Interjú
Gyűjteményhez ad
A művészteleptől az Országgyűlésig
2303 megtekintés
Hossz: 00:45:00
Leírás:
Az interjúalany a felmenőiről(dédapjáról, nagyapjáról)az ő mindennapjairól mesél(1:22).Nagyapja nem csak hazájában, hanem a világon mindenhol festett, szobrászkodott - sőt szőnyegeket is tervezett, készített(17:04).Nagypja sokat festett az első világháborús harctereken, a látvány nagyon megvieslte - 1920-ban meg is halt(20:56).Édesapja mérnök lett, nem nagyon örökölte apja művészi hajlamait. Bár sosem politizált, a háború után B-listázták, kirúgták munkahelyéről(23:30).Az interjúalany gödöllői lokálpatriótának vallja magát, hiszen ide járt általános iskolába, gimnáziumba. Ezzel kapcsolatban a helyi oktatási rendszerről is mesél(27:00).A Budapesti Műszaki Egyetemen mérnöki diplomát szerzett, utána egy ideig Budapesten is dolgozott, majd egy gödöllői szakmunkásképzőben vállalt tanári állást. Ezzel kapcsolatban tanári élményeiről mesél(28:25).Majd szintén a BME-n mérnök-tanár képesítést szerzett, másodállásban a Műszaki Egyetemen tanított, közben egyetemi jegyzeteket írt(31:06).1990-ben Országgyűlési képviselő lett az MSZP színeiben. Ez a történet a KISZ-től indult, az interjúalany ezt adja elő(31:59).Korábban megismerkedett Demjén Pállal, aki szinte minden rendszer az ellenségének tekintett. Ismerte Péli Tamás cigány származású festőt is. Ezzekkel a személyekkel kapcsolatban meséli el emlékeit(41:10).1994-ben egyéni képviselő lett, ennek lejárta után önkormányzati a választásokon is elindult(43:08).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve:
Körösfői László
Interjúalany lakhelye:
Gödöllő
Interjúalany született:
Budapest,
1933
Interjúalany foglalkozása:
tanár
Felvétel időpontja:
2011. június 30.
Felvétel helyszíne:
Gödöllő
Interjút készítette:
Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
Kapcsolódó interjúk
D. Magyari Imre – Beszélgetés irodalomról, cigányzenéről, tanításról
Hossz: 00:43:10
Az interjúalany beszél híres, muzsikus cigány felmenőiről, a Kádár-korszak oktatásáról és mindennapjairól. Azt is elmondja, hogy hogyan lett belőle újságíró, majd tanár.
0:52--hogyan került kapcsolatban a család a zenéléssel, nagy zenész elődök;
9:50-- a régi értelmiség kapcsolata a cigányzenével, Krúdy Gyula kapcsolata cigányzenész nagyapjával;
17:10--dédnagyapja, Radics Béla temetése az 1930-as években;
21:0--mi a véleménye a cigánykérdésről;
26:20--kapcsolata a zenével és az írással, tanulmányai;
28:28--gyermekkora a Kádár-korban, milyen volt a korabeli oktatás;
32:0--családja életmódja a Kádár-korszakban;
34:9--hogyan került a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégiumba, véleménye a mai diákokról
Interjúalany: D. Magyari Imre
Felvétel időpontja: 2011. május 04.
Pedagógusként megbecsültek. Interjú egy nyugdíjas soproni tanárral
Hossz: 00:31:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, egy kisgyerekként túlélt a családja egy bombatalálatot
2:30 nagyapja hivatásos katona volt, az ő katonatörténeteit az édesanyja révén ismerte meg
4:02 az iskoláira emlékezik vissza, főleg a soproni éveire, a szüleiről is mesél, a családban sok volt a tanító
6:12 1956 idején gyerek volt, az iskolai szünet miatt örültek neki
8:11 az úttörőmozgalomról beszél, sok programot szerveztek a fiataloknak
9:39 a Kádár-rendszerben megtalálta a számítását, dolgozott és azt csinálhatta, amit szeret, nagy előnye volt a kiszámíthatóság
14:30 a hobbijairól mesél, a természetjárás az egyik meghatározó tevékenysége
18:41 1956 után az osztályuknak csak harmada maradt ott tanulni, mert a többiek kivándoroltak, 1957-ben viszont már Veszprémben tanult, látták a súlyos veszprémi harcok nyomait
21:01 mesél a KISZ-ről, és a KISZ szerepéről, ezt mindenki azzal töltötte meg a KISZ-t, amivel akarta, volt aki politikával, volt aki viszont más programokkal
22:02 a párttagság előnnyel járt, de igazgató-helyettes ő akkor volt, amikor még nem lépett be a pártba
23:43 pedagógusként sok elismerést kapott
25:11 1959-ben ki tudtak menni külföldre, meglátogatni az ott élő rokonokat, de utána csak 1975-ben jut csak ki
28:09 az egyetemi szórakozási lehetőségekről beszél
Interjúalany: Mascher Jenő
Felvétel időpontja: 2010. december 17.
Riedl Ervin - hangszerkészítő, -javító
Hossz: 00:38:00
Címszavak:
Német eredetű család Sopronba kerülése (dédszülők, 1859),(1-3 perc)
I.világháború (nagyapa katona volt),(3-5 perc)
II. világháború (apa katona volt, rablóakciók), (5-8 perc)
Államosítás,(8-9 perc)
Egyéb származás,
Vallás (az anyát kitiltották Sopronból),
Hangszerek, zeneiskola, énekkar, zenekarok,(12-13 perc)
Kisdobos, úttörő (úttörőzenekar, Sógor Ferenc),
Szakmaválasztás (külföld),
1956 – Ausztria (disszidálás),
1960 – külföldi nyaralás, nyilatkozattétel,
Csehszlovák kitelepítés,
Vállalkozóvá válás, megrendelők,
Rendszerváltoztatás hatása a munkára,
Munkavégzés, -folyamatok,
Katonaság (2 év, katonazenekarok, laktanyafogság, katonai bajnokság, útépítés), (27-32 perc)
Kitelepítés (visszacsatolt terület, anyát nem, nagyapát kitelepítették), oroszok bejövetele (1945 ápr. 01) ,temetés. (32-37 perc)
Interjúalany: Riedl Ervin
Felvétel időpontja: 2010. november 19.
Készítette: Handler Nándor Szakképző Iskola, Sopron
