Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
sport
1956
Kultúra
Kádár-korszak
át- és kitelepítések

Lovas hagyományőrzés – Győrffy-Villám András

3488 megtekintés

Hossz: 00:36:04
Témakörök: '50-es évek, 1956, Sport
Leírás: Az interjúalany mesél az ötvenes évekkel, illetve az 1956-os eseményekkel kapcsolatos emlékeiről, és arról, hogy hogyan került összetűzésbe a rendszerrel egyetemistaként az 1970-es évek elején. Beszél a magyarországi lovasturizmus múltjáról és jelenéről, valamint a Magyarországon működő hagyományőrző csoportok tevékenységéről is. 0:16--származása, családja; 1:23--mi történt velük a II. világháborút követően, hogyan érinti a rokonait a kitelepítés; 2:28--emlékei az 1956-os forradalomról, hogyan hatott rá gyermekkorában a rendszer, milyen emlékei vannak a korabeli oktatásról; 7:40--figuránsi munkája sikertelen egyetemi felvételije után; 8:30--egyetemi évei, részvétele 1971-1972-ben a március 15-i tüntetéseken, ennek következményei; 9:24--hogyan került kapcsolatba a lovakkal, illetve a lovas turizmussal; 13:15--mi a véleménye a magyarországi lovas turizmusról, mik voltak ennek jellegzetességei a Kádár-korszakban; 21:0--milyen más lóval kapcsolatos, és attól független tevékenységeket folytatott; 24:14--mi a véleménye a Magyarországon működő hagyományőrzésről; 30:10--mit jelent az, hogy a magyar lovas nemzet, és miért visszás ennek a kifejezésnek a használata manapság; 34:17--mit lehetne tenni a hagyományőrzés javításáért
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Győrffy-Villám András
Interjúalany lakhelye: Tapolca-Diszel
Interjúalany született: Tapolca-Diszel, 1948
Interjúalany foglalkozása: túravezető, lovasoktató
Felvétel időpontja: 2010. november 16.
Felvétel helyszíne: Tapolca-Diszel

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:49:00
Az interjúalany beszél családjáról, valamint arról, hogy a Bagi családnév nagyon megfogyatkozott (0:08). Mesél egyik lányáról, akiből jegyző lett (3:20), illetve a másikról, aki 1956-ban disszidálták (8:05). Beszél gyermekkoráról, középparaszt származásáról (14:14). Elmondja, hogy édesapja rizst termesztett, de a kommunisták elzárták a vizet, majd zaklatták, kérdezgetve, hogy miért nem locsolja a földet. A folyamatos zaklatások végül az öngyilkosságához vezettek (15:45). Elmeséli legkisebb leányának ijesztő rosszullétét és gyógyulását (7:38). Különböző munkahelyeiről szól (19:30), majd arról, hogyan került egy szikvízüzem élére. Nagyon jól keresett a szikvízüzemben, ám a házépítés és költözés körüli nehézségek közepette megromlott a házassága (25:00). Az 1956-os forradalomról való emlékeit is feleleveníti (30:48), majd az 1945-ös megszállásét, amikor a tanyán bújkáltak az oroszok elől, a faluban lévő házukban pedig istállót rendeztek be, és neki kellett egy orosz katona zsákmányát cipelnie (36:50). Végül arról szól, hogy ifjúsági szervezet csendes gyűlésén volt 1948-ban. Az ávósok utána kivallatták, mint "horthyistát", és addig verték, hogy elájult. Azóta nem tagja egyetlen pártnak sem (44:30).
Interjúalany: Bagi Károly
Felvétel időpontja: 2011. június 08.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél magáról (0:20), a második világháborús évekről (0:47), az általános iskoláról (10:38), a földosztásról (11:17), lakáskörülményeikről (12:42), majd visszatér tanulmányaira, és kitér arra, hogyan tanult meg úszni (14:06). Mesél a beszolgáltatásokról, a kulákokról (24:05), a TSZ-ekről (27:02), autószerelő végzettségéről, elhelyezkedéséről (31:26), és katonai élményeiről (34:22).
Interjúalany: Nagy Sándor
Felvétel időpontja: 2010. december 10.

Hossz: 00:40:00
1934-ben született Kercán, foglalkozása tanár. Édesapja református lelkész, édesanyja tanítónő volt(0:50).Az interjúalany bemutatja a szülőhelyét, egy parókiát. A középiskolát Kőszegen, Pápán, ill. magántanulóként töltötte. Erről mesél az interjúalany(1:56).Debrecenbe járt egyetemre, a természettudományi karra. Az interjúalany az '50-es évek egyetemi életéről mesél(5:18).Édesapja a második világháborúban tábori lelkész volt. Valamint elmeséli ködös, gyermeki emlékeit a világháborúról(8:35).A német és az orosz megszállással kapcsolatban idézi vissza az emlékeit(10:58).A szülei helyesnek tartották a földosztást(14:19).Származása miatt többször megkülönböztetés érte,főleg a tanulmányai alatt. Az interjúalany a Kádár kori munkalehetőségekről beszél, főleg az oktatás területén(15:16).Az államosítások nem érintették a családot, mert annyira szegények voltak. De az iskola államosítása már sokkal érzékenyebben érintette a családot. Az interjúalany erről meséli személyes élményeit(21:46).1954-ben édesapja győri lelkész lett, így a család oda kötözött(23:36).A párt végig jelen volt az iskolában, az igazgató vagy néhány más tanár személyében(24:13).1956-ban pár nap késéssel szerzett tudomást a pesti eseményekről. De a győri tüntetéseken személyesen is részt vett. Ezt részletezi(26:54).Amíg az Őrségben élt, az édesapja gyülekezetéből több száz embert telepítettek ki a Rákosi rendszerben(30:37).1956 novembere után szinten elképzelhetetlennek tűnt az, hogy valaki ittmarad Magyarországon. Az interjúalanynak sohasem jutott eszébe, hogy elhagyja az országot(31:46). Az ismerősei közül egy személyt ki is végeztek 1956-os szerepe miatt(35:14).Kádár Jánost semmilyen szinten nem tudta elfogadni. Továbbá a Kádár-korszakról mesél az interjúalany(36:10).
Interjúalany: Czapáry Endréné Éva
Felvétel időpontja: 2011. május 25.