0:00 családi háttér, gyermekkor, édesanyja pedagógus, édesapja gazdálkodó volt, beszél az politika hatásáról a családi életére 6:56 az iskolás élet alatt a szülei járatták zenére, később inkább a sport felé fordult 13:41 Kiskunfélegyházán folytatta középiskolai tanulmányait, kollégistaként, mesél a kollégiumi életről 17:11 jelentkezett az egyetemre, nagyon nagy volt a túljelentkezés, neki sem sikerült, a katonaságtól való leszerelés után állást ajánlottak neki az iskolában, a nagy gyerekbumm miatt sok helyen dolgoztak képesítés nélkül, később azonban levelezőn elvégezte a tanárképzőt 22:05 akkoriban a fizetési viszonyok teljesen mások voltak, mesél arról, hogy mire tudta költeni a fizetését 25:30 a külföldi utazásokra emlékezik vissza, kelet felé könnyebb volt utazniuk azoknak, akik jobbak voltak a mozgalmi életben, később azonban az utazási lehetőségek bővültek, neki az is volt a gondja, hogy a katonaságnál alá kellett írnia egy nyilatkozatot, hogy három évig nem megy külföldre, kijutott Erdélybe is, ahol sokkal keményebb ellenőrzés volt, mint Magyarországon 32:31 elmeséli a kalandját, amikor ellenőrzik a hatóságok, és azt hitték, hogy a kiskunfélegyházi laktanyát akarta kikémlelni 37:41 a rendszerváltoztatás egy teljesen új lehetőségeket hozó korszak volt, nagy várakozás előzte meg, sokan várták az életük jobbra fordulását

0:00 családi háttér, emlékszik a német és orosz katonákra, beszél a tanulmányairól, valamint a fiúk és lányok közötti kapcsolatokról az iskolában 6:41 az általános iskola egy háborús időszak után indult el, gyakori volt az éhezés, nem mindenkinek jutott ennivaló 8:53 nagybátyjai közül többen hadifogságban voltak, a legtöbben meghaltak, de voltak a családban, akiknek málenkij robotra kellett menniük 11:21 Nyíregyházára jelentkezik gimnáziumba, egy akkor induló intézménybe veszik fel 13:25 az 1956-os eseményeket középiskolásként élte meg, mesél az osztályfőnökéről, aki a megyei forradalmi bizottság vezetője volt 17:38 az osztályfőnökét elítélik, börtönbe kerül, 1966-ban amnesztiával szabadul, de a tanári pályát nem folytathatta, az osztálytársak közül többeket kirúgtak az ötvenhatos részvétele miatt 21:14 mesél a jóvátétel fizetéséről, és az engedélyhez kötött disznóvágásról 23:56 a forradalmi események előtt édesapját egy kisipari termelőszövetkezetbe akarták bevonni, de 1956 után ezek a dolgok kevésbé voltak szigorúak, a feleségét például nem vették föl középiskolába, mert kuláknak minősítették, 1956-ban viszont már felvették 27:45 az egyetemi jelentkezéssel nem voltak gondjai, a tanári pályát választotta 32:24 mind a szülők, mind a diákok megváltoztak az elmúlt időkben 36:20 a tanári pályán szerzett elismerésekre, jutalmakra emlékezik vissza

Bartal Mihály szegényparaszti családban született Izsákon. Tízéves korától cselédként szolgált. A II. világháború végén hadifogságba esett, de már '45 szeptemberében szabadult. Megnősült, és felesége családja révén került kapcsolatba a kommunista párttal. Különböző pártiskolákat végzett, egyre magasabb pozíciókba került, pártiskolai előadó és Szabadszállás párttitkára hosszú időn keresztül. Hisz a rendszerben, mert "emberszámba veszik". Beszél a békekölcsön jegyeztetésről, de különösen részletesen mutatja be a TSZ-szervezés "módszertanát". Emberséges magatartása miatt '56-ban beválasztják a nemzeti bizottságba. (00:00- 01:50) családi háttér, cselédsors; (01:50-02:50) katonaság; (02:50-06:00) fogság, szabadulás, házasság, kapcsolat a párttal; (06:00-14:20) pártiskolák, emelkedés a ranglétrán, miért hitt a rendszerben: visszatekintés a cselédsors nyomorúságára; (14:20-18:00) a rendszer "elferdülése", személyi kultusz, Rajk-per, bizalom Nagy Imre iránt; (18:00-23:00) a szegényparaszti TSZ-ek az 50-es években; (23:00-37:00) a 61-es TSZ-szervezés módszerei konkrét példákon keresztül az agitátor szemszögéből; (37:00-44:40) az 56-os forradalom szabadszállási eseményei, mivel megőrizte emberségét, megkímélte a nép.