Az interjúalany 1941-ben született Balmazújvárosban. Beszél gyermekkoráról. Szülei kisgyermek korában meghaltak, a három testvér különböző rokonoknál nevelkedett. 13 évesen költözött a Hortobágyra csikósnak, azóta is ezzel foglalkozik. (01:50) Első emlékei is édesapjához és a méneshez kötődnek. (02:44) Édesapja harcolt és elesett a II. világháborúban. A német megszállás után Wehrmacht tiszteket szállásoltak el a tanyán. Emlékszik az orosz megszállás menetére, a front átvonulására. A visszavonuló német katonák felgyújtották a tanyát, hogy az oroszoknak ne szolgálhasson szállásul. (04:36) Beszél a harcokról, nagynénje házát bombatalálat érte. Az egész rokonságnak csupán egy tanyája maradt épen, ide költözött, innen járt iskolába. 1948-ban visszaköltöztek Balmazújvárosba, de édesanyja halála után sógorához került. (07:18) Az '50-es években annyira kemény volt a Rákosi-rendszer, hogy a rokonok nem tudták eltartani az interjúalanyt, dolgoznia kellett. Beszél a beszolgáltatásokról, padlássöprésekről, feketevágásokról. (12:10) Beszél a rokonságról, többen harcoltak a II. világháborúban. Újra beszél a Rákosi-korszak beszolgáltatásairól. (15:28) 13 éves korában kezdett dolgozni. Beszél munkájáról, a fizetésekről. 1956 után emelkedett kissé a fizetése. (17:20) Részletesen beszél a korszak közösségi életéről, hagyományokról, munkákról. (26:22) Részletesen beszél a gulyások, csikósok hortobágyi életéről. (34:48) A csikósoknak világútlevele volt, sok helyen járt a lovakkal. Részletesen beszél külföldi útjairól. (41:50) Csikós dalt énekel. (43:54)

Nagy Ferenc 1923-ban született, a népes család tagjait és annak történetét mutatja be(0:05). Az interjúalanyt minden szülőfalujához, Naszályhoz köti. Ide járt iskolába, itt nősült meg, ma is ott lakik(4:05). A második világháború előtt nagyon szerény körülmények között élt, pontosan megtudjuk, hogy ekkoriban mit ettek a falusi szegény emberek(4:33).Édesapja gondoskodó, szorgalmas ember volt - igyekezte a gyermekeit különböző mesterségekre kitaníttatni(6:10). Nagy Ferenc géplakatos lett, 1944-ben étteremben dolgozott, mint mosogatólegény. De a háború elől édesapja hazarendelte, hogy ott dolgozzon(7:03).Almásfüzítőn géplakatos tanonc lett(8:44). Az interjúalany háború alatti politikáról és a harcokról mesél(9:07). Leventeként vonultatták be a nyilasok, erről az időszakról hallhatunk személyes történeteket(11:11).A szovjet benyomulás miatt Klagenfurtba szorultak vissza. Gyalogszerrel menekült, akár napi 50 km-t is megtettek(17:30). Nagy Ferenc a visszavonulással, kényszermunkával és a hadifogsággal kapcsolatban személyes élményeit meséli el(18:03).Egy őrmesternek köszönhetően egy éjszaka Ausztriából Nagy Ferenc pár katonatársával hazaszökött Magyarországra(23:35). Visszament Almásfüzítőre dolgozni(még ekkor is gyakornokként), de igazolnia kellett magát(B-listázták, mivel "nyugatos" volt)(26:35).Így végülis csak úgy tarthatta meg az állását, hogy be kellett lépnie a kommunista pártba(27:33). Majd az interjúalany a munkahelyi történeteket beszél el(28:56). Az 1956-os eseményeket nem úgy érzékelték, minta budapestiek. Az almásfüzitői üzem leállt, értekezleteket szerveztek - de a forradalmi hangulat nem volt vidéken olyan erős(30:29).A forradalom után át kellett lépni az MSZMP, de ezt Nagy Ferenc ezt megtagadta(32:35). "A magyar nép nem akart belépni a TSZ-be!" - Nagy Ferenc a Tsz-esítésről(35:04).A bátyja megjárta Recsket, de testvérének nem mert szólni erről, mert úgy megfélemlítették(35:20). Visszaemlékszik arra, hogy a Szabad Európa feltüzelte a magyarokat a szovjetekkel szemben. Az idős Nagy Ferenc szinte teljesen átlátja az '56 körüli nemzetközi eseményeket, folyamatokat(36:28). Az interjúalany elszavalja egy versét, amelyet a hadifogsából való hazatérésekor vetett papírra(38:40).

Az interjúalany beszél magáról (0:31), katonai élményeiről, amely összekapcsolódik a második világháborúval, valamint elmeséli hazatérése hosszú történetét (1:55), megemlíti, hogy nem esküdött fel Szálasira (9:01), beszámol Pásztóra kerüléséről, ahol már bent voltak az oroszok (19:02), majd hazatéréséről a faluba (27:15). Mesél az a helyi ’56-os eseményekről (28:03), végül munkahelyeire is kitér (31:15).