Interjú
Gyűjteményhez ad
Börtönben
3112 megtekintés
Hossz: 01:01:00
Leírás:
Az orvos interjúalany 1918-ban született Szegeden. Apai részről skót és olasz származású. Anyai részről egyik nagybátyja Horthyval szolgált együtt a Novarán. Az interjúalany is sokáig tengerésznek készült. (04:32) Felesége nagyon régi nemesi családból származik, rokona volt Boldog Meszlényi Zoltán vértanú, esztergomi segédpüspök. Feleségének egyik őse volt Kossuth Lajos felesége. (07:12) Részt vett az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozón (jamboree). Sok érdekes, híres emberrel ismerkedett meg. Szinte minden hétvégén evezett és táborozott cserkésztársaival. A táborozások alkalmával jó ismeretségbe került Szent-Györgyi Alberttel, aki később az orvosi egyetemen is tanította. (12:22) Tagja volt a szegedi medikus-patikus bálok szervezőbizottságának. Az álarcos bált mindig más stílusban rendezték meg. Szent-Györgyi még a Nobel-díj után is beöltözve részt vett ezeken a mulatságokon, többször együtt szórakozott a medikusokkal. (15:50) Visszatér a gödöllői jamboree-ra, ahol jó ismeretségbe került Móra Ferenccel. (16:42) Beszél a II. világháborúról, Magyarország vitatott hadbalépéséről. Az interjúalany 1941-ben lett gyakornok. Kapott egy ösztöndíjat Berlinbe, 1943 januárjában indult útnak. Látta az Unter der Lindenen tartott sztálingrádi vereség miatti gyászfelvonulást. Közelről látta Hitlert és Göringet is. Átélte Berlin bombázásait. Mindezek ellenére az Humboldt Egyetemen tovább folyt a tudományos élet. Kapott egy ösztöndíjat Svédországba is, de ekkor már udvarolt későbbi feleségének így nem élt a lehetőséggel. (22:12) Részletesen beszél a berlini viszonyokról. Az egyik légitámadás alkalmával eltalálták a nagycirkuszt, a vadállatok is kiszabadultak. Nagyon szigorú jegyrendszer volt már ekkor. (26:52) A háború után angol fogságba került, amely valójában nem is volt fogság. Praktizálhatott, élelmiszerben fizetést is kapott, megtanították autót vezetni. Egy idő után elszökött. Vonattal jutott el a határig, ahol a magyar katonák teljesen kifosztották. Mielőtt elengedték, kihallgatták őket. (29:58) Mivel "kapitalizmussal fertőződött" kirúgták. Rövid idő után Makón kapott alorvosi állást. Itt került át a nőgyógyászatra, ahol borzalmasak voltak a körülmények. (31:12) Egyik éjszaka elvitték egy "rövid kihallgatásra", amely 1,5 évig tartott, 12 különböző börtönben. 5 hónapig azt sem tudta, hogy miért tartották fogva. A börtönökben embertelenek voltak a körülmények. Budapesten tartották fogva, amikor megtudta a vádat: államessenes fegyveres összeesküvés. Azóta sem érti a vád alapjait. Sok egykori magas pozíciójú emberrel raboskodott együtt, például korábbi MÁV vezérigazgatóval is. Koncepciós perben 2,5 évre ítélték, átkerült a gyűjtőfogház börtönkórházába. (39:42) A börtön után nem kaphatott volna állást, de mivel szükség volt szülész-nőgyógyászra Mezőhegyesen, fél év után alkalmazták, itt dolgozott 1981-ig. Múltját a Békés megyei pártbizottság sohasem hánytorgatta fel. Az utolsó 16 évben igazgató volt. (43:24) Még börtönből való szabadulása előtt négy nappal átszállították Márianosztrára. Részletesen beszél a börtönökben uralkodó körülményekről, kínzásokról, (52:32) Erőszak és fenyegetések hatására aláírta vallomását, de később ezt nem ismerte el. (57:28) Mezőhegyesen élte át az 1956-os forradalmat. Az önkormányzatnál folyamatos iratmegsemmisítés volt. Az interjúalanyt be akarták választani a forradalmi tanácsba, de múltja miatt nem fogadta el. (01:01:34)
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Dr. Bánki Mihály
Interjúalany lakhelye:
Szeged
Interjúalany született:
Szeged,
1918
Interjúalany foglalkozása:
szülész-nőgyógyász, nyugalmazott kórházigazgató
Felvétel időpontja:
2011. március 10.
