Interjú

Gyűjteményhez ad
párttagság
Horthy Miklós
szovjet megszállás
Erdély
éhezés
posta
II. világháború
Kádár-korszak
visszacsatolás
hadifogság
kényszermunka
földosztás
Szovjetúnió
Rákosi-korszak
front
osztályharc
kommunista diktatúra
katonaság
MDP

Napszámos voltam

3051 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, származásáról, a napszámos munka keménységéről és az árakról az 1930-as években (0:00). Szól a munka jellegéről és nehézségéről (3:00), majd arról, hogy miként viselte a nehézségeket gyermekfejjel (6:16). Elmeséli, hogyan sorozták be katonáknak, miként került ki Erdélybe és kezdték meg a visszavonulást (7:35). Szól arról, hogy miként került fogságba, került ki Brassóba, majd a Szovjetunióba, hogyan vagonírozták be és érkeztek meg (10:10). Szól az ottani élelmezésről, a többi hadifogolyról (19:15). Szól a kényszermunka jellegéről, a bányászatról és elmeséli egy balesetét (23:10). Szól arról, hogy a szavazásra hazaengedték, valamint a szegénységről, és arról, hogy ismét a napszámosoknak volt a legkevesebb tulajdona (25:40). Szól arról, hogy hazatérése után csak a pártba való belépés után kapott munkát (28:02). Beszél különböző munkáiról, majd a postához kerülésről, és arról, miként házasodott meg (29:00). Végül a Kádár-korszak vívmányait hasonlítja össze a Horthy-korszakkal (34:20).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Interjúalany neve: Surányi Ferenc
Interjúalany lakhelye: Hajdúsámson
Interjúalany született: Hajdúsámson, 1920
Interjúalany foglalkozása: napszámos
Felvétel időpontja: 2011. február 15.
Felvétel helyszíne: Hajdúsámson

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél családjának II. világháborús emlékeiről (0:13), külön kitérve Sopron bombázására (2:18). Elmeséli, hogy mikor édesapja visszatért 1951-ben a hadifogságból, nem ismerték meg az állomáson (5:18). Beszél arról, hogy a horvátnak jelentkező kópháziak korábban hazajöhettek Titó közbenjárása miatt (07:45). Szól arról, hogy édesapja hogyan esett hadifogságba a Donnál, és milyen volt a tábori élet az Urál lábánál (8:54), majd arról, hogy miként zaklatták édesapját hazatérése után és hogyan lépett be a TSZ-be (15:22). Beszél 1956-os emlékeiről, és arról, mennyire kiürült a település, ahogy a fiatalok mind disszidáltak (16:42). Felolvas egy 1950-es levelet, amit édesanyja írt Rákosinak, hogy segítse elő férje hazatérését (20:50). Beszél arról, hogy horvát anyanyelvét elfelejtette az iskolában, majd később hogyan tette le a nyelvvizsgát (23:40). Arról is szól, hogyan volt lehetősége kiutazni Horvátországba, milyen élmények érték ott, és hogyan próbálták meg az ottaniak rábeszélni, hogy települjenek át (26:38).
Interjúalany: Payrits Ferencné
Felvétel időpontja: 2010. december 18.

Hossz: 00:28:57
Az interjúalany mesél vallásos neveltetéséről, települése zsidó közösségéről. Elmondja, hogy hogyan érintette rokonságát a II. világháború, illetve, hogy miért vitték el őt a Gulágra munkatáborba. Beszél házasságairól, és arról, hogy hogyan tartotta Kárpátaljáról a kapcsolatot Magyarországra került rokonaival. 0:21--család, felmenők, családja vallásossága, az általuk megtartott zsidó szokások; 4:58--vallásos neveltetése, valláshoz való viszonya; 6:28--a II. világháború alatt deportált rokonai; 8:11--milyen volt a településük zsidó közössége, hogyan tartották a zsidó ünnepeket, milyen volt a zsidó iskola, amibe járt; 12:43--mennyire volt könnyű megtartani a kóser szokásokat 13:9--mi történt a testvéreivel 1944 után; 14:10--végzettsége, munkája; 15:14--házassága, hogyan próbált meg átszökni Kárpátaljáról a határon és hogyan került Szibériába emiatt; 17:43--Szibériai fogsága, hogyan került vissza Kárpátaljáta; 20:29--új házassága, hogyan sikerült végül Magyarországra jutnia; 22:22--miért jött haza, mit csinált itthon; 24:44--milyen nehézségekkel kellett Kárpátalján szembenézni a vallásgyakorlás során; 26:41--miért nem jutottak ki Izraelbe; 27:14--véleménye a rendszerváltoztatásról
Interjúalany: Forgács Pálné, Lili
Felvétel időpontja: 2011. április 28.

Hossz: 00:42:08
Az interjúalany beszél arról, hogy milyen volt a két világháború közötti időszak Magyarországon, különös hangsúllyal Bethlen István és Klebelsberg Kuno tevékenységére. Elmeséli, hogy hogyan érte el őket a háború Debrecenben, és hogyan menekültek egyre nyugatabbra, egészen Németországig a front elől. Szól az amerikai katonák Németországba való bevonulásáról is. 0:5--származása, családja; 1:37--emlékei a debreceni bombázásokról; 2:7--milyen volt a két világháború közötti helyzet, Bethlen István és Klebelsberg Kuno tevékenysége, hogyan kezd készülni az ország a háborúra; 11:51--hogyan védekeztek a légitámadások ellen és hogyan zajlottak a debreceni bombázások; 16:33--hogyan menekültek el Debrecenből Zircre, majd onnan Bakonybélbe; 20:27--hogyan kerültek át Balatonboglárra, majd innen Veszprémen keresztül Kőszegre; 25:0--hogyan találtak munkát Kőszegen; 27:10--miért menekültek el Debrecenből, milyenek voltak a német katonák; 32:44--hogyan menekültek el Kőszegről Ausztriába, majd innen Bajorországba; 37:15--milyen emlékei vannak az amerikaiak bevonulásáról
Interjúalany: Dr Tóth Ervinné
Felvétel időpontja: 2011. március 11.