Interjú

Gyűjteményhez ad
1956
rendszerváltoztatás
'50-es évek
cigányság

Salgótarján az ötvenes években

2671 megtekintés

Hossz: 00:24:00
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, az első emlékei a bombázásokhoz fűződnek 1:25 felidézi az 1956-os eseményeket, december 8.-án a gyárakból több ezer ember tüntetett, mikor belelőttek a tömegbe 6:58 a lövöldözés nagyjából nyolc percig tartott, az emberek többsége menekült, a cigányok is kimentek tüntetni, nem volt különbség köztük és a magyarok között 8:26 a megtorlásokról nem nagyon értesült, a család nehezen élte meg ötvenhatot, mert két bátyja is Pesten volt katona 11:34 a munka folytatódott volna a történtek után, de elszabotálták am unkát, nem jött rendelés sem 12:40 Salgótarján 1956 után kezdett igazán fejlődni, mesél a gyári munkáról 14:51 a rendszerváltoztatástól nem azt várták, hogy csak egy szűk réteg tud jól élni, az üveggyártás termékeit szerte a világon el tudták adni 18:28 a rendszerváltoztatás miatt szűntek meg a munkahelyek 19:06 a fizetésből félre tudtak rakni 23:41 negyven évig félrevezették az embereket 56-ról, hogy az ellenforradalom volt
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Bucsek Béla
Interjúalany lakhelye: Salgótarján
Interjúalany született: Salgótarján, 1939
Interjúalany foglalkozása: gyári munkás
Felvétel időpontja: 2011. május 21.
Felvétel helyszíne: Salgótarján

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:15), második világháborús emlékeiről (0:49), arról, hogy két testvérét is elvitték málenkij robotra (5:43). Beszámol a padlássöprések, beszolgáltatások, kuláküldözések időszakáról (8:19), édesapja megszégyenítéséről (16:40), arról, hogy egyszer már összecsomagoltak, mert azt az információt kapták, hogy kitelepítik őket, de végül az édesapja idős korát figyelembe véve ettől eltekintettek (21:45).
Interjúalany: Somogyi Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. október 17.

Hossz: 00:42:00
0:00 családi háttér, szülei is tanyán éltek 2:51 egy tanyán általában több generáció élt, de később sokáig csak hárman éltek a tanyán 3:51 mesél a gyerekkorról, ekkor voltak a beadások, padlássöprések, a szülei paraszti származásúak voltak, édesapja egy kis méhészetet is fenntartott 6:27 a félig kész új tanyát el kellett adniuk, mert nem tudták teljesíteni a beadási kvótákat 7:59 mesél a tágabb családja világháborús éveiről, édesanyja a szovjetek bevonulása idején volt nagylány, és bújtatták őket a katonák elől 10:50 Tázláron csak általános iskola volt, mert kis település volt 12:14 jó tanuló volt, Soltvadkerten járt gimnáziumba, de a gimnázium megszűnt két év múlva, ezért Kiskunmajsára jár gimnáziumba 14:57 mivel szegények voltak, ezért munkahelyet keresett a gimnázium után, a drótfonatgyártó vállalatnál dolgozott öt évig, a munkahelyen többen voltak fiatalok, akik esti iskolában tanultak tovább 18:22 a téeszesítés nagyon nehéz volt a családnak, az állami gazdaság elveszi a területeket 20:21 mesél az állami ünnepségekről, bár vallásos család révén a búcsúkat is ünnepelték, a munkahelyén is sok volt a szervezett program, főleg kirándulások és üdülések 25:50 az albérletbe nem sok mindent tudott vásárolni, de később tudott venni gáztűzhelyet és televíziót is 27:07 először 1978-ban tudott külföldre utazni, egy krakkói zarándokútra, így kerül közel a zarándokutak szervezéséhez 29:25 az első televíziós élményei a tázlári kultúrházban nézett táncdalfesztiválok voltak 31:05 a rendszerváltoztatást nagy várakozással élték meg, a Tázlár környéki ipar, és munkahelyek, valamint a nagy szőlők megszűntek, nagyon sokan vesztették el munkájukat 38:01 őt is elküldték 1992 novemberében a vállalattól, két év múlva talál munkát a plébánián, és ott dolgozott végül nyugdíjazásáig
Interjúalany: Csipak Mária
Felvétel időpontja: 2011. február 24.

