Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
svábok
II. világháború
szovjet megszállás
át- és kitelepítések

János Lázár

2805 megtekintés

Hossz: 00:30:31
Témakörök: Át- és kitelepítések
Leírás: Az interjúalany mesél ő és családja Bukovinából való átköltöztetéséről a II. világháború alatt, majd a magyarországi újrakezdésről és a más etnikumokkal való együttélés nehézségeiről. Szól a háborúval, illetve a mezőgazdaság átalakításával kapcsolatos emlékeiről is. 0:14--családja, születése, származása, családjuk betelepítése Bukovinából; 8:15--mihez kezdtek a beköltözésük után, milyen munkákat végeztek; 11:16--emlékei az oroszok bevonulásáról; 15:17--hogyan zajlottak a háborút követő különböző ki- és betelepítések, hogyan tudtak egymás mellett élni az emberek; 19:4--emlékei a beszolgálatatásokról; 20:40--a téeszesítés, milyen munkát talált ezt követően; 23:48--hogyan emlékszik vissza a háborús időkre, hogyan viselkedtek a német, illetve az orosz katonák; 29:31--családja
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: János Lázár
Interjúalany lakhelye: Véménd
Interjúalany született: Hadikfalva, 1930
Interjúalany foglalkozása: földműves
Felvétel időpontja: 2011. április 26.
Felvétel helyszíne: Véménd

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Duray Miklós beszél magáról, családjáról, neveltetéséről (1:12), első magyarországi látogatásáról (3:47), a kisebbségi létről gyerekként, a kitelepítéstől való állandó félelemről (5:07), Trianonról, a Felvidék visszatérésének öröméről, és az erre adott csehszlovák reakcióról, a magyarok üldöztetéséről, jogokból való kizárásáról, a magyarok „széttelepítéséről” a Szudéta-vidékre (7:03), a magyar-szlovák lakosságcseréről (11:52). Elmesél egy történetet egy családról, amely nem települt át végül Magyarországra (15:06), mesél a prágai tavaszról (19:28), politikai szocializációjáról (23:22), arról, hogyan emlékezett meg az ’56-os forradalom leveréséről (25:34), a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának megalakításáról, börtönbe kerülésének körülményeiről (27:41), szabadulása utáni helyzetéről, amerikai ösztöndíjáról (37:51), a kommunista rendszer bukásáról, és a rendszer különböző struktúráinak átmentéséről (41:53).
Interjúalany: Duray Miklós
Felvétel időpontja: 2011. március 03.

Hossz: 00:52:00
Az interjúalany beszél arról, hogy a II. világháborúban fiatal kora miatt szabadcsapat tag lett, majd a pápai ejtőernyősökhöz csatlakozott (0:10). Kétszer szökött meg orosz fogságból, majd magyar fogságba került, hastífuszt kapott, kórházba került (1:30). Fiatalon kellett szembenéznie a halállal, de túlélte, sőt, hazamehetett és leérettségizett (3:20). Ellenállásban szervezkedett 1945 után, sőt, a Bakonyban elfogták, és megfenyegették, hogy apját elviszik, így hagyta magát elvinni (7:00). Az oroszok először Veszprémben hallgatták ki, ahol nem verték, de nem fűtöttek (8:30). Úgy vallatták, hogy mindig ugyanazt kérdezték, és így kerestek "ellentmondásokat". A bíróság biztosított "tolmácsot", de az sem tudott magyarul, így alig értette meg, hogy 10 év javítótáborra ítélték (10:00). Sopronkőhidán és Lembergen át a Burját-Mongol Köztársaság egyik haláltáborában kötöttek ki az erdőirtási területen. A hegyek közötti nehéz munka után térdig érő vízben kellett hazamenni, az emberek elkezdtek meghalni (13:50). Szól arról, hogy mennyire meglepődött a kenyér grammban való számolása miatt, illetve arról, hogy nagyon megbetegedett (19:45). Az őszi orvosi ellenőrzés során 3/4 invalidusnak nyilvánították és elküldték krumplit szedni. Ő megpróbálta megölni magát egy mérgező növénnyel, de a magyar orvos megmentette (22:08). Majdnem száz nagyon beteg társával együtt tutajon úsztatták egy kórháztáborba, ahol már nagyon hideg volt, a holttesteket pedig farkasoknak adták (27:50). Egy ún. invalid kolóniára szállították ezután, ahol összebarátkozott egy orosszal és a konyhára került dolgozni (32:25). Ezután egy mezőgazdasági táborba került, ahol krumplit szedett egy magyar brigáddal (35:00). Elmesél egy epizódot egy matematikus oroszról, aki meg tudott enni egy vödör nyers krumplit, s a táborparancsnoknak jutalmul még egyet adott neki (37:20). Egy orvosi ellenőrzésnél megállapították, hogy már jól van, így visszakerült az erdőirtásra. Hamarosan megint beteg lett, de most nem akarták kórházba engedni, de végül mégis sikerült (42:15). Végül arról szól, hogy egy pakoló brigádhoz került, és ekkorra már kitanulta, hogyan lehet életben maradni a táborban (47:20).
Interjúalany: Adorján Sándor
Felvétel időpontja: 2011. április 26.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél arról, hogy édesapja Budapest ostrománál halt meg (1:14), tanulmányairól (4:03), kitelepítésükről (11:49), majd visszatér tanulmányaira, a zebegényi iskolára (16:47), az egyházzal való kapcsolatának kezdetéről (18:49), az úttörőmozgalomról (22:36), a váci gimnáziumba való felvételéről (25:46). Elmeséli egy napját, majd kedvenc tantárgyait sorolja föl, és kitér a nyelvtanulásra is (29:04).
Interjúalany: DR. BEER MIKLÓS
Felvétel időpontja: 2011. január 27.