Az interjúalany huszárként szolgált Horthy seregében és huszárként került ki az orosz frontra is a második világháború során. Ott rövid időn belül fogságba esett, és több mint három évet töltött hadifogságban, ahol munkatáborokban is dolgoztatták. Végül 1947-ben került haza. 0:28--gyermekkor, családja,milyen volt leventének lenni; 2:26--hogyan lesz katona; 3:34--hogyan gyűjtötték össze a gettóba a zsidókat; 6:37--mi történt, miután kikerültek a frontra, hogyan találkoztak a szovjet partizánokkal; 12:36--hogyan került fogságba; 17:51--hogy jutottak el a fogolytáborba, milyen volt a fogság; 25:25--hogyan jelent meg náluk Rákosi, hogyan vallatják ki őket a fogolytáborban és hogyan próbálják beszervezni őket a németek ellen a hadseregben; 29:0--munka a fogolytáborban; 29:32--hogyan került haza a fogolytáborból; 32:25--mi fogadta itthon a hazatérése után

0:08 Az interjúalanyt 1941-ben sorozták be a Honvédségbe, a bajai utászokhoz került. 1:43 Részletesen beszél kivonulásról a Donhoz és a közben elszenvedett partizántámadásról. 9:52 Szól a német élelmiszer-ellátásról, az adagokról, a ruházatról. 15:00 Kitér a doni katasztrófára, a visszavonulás körülményeire. 22:52 Beszél a hazajutás nehézségeiről, és arról, milyen ellenségesen álltak hozzájuk a német katonák. 23:43 Beszél Magyarország német megszállásáról. 24:35 Másodszor is bevonult Bajára, ezzel kerülve el a német sorozást.Alakulatát a Kárpátokba vezényelték. 29:22 Szlovákia területén orosz hadifogságba került 31:50 Az oroszok Auschwitzban gyűjtötték össze a magyar hadifoglyokat. 33:00 A kazahsztáni Akmolinszk hadifogolytáborba szállították. 39:40 A hazatérés utáni újrakezdés nehézségeiről beszél.

Az interjúalany beszél Magyarország szovjet megszállásáról, az orosz katonák viselkedéséről, németellenességéről, valamint arról, hogy a szentképekről azt hitték, hogy családi portrék (0:00). Szól az 1950-es évek mezőgazdasági terrorjáról, a beszolgáltatásról és a padlássöprésről, részletesen kitérve a különböző terményekre vonatkozó szabályokra (04:04). Beszél a kuláküldözésről, a kulákság kritériumairól, valamint a jelenség mögött meghúzódó irigységről (7:55). Szól a szövetkezetek létrehozásáról és a kényszerű belépésről (9:40). Beszél a mezőgazdaság ellenőrzésének eszközeiről, a behajtókról, állami szervekről, illetve a békekölcsönről (13:38). Szól továbbá iskoláiról, az ideológiai és az otthoni nevelés kettősségéről (16:26). A korszak hitéletéről, a vallásos megnyilvánulások kiirtásáról és a kommunista jellegzetességekről, a mozgalmakról külön szól (17:48). Az egyház és az állam viszonyát is megemlíti (21:07). Beszél az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (22:40), az ’56 utáni enyhülésről (24:30), valamint a hétköznapokról a Kádár-korszakban (25:58). Végül nagyapjáról mesél, aki Horthy Miklós flottájában teljesített szolgálatot az I. világháborúban (36:54).