Interjú

Gyűjteményhez ad
megszállás
Római Katolikus Egyház
Horthy Miklós
szovjet megszállás
megfigyelés
II. világháború
zsidóság
propaganda
állampárt
besúgó
újjáépítés
ÁVO/ÁVH
'50-es évek
Rákosi-korszak
osztályharc
1956
szakszervezet
oktatás
kommunista diktatúra
egyház
bányászat
állambiztonság

Zárdától a széntrösztig

3320 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, a családot elhagyó édeaspától (0:00). Beszél oktatásáról a zárdában, az ott tanuló gazdag gyerekekről, valamint arról, hogy neki néha elengedték a tandíjat, de ezt nyilvánosan jelentették be (2:10). Elmeséli, hogy egyszer hazaküldték a szoknyája miatt (8:00). Szól zsidó osztálytársairól és a német megszállásról(10:45). majd az orosz katonákról, akikről nem voltak rossz tapasztalatai (15:10). Szól a háború utáni újrakezdésről, a a boltok bezárásáról, a cserekereskedelemről, valamint arról, hogy ő horgolással keresett kis pénzt (17:18). Szól elhelyezkedéséről a szénbányászatban irodistaként (19:20). Szól arról, hogyan fenyegették meg káderlapok írása közben, hogy ha nem tart titkot, deportálják (23:13). Szól a munkahelyet átszövő pártéletről, valamint a beszervezési kísérletekről, besúgókról (26:25). Szól arról, hogy 1955-ben egyik pillanatról a másikra az utcára tették a széntrösztből, mert "nem tudott alkalmazkodni" politikailag (31:12). Szól arról, hogyan helyezkedett el azután (34:00), majd arról, hogyan zajlott az 1956-os forradalom Miskolcon, például arról, hogyan látott egy lincselést (36:17).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Zetelaky Balázsné
Interjúalany lakhelye: Miskolc
Interjúalany született: Miskolc, 1928
Interjúalany foglalkozása: nyugdijas adminisztrátor
Felvétel időpontja: 2011. március 26.
Felvétel helyszíne: Miskolc
Interjút készítette: Miskolci Magister Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:20:34
Az interjúalany mesél gyermekkori emlékeiről, családjáról, a különböző mezőgazdasági munkákról. Beszél továbbtanulásáról és munkájáról is. 0:49--szülei, származásuk, munkájuk, szülei válása; 3:10--hogyan kerültek Tállyára, hogyan töltötte itt a gyermekkorát, hogyan érinti őket az államosítás; 6:0--milyen emlékei vannak a kitelepítésekről, a különböző mezőgazdasági munkákról; 10:40--gyermekkori csínytevései, élményei; 14:37--milyen diákmunkát végzett a helyi útépítések mellett, hogyan tanult tovább technikusként és hogyan helyezkedett el a Postánál, illetve a Matávnál
Interjúalany: Bodnár Imre
Felvétel időpontja: 2011. május 25.

Hossz: 00:43:00
0:00 családi háttér, gyerekkor, Budapesten született, nemesi származású családból származott, 1944-ben a házukból kibombázzák őket, így Alagra költöznek, ott a nagyapja földbirtokán éltek 3:41 Alagot is találat éri, így Kisnémedibe költöznek 6:30 később elkezdődik a család zaklatása, édesanyját behívatják rendszeresen, az általános iskolát Váchartyánban kezdte el 8:58 1950 januárjában el kellett hagyni az otthonukat, szerencsére előre figyelmeztették őket, így nem vitték ki a családot a Hortobágyra, csak külön kéréssel felvételizhetett középiskolába 11:01 1956 szeptemberében kezdte a gimnáziumot, az édesapja októberben tért haza orosz hadifogságból, apját 1946-ban az Andrássy út 60.-ba viszik, majd Baden-Badenbe, Lembergbe, és a Szovjetunióba viszik ki 16:41 részt vettek egy könyvégetésben, és a helyi szobordöntésben, visszaemlékezik a helyi eseményekre 21:00 az egyik tanárukat elvitték, fekete szalagot húztak az emlékére, ezért viszont a kollégisták kollektív büntetést kaptak, de rajta kívül számos embert elvittek 1956 miatt 24:00 édesapja az 1956-os szerepe miatt kiment külföldre, de a családját emiatt éjjelenként zaklatták, ő pedig a származása miatt nem tanulhatott tovább 27:10 1960-ban érettségizett, több helyen próbálkozott gyári munkásként, de nem vették föl, végül televízióképcső-szerelőként alkalmazták, majd irodába kerül, ott azonban csak akkor lehetett előrelépni, ha minden héten háromszor részt vett a szemináriumon 31:04 1966 novemberétől áthelyezik, TB-ügyintézőnek, majd személyzetisnek 33:11 a rendszerváltoztatáskor nyugdíjba megy, a férje viszont ellenzéki politikus lett, a váci Független Kisgazdapárt megalakulásakor mindketten ott voltak 38:25 az önkormányzati választás után kisgazda-kereszténydemokrata polgármestere volt a városnak, a férje kisgazda önkormányzati képviselő volt 40:13 a második választás után elkezdődött a szalámizás, mindenki képviselő és polgármester akart lenni, ekkor a szocialisták nyerik a választásokat, ő pedig listáról kerül be képviselőként
Interjúalany: Szarka Győzőné
Felvétel időpontja: 2011. január 13.

Hossz: 00:43:00
dr. Pavlovits Miklós 1910-ben született. Tüzér főhadnagyként részt vett az első- és második bécsi döntést követő területvisszacsatolásokban. Budapest ostromát (10:30) a Központi Pénzintézet légópincéjében vészelte át családjával. Beszél arról, miként rabolta ki a pénzintézetet a szovjet hadsereg (21:19). A második világháború után - többek között - a külkereskedelmi minisztérium alkalmazásában állt. Beszélt a Rákosi-rendszer kiépüléséről és a társadalom terrorizálásáról (29:56).
Interjúalany: dr. Pavlovits Miklós
Felvétel időpontja: 2010. november 27.