Az interjúalany beszél családjáról, életkörülményeikről a két világháború között. Beszél II. világháborús emlékeiről, például az esküvőjéről, ami egybeesett az oroszok bejövetelével (5:28). Beszél továbbá az újjáépítés éveiről (11:15), és a mezőgazdaság átalakításáról is (13:47). Végül a Kádár-korszak alatti viszonylagos jólétről beszélt (16:08).

0:00 családi háttér, gyerekévek, nyolc an voltak testvérek, gyermekként élték meg a padlássöpréseket és a beszolgáltatásokat, gyermekként nem éheztek, de egyszerű ételeket fogyasztottak 3:16 édesapja a földosztáskor igényelt és kapott öt hold földet, édesapja azonban az ötvenes évek végén visszaadja a földet, mert nem akart belépni a téeszbe, de büntetést kapott azért, mert fuvarozással segítette a legidősebb fiának az építkezését 9:44 a család életéhez hozzátartozott a templomba járás, a hit, és a hittanra járás, ez utóbbit nem akadályozta senki 10:41 magyar-orosz szakra jelentkezett az egyetemen, Szegedre, mesél az egyetemi évekről, Pilinkszy Jánosból írta a szakdolgozatát, a konzulensét azonban a hatóságok rendszeresen behívták 17:46 az egyetem alatt fél évet Moszkvában töltött, számos ország és számos nemzetiség diákja volt a kollégiumban, nem szenvedtek hiányt, de a boltokban alig volt áru, a vécépapírt postán küldték nekik 31:31 Moszkvában volt először alkalma végignézni egy pravoszláv szertartást, ezt az élményét egy fogalmazásban osztotta meg oroszul, aminek azonban a tanára nem örült, a karácsony ünneplését is megtiltották nekik a kollégiumban 36:56 a színházak és a hangversenyek voltak a látogatottabbak, a mozifilmek sokkal kevésbé volt jellemző

0:35 Az interjúalany beszél a felvidéki szülőfalujáról, Ajnácskőről, családja társadalmi és anyagi helyzetéről a háború előtt. Kitér a Felvidék déli részének visszacsatolását követő hangulatról, ünnepségekről. 2:48 Beszél a szovjet felszabadítás közvetlen hatásáról a családok anyagi helyzetére tekintettel. 3:20 Részletesen beszél a lakosságcsere lebonyolításának körülményeiről (a családok tájékoztatásáról, háborús bűnösségről, bevagonírozásról, a lelki traumákról, az utazás állomásairól Mohácsig). 11:20 Beszél az új lakóhelyre, Szederkénybe, érkezésről, továbbá az új és a régi lakókörnyezet összehasonlításáról, a sváb községbe való beilleszkedés és elfogadtatás nehézségeiről. 15:20 Beszél az otthon hagyottakkal való kapcsolattartás nehézségeiről, és a magyar nyelvű oktatásba való felzárkózás nehézségeiről. 18:10 Kitér a család mindennapjairól a Rákosi-rendszerben, a beszolgáltatásra és a dohánytermelésre. Megemlíti a visszatérés reményét 1956-ban. Beszél a családalapításáról és a jelenlegi kapcsolatáról a szülőfölddel. 25:20 Végül a kitelepítési törvény tartalmáról, a Szederkénybe különböző felvidéki falvakból betelepítettek kapcsolatáról, munkába lépéséről, társadalomba beilleszkedéséről beszél.