuk két tisztet szállásoltak el, a MADISZ is megalakult, az lett volna a feladata, hogy segít elkezdeni az új életet 12:28 a visszacsatolások felejthetetlen emlékéről mesél 14:50 visszaemlékezik arra, hogy az öt zsidó osztálytársából mindenki meghalt, de az osztályból később a Rákosi-korszak is szedett áldozatokat 16:20 1948-ig valamennyivel jobb volt az élet, de utána a Rákosi-korszak ezt tönkrezúzta 18:14 megbízzák egy laktanya építésével, de megfenyegetik, hogy ha nem készül el időben, akkor kivégzik 20:09 ezt követően a somogyi állami építőipari vállalatnak volt a főmérnöke 1956-ig, akkor megválasztják a munkástanács elnökének, emiatt azonban később elbocsátják, mesél 1956-os élményeiről 23:58 Pécsre került, majd ismét Kaposváron dolgozott, az ottani tervezőirodának volt a mérnöke 27:28 mesél a forradalom utáni megtorlásokról, Kaposváron három kivégzés volt ítélettel 29:01 az osztálytársai már sárga csillaggal érettségiztek, a gettóból is összeszedték a zsidókat, a megye zsidóit ide zsúfolták össze, majd 1944 júniusában elviszik őket, bevagonírozzák, és elviszik őket Auschwitzba 30:51 1948-ban egy új világ kezdődött, ami egészen 1953-ig tartott, egy magyarságtól idegen elit verte szét a nemzetet, szétverték a családokat, az egyházat, és a parasztságot, utóbbit a kuláklistával és a termelőszövetkezetekkel tették tönkre 35:03 a háború alatti hitéletre emlékezik vissza, a háború után az egyházak vezetőit bebörtönözték, voltak akik mártíromságot vállaltak, voltak akik ki akartak egyezni 37:30 a kommunizmus egyházellenes volt 39:26 a Kádár-korszakról mesél, mindaz, ami itt történt, az egy moszkvai irányítás alatt történt, noha a rendszer végén lazult a szigor, de az ötvenhatos megtorlásokat nem lehet elfelejteni és megbocsátani Kádár Jánosnak 42:24 alapítója volt az MDF-nek, és képviselő-jelöltje is az első választáson, Bíró Zoltán keresi meg a helyi MDF szervezésével kapcsolatban 45:27 az MDF-ből a nemzeti vonal kiszorulása után kilépett az MDF-ből, szerinte szándékosan verték szét a pártot, lesújtó véleménye van az SZDSZ-ről, és Palmer amerikai nagykövetről, hitelesnek fogadja el az ún. „rózsadombi paktumot” 51:07 mesél a kétkamarás parlament tervéről 52:50 a művészetek iránti érdeklődéséről, és az olvasmányairól beszél, majd az általa épített templomokra emlékezik vissza
Interjúalany: Dr. Szigetvári György
Felvétel időpontja: 2010. december 22.

Hossz: 00:46:00
0:00 Családi háttér, édesapja bányász volt, de sztrájk miatt kirúgják, ezért cselédnek áll, mesél az 1944-es eseményekről 2:17 ifjúsági vezetőként kint volt az első Világifjúsági Találkozón, 1949-ben bevonul katonának, tiszti iskolára kerül, három évig dolgozott a HM-ban, majd Vácra kerül 3:13 1958-ban könyvesboltot nyitott Vácott, majd a kiadványokkal kezdett el foglalkozni, mesél az iskoláiról, járt marxizmusra is 6:25 volt „guruló könyvesboltos” is, autóról árulta a könyveket, mesél a könyvellátó korszakról, később a szerkesztéssel és a kiadással foglalkozott 10:23 mesél Kállay Ferencről, aki a Tanú című film forgatásáról is beszélt neki, visszaemlékezik más híres emberekről, akikkel találkozott 12:42 a második világháború után szétlőtt országban éltek 13:41 a külföldi utazásairól mesél, 1947-ben volt Prágában, legközelebb azonban csak 1963-ban jut ki, mesél a többi útjáról is 17:32 mesél az 1956-os élményeiről, iskolás volt akkoriban 21:21 mesél a disszidálásokról, csak csoportosan lehetett kiutazni 22:39 a Kádár-korszaknak nagy előnye volt, hogy mindenkinek volt munkája, összehasonlítja a Kádár-rendszert a szomszédos országokkal, és a Rákosi-rendszerrel 28:33 a szórakozási lehetőségekről mesél a Kádár-rendszer idején 30:52 a váci sportolási lehetőségekre emlékezik vissza 32:32 volt cserkész is, mikor Erdély visszakerült Magyarországhoz, akkor cserkészként sokat túráztak ott 43:50 a mai gyerekek műveltségéből sok könyv kimarad, mesél a korabeli tantárgyakról
Interjúalany: Lelkes Sándor
Felvétel időpontja: 2010. november 26.

Hossz: 00:22:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:25), a kollektív gazdaságban végzett tevékenységről (1:25), a román nyelv tanulásáról (6:38), második világháborúval kapcsolatos emlékeiről (7:42), a korabeli szórakozási lehetőségekről, bálokról (12:27), a román-magyar viszonyról és a helyi vallási életről (15:15).
Interjúalany: Katona Veronka
Felvétel időpontja: 2010. november 03.