Az interjúalany beszél a II. világháború helyi hatásairól, a háború alatti és utáni életről, az éhezésről. Elmeséli, hogy miért nem sikerült továbbtanulnia, jóllehet tehetségesen énekelt. Mesél az 1956-os események helyi hatásairól, és arról, hogy miért nem sikerült disszidálnia. Beszél a rendszerváltoztatás körüli időszakról, és ennek személyes életére gyakorolt hatásáról. 0:23--család, szülők, születés, lakhelyek 1:59-- II. világháború, megszállás, a szovjet katonák viselkedése, éhezés a városban és vidéken 9:00--miért nem tud továbbtanulni, milyen munkákat talál 14 évesen 13:00--hogyan tanul végül tovább a zeneiskolában, és hogyan törik ketté a karrierje 20:55--a forradalom helyi hatásai, hogyan szeretne disszidálni, és miért nem jön ez össze 25:36--családja, gyerekei, házasságai 31:33--a rendszerváltoztatás és következményei 34:19--kárpótlás, nyugdíjasok helyzete, kulákok, életmód a Kádár-rendszerben

Az interjúalany beszél családjáról a II. világháborúban (1:00), a diktatúra kiépüléséről és a társadalom terrorizálásáról (2:20), illetve az 1956-os forradalom eseményeiről (6:10). Rátér tanulmányaira (8:08), majd a hitélet és a kommunista ideológia szembenállására (14:57). Beszél továbbtanulásról, katonai szolgálatról, KISZ-ről, párttagságról (17:20), majd a rendszerváltoztatást és Magyarország jelenlegi helyzetét elemzi (30:32).

Szombathelyen született, de hamar Budapestre költöztek, szülei a Dreher sörgyárban dolgoztak. Az interjúalany a szülei sorsáról, életéről mesél(0:30).1937-ben kezdte tanulmányait Szolnokon. A továbbiakban a gimnáziumi és teológiai tanulmányairól mesél(2:04).1956-ban a Rajk László temetése napján tartotta meg esküvőjét. Ezzel kapcsolatban elmeséli az 1956-os forradalommal kapcsolatos személyes történetét(4:15).1958-ban megpályázott egy garai lelkészi állást - erről, a MÚK(Márciusban Újra Kezdjük) mozgalomról és az '56 utáni új karhatalomról meséli el személyes élményeit(8:17).Garaán 1964-ig dolgozott, miután kiszabadult a Munkásőrség karmaiból. Itt a második világháború után az elszakított országrészekből elűzött reformátusok nagy számban jelen voltak(18:43).A református egyházközigazgatás alapján Csátalja is a Garához tartozott, az interjúalany ide is gyakran ellátogatott, sőt még itt is gazdálkodott. Ezzel kapcsolatban mesél a TSZ-esítésről is(20:11).1964-ben eljött onnan és Székesfehérvárra ment, ahol már világi pozícióba nevezték ki(gabonarevizor).Ezt 1970-ig töltötte be(23:47).A székesfehérvári MDF egyik alapítója volt, korábban nem volt párttag. Az MDF-ből akkor lépett ki, amikor Csurka Istvánt kizárták a pártból(26:10).Az interjúalany elmesél egy történetet, ami egy állambiztonsági besúgóról szól(28:12).Ehhez kapcsolódóan a megfigyelésekről is mesél(30:18).Az interjúalany személyéől adódóan a történelmi egyházak elnyomatásáról is beszámol(32:45).