Hossz: 00:45:00
1938-ban született az akkori Tatatóvároson(0:37). Édesapja magyar királyi csendőr volt, 1942-ben áthelyezték Kolozsvár mellé, Felsőzsukra(1:04). Felőszsuk lakossága teljesen román, a szomszédos Alsózsuk lakossága pedig teljesen magyar etnikumú volt. Csak Tóth Ferenc József családja volt az egyetelen magyar család a faluban(3:35).A front közeledése miatt az édesapja visszakérette magát az anyaországba - így Csákvárra helyezték át(4:49).Szemtanúja volt a Magyarország fölött zajló légiharcoknak, személyésen is találkozott a lelőtt amerikai repülőgépek pilótáival(5:37). A csákvári zsidók mielőtt deportálták őket meglátogatták a falu népét és igyekeztek megajándékozni mindenkit(6:22). A német megszállás Csákváron a német katonák és a magyar leventék között is feszültségeket szült, kis hijján tűzharc alakult ki(7:39). Emlékei szerint Csákvár fölött nagy légiharcok dúltak, 6 repülőgépet le is lőttek(8:49).1944 őszén Csákvárról lovaskocsikkal Gyermelyre költöztek(9:18) Eközben a németek visszavonultak, s a német katonák többször is meglopták a szekérrel költözködő Tóth Ferenc József családját(9:56).1944 szentestéjén érkeztek meg az oroszok Gyermelyre, és az édesapját elvitték magukkal, mert a szovjet katonák tábornoknak hitték a csendőri egyenruhája miatt - nemsokára viszont el is engedték(11:03). A szovjetek nem tettek különbséget a magyar fegyveres alakulatok között, ezért a csendőröket is elfogták(12:55).Visszaemlékszik a Budai várban rekedt német és magyar alakulatok felmentésére küldött német támadásra is(15:10). Ezekben a harcokban 2 bomba hullott a ház elé, de szerencsére senki sem sérült meg(16:00).A németek támadása nagyon meglepte a Gyermelyen állomásozó orosz katonákat, ott szinte minden szovjet katona el is esett(17:42).A németek elvitték Tóth Ferenc József édesapját, mert azt hitték róla, hogy katonaszökevény. Győrbe került vizsgálati fogságba(18:26). Végülis Felső-Ausztriában esett amerikai fogságba, de kiadták az oroszoknak, azok pedig Máramarosszigeten tartották fogva(19:40).Mivel az édesapja nem volt otthon, sok volt az éhes gyerek, Tóth Ferenc József nagynénje elment Gyermelyre és onnan Kalocsa mellé költöztek(20:05). 1947-be hazaköltözött Gyermelyre, ekkor újra összejött a család(édesapja is hazatért a fogságból)(21:42). Édesapját nem büntették meg, mert az igazolóbizottság előtt ártatlannak bizonyult(22:30).Mivel az apja csendőr volt, ezért 1948 után szinte minden iskolai közösségből kizárták, megbélyegezték(23:43). A TSZ-esítés ideje alatt elvették a család földjeit, állatait(25:34).Tóth Ferenc József beszél az '50-es évek mindennapjairól, a jegyrendszerről, a beszolgáltatásról, a nyomorról, a megkülönböztetésről,stb(26:10).Mint "osztályidegen", semelyik iskolába nem vették fel, végül a Volánnál kalauz lett - de itt is káderlapot vezettek róla(29:32).1956-ban az egész család nagyon lelkes volt, de az édesapja már előre sejtette, hogy a szovjetek nem fogják hagyni a változásokat(31:09). Október 26-án részt vett a tatabányai tüntetésen, a politikai foglyok kiszabadításakor, és már fontosabb helyi eseményekben is(31:32). Október 26-án az ÁVO-sok igazoltatták(32:57). A szabadságharc leverése után elhagyta Magyarországot és Bécsbe ment(34:06). Bécsben ilyenkor rengeteg magyar volt, a követség előtt óriási sorok kígyóztak(34.40). A magyarok számára "lagereket" alakítottak ki, főként kultúrházakból(35:26). Végülis a családját féltette a megtorlástól, így hazajött Hegyeshalomnál(36:48). Hegyeshalomnál viszont megjöttek az oroszok, teherautóra tették Tóth Ferenc Józsefet és egy barátját, de sikerült megszökniük(38:12). A Volánnál sokáig titkolnia kellett 1956-os szereplését(39:15).Származása miatt gyakran érte atrocitás(42:22). Később Gyermelyre ment a helyi TSZ-be, mint vízvezeték és fűtésszerelő kezdte ottani pályafutását, de végül innen is krúgták származása miatt(43:30). Önéletrajzát is úgy kezdte: "Csendőr volt az édesapám..."(44:40).
Interjúalany: Tóth Ferenc József
Felvétel időpontja: 2011. március 13.