Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos élményeiről, férje hadifogságáról és az 1950-es évek mindennapjairól. 0:20--születés, tanulmányai, családja, gyermekkora; 4:0--mit dolgozik miközbe inasnak tanul, 6:10--férje hadifogsága és hazatérése, házasságuk; 11:30--II. világháború, bombázások; 12:30--hétköznapok a háború után és a Rákosi-korszak alatt;

Az interjúalany beszél családjáról, II. világháborús emlékeiről (0:28), majd rátér oktatására (1:45) és munkahelyeire (5:45). Beszél a termelőszövetkezetekről (4:20) és a kulákkérdésről, annak eredetéről (06:42). Szól a téeszesítés két hullámáról, a világháború utániról (10:50) és az 1956 utániról (23:16). Megemlít egy igen érdekes esetet a téeszek propagandájáról (19:16), majd beszél a Szovjetunióval és a KGST-vel való kapcsolatról (32:44).

Az interjúalany Budapesten született, édesapja a doni hadsereg repülősparancsnoka, de a katasztrófa után leváltották a németek(0:13).A háború után Székesfehérvár reptérparancsnoka lett. A Rajk ügy előtt szerencséesen nyugdíjba vonult, így nem volt kitéve a későbbi koncepciós pereknek(1:16).Édesanyja polgári családból származott, Sopronból(2:30).Sárándra járt iskolába 1950-től. A sárándi évekre nagyon jól vissza tud emlékezni, így megemlíti az '50-es évek nyomorúságos mindennapjait is. Itt földművelésből éltek, mivel más lehetőségük nem volt: édesapját a "nép ellensége" címszóval bélyegezték meg, édesanyját kulákká minősítették(3:16).1956-ban édesapját felkérték a helyi forradalmi tanács elnöki posztjára, de ő nem fogadta el 3 gyerekére, feleségére és a rossz nemzetközi helyzetre hivatkozva. Az interjúalany erről és más 1956-os eseményekről mesél(8:35).Az interjúalany kiváló tanuló volt, Debrecenbe járt gimnáziumba. Erről szól pár mondatot(12:56).Deliné Fráter Katalin a KISZ-ről és akkori politikai atmoszféráról adja elő személyes történetét(14:10).Az egyetemre való bekreülése nem volt könnyű, mivel a személyes múltja, megbélyegzése még 1956 után is kísértette. Erről a szól az interjúalany(21:49).1963-ban ment férjhez, aki agrármérnökként dolgozott. Esküvőjükről és házasságuk kezdeti éveiről hallhatunk pár történetet(24:24).Édesapja 1964-ben halt meg(26:18).A Kádár-korszakban a külföldre való utazás korlátozott volt, de az interjúalany személyes kapcsolatai révén kiterjedtebb utazási szabadságot élvezett. Ennek hátteréről mesél(28:05).Deliné Fráter Katalin itt a nagyszüleiről, azok származásáról, foglalkozásáról, életviteléről szól(32:44).Szót ejt a békekölcsönről is(38:08).A Rákosi és a Kádár korszakban is rendszeresen megfigyelték a családját. Különösképpen az édesapját és az édesanyját. Ehhez kapcsolódó történeteket hallhatunk(40:20).