Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
oktatás
úttörőmozgalom
1956
hétköznapi kommunizmus
Rákosi-korszak
Kádár-korszak
II. világháború
Református Egyház
Római Katolikus Egyház
Románia

Édesanyám is pedagógus volt

2454 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Témakörök: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, kultúra/művészetek
Leírás: Az interjúalany 1948-ban született Súron (Komárom-Esztergom megye). Szülei erdélyi származásúak, részletesen beszél életükről. A szerelmes fiatalok közé állt, hogy más vallásúak voltak: az apa református, az anya katolikus, így először nem is házasodhattak össze a családok ellenállása miatt. (06:32) A II. világháború végén az apa banki tisztviselő volt. Menekülnie kellett a szovjet és román hadsereg elől, ekkor kereste fel újra korábbi szerelmét: együtt menekültek el Gárdonyra. (09:28) A legnagyobb bombázások alatt egy német tiszt segítségével 1945 tavaszán házasodtak össze. (10:02) Súron telepedtek le, állást kaptak, családot alapítottak. (10:52) Később Tatabányára került a család, majd az apa egészségügyi állapota miatt az '50-es évek elején egy közeli tanyára költöztek. Az interjúalany 1971-ig itt élte le boldog gyermek- és fiatalkorát. (14:10) Nehezen élte meg, hogy a szülők különböző vallása miatt mindvégig voltak konfliktusok. Emiatt az interjúalanyban egyházellenesség alakult ki. (17:00) A család mindvégig egy kispolgári életet akart élni, ez nehézkes volt a szegénység miatt. (17:56) 8 éves volt az 1956-os forradalom alatt. Csak a rádióból értesültek az eseményekről, kevés emléke van. (20:54) Beszél a korabeli oktatási rendszerről. (23:46) Az interjúalany a tanyasi iskolában kezdte tanulmányait, majd 5. osztálytól Tatára járt. Mivel sokat kellett utaznia, gyakorlatilag nem volt úttörő sem, csak papíron. (24:52) Kevés szórakozási lehetőség volt, az interjúalany sokat csavargott és olvasott. 1960-ban vett a család TV-t. (26:50) A Tatai Gimnáziumba járt, kollégista volt. Beszél a '60-as évek kollégiumi körülményeiről. Ekkor ismerkedett meg későbbi férjével. (30:02) Az interjúalany és férje is a pedagógusi pályát választották. A debreceni egyetemi évek alatt házasodtak össze. (32:18) Egy Nógrád megyei általános iskolában kezdtek tanítani. (35:36) Végül sikerült Tatán állást kapniuk 1975-ben. Az interjúalany 30 évig tanított itt. (39:28)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Tóth Andrásné Máthé Enikő
Interjúalany lakhelye: Tata
Interjúalany született: Súr, 1948
Interjúalany foglalkozása: középiskolai tanárnő
Felvétel időpontja: 2011. április 02.
Felvétel helyszíne: Tata
Interjút készítette: Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola, Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
Tárgy: '50-es évek, Mindennapi élet , egyházak
0:00 családi háttér, gyermekkor, a család nővérnek szánta egy gyermekkori fogadalmuk miatt 3:44 mikor Miskolcot megszállták a németek, véget ért a tanítás, ő közben 1944-ben Szatmárnémetiben végezte a tanítóképzőt, 1948-ban öltözött be, két év noviciátus következett 5:05 de 1949 augusztus végén feloszlatták a rendeket Romániában, nem jöhetett haza egyből a magyar állampolgársága miatt 6:08 édesapja mezőgazdaságból próbált megélni, de a beadások és a padlássöprések miatt ez képtelenség volt 7:53 végül elment tanítani, mert kevés volt a pénz a családnak, de először nem alkalmazták a „sötét múltja” miatt 11:03 sok probléma volt azzal is, hogy a saját falujában kezdjen el dolgozni 14:39 a templomba járás nehéz volt számára, meg is feddték érte 19:04 1950-ben vitték el a nővéreket Vállaljról, őt viszont a szülei hetekig bújtatták 21:33 mesél arról, hogy 1945 januárjában a falu lakosságát elvitték a Szovjetunióba, mintegy kétszáz embert, az édesapja is kikerült velük, de szerencséjére csak kilenc hónapot voltak ott 24:00 felidézi a szatmári tanítóképzőn töltött napjait 28:28 a püspök és a vállalji plébánia rajta keresztül tartotta a kapcsolatot 32:31 további történeteket idéz fel a noviciátusból
Interjúalany: Szamosvári Mária
Felvétel időpontja: 2010. október 16.
Készítette: Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, Debrecen

Hossz: 00:56:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél leningrádi hadifogságáról (1:37), a hazatérése utáni téeszesítésről és a beszolgáltatásokról (4:33), elhelyezkedési nehézségeiről, munkáiról (10:10), Horthy-korszakbeli tanulmányairól (24:23), az adókról és a kor egyéb jellegzetességeiről, többek között a körjegyzőségről (27:23), a leventemozgalomról (30:35), II.világháborús részvételéről (33:22), majd visszatér a hadifogságra (49:10).
Interjúalany: Berkes Péter
Felvétel időpontja: 2011. március 03.
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Hossz: 00:38:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések
Címszavak: Német eredetű család Sopronba kerülése (dédszülők, 1859),(1-3 perc) I.világháború (nagyapa katona volt),(3-5 perc) II. világháború (apa katona volt, rablóakciók), (5-8 perc) Államosítás,(8-9 perc) Egyéb származás, Vallás (az anyát kitiltották Sopronból), Hangszerek, zeneiskola, énekkar, zenekarok,(12-13 perc) Kisdobos, úttörő (úttörőzenekar, Sógor Ferenc), Szakmaválasztás (külföld), 1956 – Ausztria (disszidálás), 1960 – külföldi nyaralás, nyilatkozattétel, Csehszlovák kitelepítés, Vállalkozóvá válás, megrendelők, Rendszerváltoztatás hatása a munkára, Munkavégzés, -folyamatok, Katonaság (2 év, katonazenekarok, laktanyafogság, katonai bajnokság, útépítés), (27-32 perc) Kitelepítés (visszacsatolt terület, anyát nem, nagyapát kitelepítették), oroszok bejövetele (1945 ápr. 01) ,temetés. (32-37 perc)
Interjúalany: Riedl Ervin
Felvétel időpontja: 2010. november 19.
Készítette: Handler Nándor Szakképző Iskola, Sopron