Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
egyház
Gulág - Málenkij robot
jegyrendszer
Rákosi-korszak
'50-es évek
hadifogság
II. világháború
át- és kitelepítések

Nagyon nehezen szoktuk meg, hogy van apánk

2715 megtekintés

Hossz: 00:22:00
Témakörök: Át- és kitelepítések
Leírás: Az interjúalany beszél a családjáról, gyermekkoráról (0:37), apja második világháborús fogságáról, Szibériába hurcolásáról (2:07), akit nem fogadtak vissza sváb származása miatt a faluba, így még évekig Tiszalökön dolgozott, végül 1953-ban engedték haza (3:35). Beszámol arról, hogy édesanyját málenkij robotra vitték (7:10), a nagyszülők egyik ágát pedig Ausztriába hurcolták családegyesítés címén (12:22). Mesél arról, hogy családját kitelepítették a házukból (14:59), majd kitér édesapja Tiszalökről történő hazatérésére (16:55), a Rákosi-korszakbeli jegyrendszerre (19:10), végül a vallásgyakorlás nehézségeire a kommunista időszakban (20:54).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Politika és egyház viszonyáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Eninger Walburga
Interjúalany lakhelye: Szederkény
Interjúalany született: Kátoly, 1942
Interjúalany foglalkozása: adminisztrátor
Felvétel időpontja: 2011. március 31.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:51:04
Az interjúalany beszélt a család felmenőiről, anyagi helyzetéről, a háború utáni kitelepítésről, illetve szólt a férje és édesapja katonaélményeiről is. Ezt követően a saját kitelepítésük történetét részletezi. Végül arról beszélt, hogy hogyan sikerült a kitelepítés után talpra állniuk. 0:19--családja, nagyapja katonai szolgálata az I. világháborúban, milyen volt az élet a két háború között; 8:13--házassága, emlékei a II. világháborúról, apja katonai szolgálata, hogyan zajlott a svábok kitelepítése, kik kerültek a helyükre; 18:12--hogyan sikerült az édesapjának megmenekülnie az oroszok támadása elől; 23:26--mi fogadta a katonaságtól hazatérő apját és férjét otthon; 26:17--hogyan zajlottak a kitelepítések, mihez kezdtek, miután mindenüket elvesztették, hogyan szóródott szét a családjuk, miért nem kellett végül elmenniük a kitelepítettekkel; 37:0--hogyan tudták újrakezdeni az életüket, miután hazatértek; 42:30--gyermeke születése és apja hazatérése a hadifogságból
Interjúalany: Szászi Mártonné Klemm Rozália
Felvétel időpontja: 2011. február 22.

Hossz: 00:26:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 1:30 a faluba nem vonultak oda a szovjet csapatok, de ennek ellenére a faluból elviszik dolgozni az embereket 4:05 Pécsváradra vitték őket, ott pedig bevagonírozták az összegyűjtött embereket 7:00 A vonat egy donyecki bányába vitte őket, egy táborba 8:16 a feladatuk az volt, hogy a csillékbe lapátolják a szenet 10:13 hetente egy nap szabad napjuk volt 12:34 ennivalónak általában kevés káposztalevest és rizst kaptak, reggelire fekete kenyér volt valami kevés sajttal 15:28 a ruhákat, fülbevalókat ennivalóért cserélték el, sokan meghaltak a táborban, nem kaptak rendes temetést 17:48 a nők a bányában ugyanazt csinálták, mint a férfiak 18:52 az otthoniakkal nem tudták tartani a kapcsolatot 22:50 mikor visszaértek a magyar határra, vonatra szálltak, Hegyeshalomnál ellenőrizték őket, onnan pedig vonattal mentek Pécsre 25:30 a szüleit ezalatt kitelepítették a lakhelyükről, mert németek voltak
Interjúalany: Farkas Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. február 01.

Hossz: 00:29:39
Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan érintette családját az oroszok bejövetele és a rekvirálás, illetve hogyan ment ki az orosz hadsereggel Németországba, hogy kocsijukat és állataikat meg tudja menteni. Beszél a svábok és magyarok háború előtti együttéléséről, illetve a II. világháborút követő kitelepítésekről is. 0:37--hogyan érkeznek meg a településre az oroszok, hogyan rekviráltak, hogyan vették el tőlük a szekerüket, hogyan csatlakozik az orosz sereghez, hogy a kocsijukat megmentse; 11:0--hogyan vonul tovább az orosz katonákkal Németország felé, hogyan szereznek szénát szerezni a helyi lakosoktól; 15:5--hogyan jöttek haza Németországból; 19:40--hogyan éltek kisebbségiként, hogyan tanultak meg magyarul, hogyan éltek egymás mellett a németek és a magyarok; 23:26--hogyan sikerült megúszniuk a kitelepítést, hogyan érintette a falusiakat a kitelepítés, milyen volt az élet a II. világháború után, kiket telepítettek a svábok helyére
Interjúalany: Hofury Rezső
Felvétel időpontja: 2010. december 20.