Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
katonaság
Antall József
államosítás
1956
rendszerváltoztatás
szabotázs
beszolgáltatás
Kádár-korszak
szövetkezetek
Szocialista Brigád
kmk
cigányság

Interjú Beretka Ferenccel

2571 megtekintés

Hossz: 00:26:00
Leírás: Az interjúalany először kiváló dolgozói kitüntetését mutatja meg (0:00), majd szól a kommunista rendszer kiépüléséről Magyarországon. Édesapját szabotázs miatt börtönbe csukták, a javakat államosították. Édesapja kiszabadulása után folytatta oktatását (1:30). Szól arról, hogy a TSZ megalakulása után alkalmi munkákból élt (4:40). Szól katonai szolgálatáról (8:00), majd Kádár János politikáját és foglalkoztatását értékeli (10:40). Arról is szól, hogyan verték át a biztosítók és hogyan működik a korrupció (13:00). Szól az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (15:00), majd a munka világáról a kései ötvenes, korai hatvanas években (16:00). Szól a rendszerváltoztatásról, Kádár nyugdíjazásáról (19:10), majd a kádári foglalkoztatáspolitikáról (20:40). Végül az építőiparban szerzett tapasztalatairól szól (23:50).
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Beretka Ferenc
Interjúalany lakhelye: Borota
Interjúalany született: Borota, 1943
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. július 10.
Felvétel helyszíne: Borota

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél intézeti gyermekkoráról, nevelőszülőkhöz kerüléséhez, valamint édestestvérével való 28 évvel későbbi találkozásáról (0:57). Rátér a munkájára és a férjével való ismeretségére (3:14). Elmeséli II. világháborús emlékeit, amikor orosz tiszteket ápoltak a hadikórházban (4:40), és azt, hogy látta a magyar hadifoglyokat Oroszországba menet a szolnoki állomáson (6:00). Beszél családi életéről (10:40), valamint az ijedtségről, amit 1956-ban egy repülőről leadott sorozat okozott (11:50). Szól a szórakozási lehetőségekről és a hétköznapi szocializmusról (19:10), valamint a korszak hitéletéről, az egyházakról (25:08). Visszatér nevelőotthonban töltött éveire és a nevelőszüleire (26:10), majd vér szerinti szüleivel való viharos kapcsolatára (30:00).
Interjúalany: Vincze Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. április 14.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és az életkörülményekről a tanyán, valamint az oktatásról (0:07). Szól a mezőgazdaságról, a dohánytermesztésről, a munkafolyamatokról (3:20). Szól gyermekkorának megélhetési körülményeiről (7:04), majd arról, hogyan szerzett képesítést és hogyan látott el különböző nehéz fizikai munkákat (8:15), valamint szól katonai szolgálatáról (10:06). Ismerteti, miként szemelték ki a tanácselnöki posztra, és ez miért nem tetszett neki és feleségének (10:32). Szól a tanácselnök feladatairól és pozíciójáról (12:12). Beszél a tanácselnök szerepéről a TSZ alakításában, az emberek rábeszélésében (15:35), majd rátér a kulákokra, valamint az új és régi típusú mezőgazdaság közötti átmenetre (17:55). Megemlíti az 1956-os forradalom helyi hatásait (22:00), majd rátér arra, milyen tapasztalatokat szereztek a német és orosz megszállókról a II. világháborúban. Elmondja, hogy az oroszok kétszer is elvitték őket dolgozni (22:50). Rátér két bátyjának angol hadifogságára és annak elviselhető körülményeire (27:12). Végül a rendszerváltoztatást értékeli (31:50).
Interjúalany: Vajner Sándor
Felvétel időpontja: 2011. március 25.

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél 1919-es születéséről és a trianoni békeszerződésről (0:15), majd oktatásáról és a férjével való megismerkedéséről (4:22). Szól arról, hogy a visszacsatolásokkal hogyan került Magyarország a németek hálójába (9:00), majd arról, hogy a magyarok nem tehettek semmit a németek őrültségei ellen (10:00). Szól férje katonai szolgálatáról, illetve a magyarok szerepléséről a világháborúban (11:25). Rátér a földkérdés trükkös rendezésére (14:45), majd a Rákosi-rendszer működésének elemzésére (17:15). Szól az 1956-os forradalomról (19:00). Beszél a zsidók deportálásáról, az őket sújtó intézkedésekről és azokról, akik segítették őket. Azt mondta egy sárgacsillagot viselő zsidó fiúnak, hogy ne szégyellje magát, inkább legyen büszke (21:55). Végül arról szól, mennyit lehet a zsidóságtól tanulni (29:30).
Interjúalany: Ölbey Árpádné
Felvétel időpontja: 2011. január 27.