Interjú

Gyűjteményhez ad
bányászat
gettó
katonaság
oktatás
Wehrmacht
'50-es évek
légitámadás
óvóhely
II. világháború
holokauszt
I. világháború
60-as évek
'40-es évek

II. világháborús emlékeim

3290 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Leírás: 0:30 családi háttér 3:05 az édesapja harcolt az első világháborúban, fogságba is esett 4:30 a II. világháborúban már nem harcolt az édesapja, a zsidókat a lakásukban telepítették, ami gettó lett, és egy zsidó lakásba költöztették őket, a gettóban megpróbálta megkeresni a volt osztálytársait, ők nem élték túl a háborút 6:52 a német megszállás idején német katonák laktak a házukban, később oroszok is 9:03 Gyöngyös első bombázására emlékezik vissza, váratlanul érte őket, de az otthonuk környezetét nem érte találat 10:41 az orosz katonák november 19.-én jöttek be, két orosz katona meg akarta erőszakolni őt és a nővérét, de megmenekülnek, később házkutatást is tartottak, a katonák egy kisebb kórházat is berendeztek a házukban, a helyi doktornő a nővére kisfiát is kezelte 15:58 a front elvonulása utáni látvány félelmetes volt, döglött lovak és rombolás volt mindenhol 19:15 a férfiakat összeszedik munkára az orosz katonák, kisegítő munkára, ebédért cserébe, a háború után nagyon nehéz volt élelemhez jutni 22:58 az iskoláiról beszél, általános iskolába, majd polgári leányiskolába járt, később varrni tanult 25:09 a férje önkéntes katonaként a debreceni repülősökhöz vonult be, egy sebesülés miatt végül irodai honvéd lesz, később amerikai fogságba kerül 30:00 kezdetben 12 évig egy szobakonyhás lakásban éltek, de később, amikor a bányánál dolgoztak, akkor egy jobb lakást kaptak 32:05 varrodai munkát végzett a házasságuk után, eleinte otthon, később a ruhaipari szövetkezetben 33:58 az 56-os eseményekre emlékezik vissza, látott könyvégetést is, de ennél komolyabb harcokat nem említ, a forradalom előtti és utáni idők nem különböztek az életminőség szempontjából 36:29 két fizetésből lehetett csak kijönni, a férje plusz munkákat is vállalt, 1972-ben tudták megvenni az első autójukat, az üdüléseket beutalókkal oldották meg
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Interjúalany neve: Bakondi Lászlóné Irén
Interjúalany lakhelye: Gyöngyös
Interjúalany született: Gyöngyös, 1931
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2010. október 20.
Felvétel helyszíne: Gyöngyös

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany mesél családtagjai I. és II. világháborús élményeiről, a kárpátaljai magyarság XX. századi sorsáról, megpróbáltatásáról, életmódjáról. 0:20--születés, foglalkozás, munka, nagyszülők foglalkozása 2:22--nagyszülők emlékei az I. világháborúról (pl. galíciai front) 5:25--Trianon hatása a kárpátaljai magyarságra, csehek bevonulása 7:48--a II. világháborúval kapcsolatos emlékei, Kárpátalja visszacsatolásának hatása, német megszállás, szovjet megszállás 11:42--a helyi zsidóság helyzete 14:45--harcoló katonák a családban (nagybátyja) 15:30--1944-es "háromnapos robot", ennek hatása a községre 19:28--iskola, oktatás 21:22--az egyház, vallás üldözése 26:15--mit tudnak ebben az időben külföldről, Szabad Európa Rádió, az első háztartási gépek megjelenése 29:00--téeszesítés, kolhozosítás, háztartási gépek, áruhiány 32:50--szórakozási lehetőségek 33:45--60-as és 70-es évek, a rendszer válságjelenségei, magyarok helyzete Kárpátalján 38:28--a rendszerváltoztatás,válságjelenségek 40:40--KMKSZ alapítása, kárpátaljai magyarok reményei
Interjúalany: Balázs István
Felvétel időpontja: 2010. december 26.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany 1920-ban született Kocson (Komárom-Esztergom megye), de 1 éves korában elköltözött a család Dunaalmásra. 15 éves korában itt lett kisbíró. Ő hirdette ki a rendeleteket. Ezután villanyszerelő-inasként dolgozott. (08:24) 21 éves korában, 1941 márciusában behívták sorkatonai szolgálatra. Október 5-én jött a behívója a komáromi II. huszárszázadba. Elmondja milyen kiképzést és felszerelést kapott. Mivel villanyszerelő volt, átirányították Ceglédre rádiósiskolába. (16:14) Társaival együtt délelőtt lovas-, délután rádióskiképzést kapott. Beszél a magyar katonaságnál használt rádiókról, azok teljesítményéről. (19:56) 1 évet töltött a keleti fronton, de viszonylag jó sora volt. Mindig a tábori konyha és a tisztek közelében voltak a rádiósok, így nem éheztek és nem voltak közvetlenül a front közelében. (22:52) Kormányzói rendelet alapján 1942 októberében hazatérhetett. (24:12) Beszél arról, hogyan értesült a Don-kanyari katasztrófáról. Visszaemlékezése szerint hatalmas probléma volt, hogy a Don-kanyar mögötti erdőt nem fésülték át, így a hátukban maradtak partizánok, akik az áttörésnél hátba támadták és bekerítették a magyarokat. (28:06) Az interjúalany nem találkozott orosz katonákkal, 50-100 km-rel volt a front mögött. Néha azonban szemtanúja volt a partizánok ellen vívott harcnak. Véleménye szerint azért nyerték meg az oroszok a háborút, mert a tengelyhatalmak csapatai túl gyorsan haladtak előre és sok ellenséget hagytak a hátukban. (32:02) Beszél arról, hogyan szállították őt társaival és lovaikat, milyen volt egy átlagos nap a katonai táborban. (37:50)
Interjúalany: Gyarmati István
Felvétel időpontja: 2011. április 13.

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél szüleiről (0:37), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a család háborús veszteségeiről, az óvóhelyről (1:33), a zsidó gettóról, a zsidók rejtegetéséről (4:23), a szovjetek megjelenéséről (5:42), majd visszatér az óvóhely ismertetésére (6:30), mesél tanulmányairól , melynek kapcsán érinti az egyházi iskolák államosítását (10:20), az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeiről, a rádió ostromáról (17:50), a november 4-i eseményekről, a szétlőtt Budapestről (20:13).
Interjúalany: Jurth Ildikó Gabriella
Felvétel időpontja: 2010. november 15.