Felvétel helyszíne:
Szeged
Kapcsolódó interjúk
Janka néni
Hossz: 00:40:00
Az interjúalany először édesapjáról beszél, aki böszörményi középparaszti család egyetlen tanult tagja volt. Édesanyja bankban dolgozott, majd házassága után lemondott az állásáról. Nagyapja ismerte Jászai Marit, és felmerült egy időre, hogy színész legyen (0:24). Mesél gimnáziumi éveiről, jellemzi a nyilvános és magántanulók, valamint a lánytanulók helyzetét (4:00). Tanítóképzőt végzett, így 19 évesen már tanított. A Rákosi-rendszerben az iskolarendszer átalakításakor lett tanár, amikor annyira kellett a képzett pedagógus, hogy nem számított osztályidegensége (15:20). 1950-ben tanyasi iskolába került. Szól a munkavállalók, tanulók származás szerinti osztályozásáról (18:38). Részletesen beszél a tanyasi tanítók feladatairól (19:45). Szól arról, hogyan végezte el az egri főiskolát, és miként államvizsgázott 1956 októberében (25:32). 1956. október 23-án Budapesten tartózkodott, ahol este még böszörményi társaságával szórakoztak. Feleleveníti továbbá a Rákosi-rendszer szörnyűségeit (28:16). November 4-én hajnalban hallotta Nagy Imre rádióbeszédét (30:36). Nyugdíjba vonuláskor egy párttitkárral való konfliktusa miatt csak a minisztériumban tett panasza után kapta meg a szolgálati emlékérmet (32:04). Ezzel kapcsolatban elemzi a Kádár-korszak változását 1957 és 1982 között.
Interjúalany: Fekete Janka
Felvétel időpontja: 2011. március 19.
Készítette: Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény
Fazakas Miklós életútja
Hossz: 00:25:00
0:00 családi háttér, gyerekkor, Székelykeresztúron született, ott nőtt fel
2:47 minden szombaton volt vallásóra, mert az iskolában nem engedték meg a hittanoktatást, mesél a konfirmációval kapcsolatos helyi szokásokról
5:38 édesapja visszaemlékezését meséli el Észak-Erdély visszacsatolása kapcsán, majd az ismételt elvesztésről mesél, a család először el akart menni Magyarországra, de végül visszafordultak
9:32 mesél a magyar származása kapcsán őt ért negatív élményekről
13:20 az egyetemen volt politika órájuk is, (matematika szakon)
14:30 mesél a Ceaucescu-rendszer nehézségeiről, mindenki meghatározott mennyiséget vásárolhatott bizonyos élelmiszerekből, sorok álltak a boltok előtt
20:34 1990-ben jött először Magyarországra, leírhatatlan érzés volt számára a magyar zászlót látni
23:00 a szülőhelyétől ötszáz kilométerre helyezték ki tanárnak
24:16 mesél a Magyarországra költözés okairól
Interjúalany: Fazakas Miklós
Felvétel időpontja: 2011. március 04.
Vár a vasút! Hív a MÁV!
Hossz: 00:45:00
Tárgy:
Mindennapi élet
1931-ben Pápán született, elemi és gimnáziumi tanulmányait is Pápán végezte. 1942-től MÁV alkalmazott. Az interjúalany a saját élettörténetén keresztül mutatja be a MÁV-nál végzett munkáját(0:30).1970-ben állomásfőnökhelyettes lett Pápán. Ezt a munkát 10 évig végezte(3:49).1980-ban Celldömölkre került üzemfőnöki pozícióba. Ennek a munkakörnek a jellemzőit mutatja be(5:01).4 év után visszakerült Pápára állomásfőnöknek, ahonnan 1990-ben nyugdíjba vonult(07:58).Születésétől kezdve meghatározta az életét a MÁV(8:24).A pápai református gimnázium büszke tanulója volt. Ezzel kapcsolatban történeteket mesél a tanárokról, a diákokról és az iskola légköréről(10:00).Az interjúalany bemutatja a családját és gyermekkori életkörülményeit(13:37).A második világháború alatt édesapja nem járta meg a frontot(mivel MÁV alkalmazott), de több rokona elesett a keleti hadszíntéren. Az interjúalany a pápai bombázásról is részletesen beszél(16:26).1944 őszén bezárt az iskola, de a rádióban a távoktatást is megszervezték(22:16).Az interjúalany a pápai gettóról és a zsidók bevagonírozásáról is mesél(22:52).Döbrönte Tibor a háború utáni magyar pénzromlásról és az általános gazdasági helyzetről (24:17).Azért iratkozott a református gimnáziumba, hogy majd később a lehető legjobb MÁV dolgozó legyen. A továbbiakban személyes iskolai élményeit adja elő(26:15).Az interjúalany Csoóri Sándor osztálytársa volt, róla hallhatunk pár rövid történetet(30:16).Döbrönte Tibor a MÁV-hoz kerülésének történetét meséli el(32:01).Budapesten volt katona, vasutas távírász képzettségét itt is kamatoztatni tudta(33:11). A Kádár-korszakban is megbecsült dolgozó volt, de igyekezett távol maradni a politikától(35:36).Az interjúalany a "Végrehajtó Bizottság" szerepkörét mutatja be, majd saját kitüntetéseiről, elismeréseiről beszél(37:00). Nagy Imre újratemetésével kapcsolatban egy kisebb zűrbe keveredett(42:34).
Interjúalany: Döbrönte Tibor
Felvétel időpontja: 2011. február 03.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
