Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
bányászat
deportálás
katonaság
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Szovjetúnió
szovjet megszállás
láger
kollektivizálás

Minket, magyarokat is vittek

2269 megtekintés

Hossz: 00:37:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogy milyen előzmények után deportálták a szovjetek (0:10), milyen lakhelye volt a lágerben (4:03), milyen volt az élelmezés (5:22). Elmondja, hogy harmadik nap a bányába vitték ki dolgozni (6:05), később a kőbányába (8:09), majd egy másik lágerbe vitték őket, ahol könnyebb munkákat végzett (10:43). Beszél arról, hogy mire volt elég a lágerben kapott fizetés (14:05), hogyan jutott végül haza (24:00), hogyan kezdte újra az életet (28:19). Elmondja, hogy katonának is behívták (29:46), majd mezőgazdasági munkával foglalkozott (31:13), később kollektivizálták a földeket (31:45). Elmeséli, hogy előfordult, hogy macskát vagy kutyát ettek a lágerben (32:50), végül beszél a testvérei sorsáról (33:58).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Schlakter István
Interjúalany lakhelye: Kálmánd
Interjúalany született: Kálmánd, 1927
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. június 27.
Felvétel helyszíne: Kálmánd

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany 1920-ban született Zagyvapálfalván (Nógrád megye). 1942 novemberében behívták katonának, az orosz frontra vitték, ahol nagyon rosszak voltak a körülmények. Éheztek, sokan megfagytak. (05:46) Az interjúalany mire bajtársaival kiért a frontvonalba, már vonulniuk kellett vissza. (06:50) A tábori színházról, amelyben hírességek léptek fel csak hallott. (07:10) Beszél a katonák mindennapi életéről. (09:14) Elmondja, milyen volt a Karácsony a fronton. Pálinkát kaptak, berúgtak. (12:02) Az interjúalany vérhast kapott, 10 nap alatt gyógyult fel. (13:12) Újra mesél a katonák életéről. A hibás fegyvereket vitte javíttatni az ezredparancsnokságra. (16:22) Beszél a harcokról. Kitüntetésben részesült: konyakot és szivart kapott. Ezredparancsnoka olimpiai bajnok vívó volt. (20:06) Az interjúalany részt vett egy nagy tábori misén. (20:56) A háború vége felé a nagymágocsi kastélyban húzta meg magát társaival. A kastély tulajdonosa a legjobb ellátásban részesítette őket. 6 nap után kellett elmenniük. (23:28) Vasúti töltés mögött alakítottak ki védelmi állást. Itt megsebesült: egy lövedék eltalálta a kezét, de nem ért csontot. (25:10)
Interjúalany: Soltész Alajos
Felvétel időpontja: 2011. május 21.

Hossz: 00:21:39
Tárgy: egyházak
Bár ükapja református lelkész, nagyapja református presbiter volt , szülei materialisták lettek, s őt is ebben a szellemben nevelték(12:30). 1956-ban az iskolában hittanra lehetett jelentkezni, s három évig református hitoktatásra járt egy templomba. Apja ekkor már neves bíró volt, kérésére nem konfirmált, s gimnáziumi évei alatt el is távolodott a vallásos világnézettől. (7:30) A szülei materialista meggyőződésének okát abban látja, hogy a huszadik század bőven kínálta nekik az önmegváltási ideológiákat.(13:40) Édesapját 1956 után egy időre nem alkalmazták képzettségének megfelelő állásban, mert a forradalom alatt egy munkástanács elnöke volt. Benkő Istvánt a nagy vallásalapítók élettörténete érdekelte ugyan, de a hit nem.(3:00) Míglen 1990-ben egy fiatal házaspár bizonyságtétele után megtért, s azóta a Hit Gyülekezetébe jár.(9:40) Élete gyökeresen megváltozott, az aggodalmaskodást felváltotta az Istenben való teljes bizalom.(12:03) Ez az üzenete az interjú nézőinek is: A hívő életet komolyan, aggodalmaskodás nélkül kell élni.
Interjúalany: Benkő István
Felvétel időpontja: 2011. február 01.

Hossz: 00:54:00
0:00 családi háttér, iskolai tanulmányok, Állatorvostudományi Egyetem, 1978-tól volt Nagykállón hatósági körzeti állatorvos 3:42 gyerekként érte a TSZ-szervezés, az édesapja belépett, mert az ötvenes években munkaszolgálatos volt kulákként, és nem akarta ugyanennek kitenni a gyerekeket is, később sem szívesen beszéltek erről az időszakról 10:27 az állattenyésztés fellendül a térséghez, ezért kellettek az állatorvosok, az édesapja állatorvos lett 20:18 elmesélte, hogy a történelemórán a ’49-es világosi fegyverletétel kapcsán az igazgató nem értett egyet a történelemtanár eseményértelmezésével 22:00 az egyetemi évek alatt ugyan volt Szabad Európa Rádió, de kevésbé volt jellemző az, hgoy hallgatták 22:56 Nagykállóban kezd el dolgozni egy váratlan lehetőség kapcsán 23:57 1983-ban tudott először külföldre utazni, megnézték a zeltwegi Forma-1-es futamot, másnap a rendőrségre hívatták kihallgatni a TSZ-elnöke kapcsán 30:37 Részt vesz a Független Kisgazdapárt helyi szervezetének megalakításában, az FKgP jól szerepelt a kállói választásokon 34:21 kisgazdák lévén a reprivatizációt támogatták, mesél a kisgazdapártról és a szerepéről 37:45 ő lesz a megyei főállatorvos 1998 decemberétől, 2001 után felkérik Torgyán József utódjának, és 2002-ig ő lesz a miniszter, beszél erről a korszakról, és az oroszországi útjáról 52:19 miniszteri korszaka után visszakerült állatorvosnak
Interjúalany: Dr. Vonza András
Felvétel időpontja: 2011. február 24.