Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
disszidálás
katonaság
oktatás
rendszerváltoztatás
Rákosi-korszak
hadifogság
II. világháború
'70-es évek

Dologból kellett megélni

3118 megtekintés

Hossz: 00:28:27
Leírás: Az interjúalany alapvetően az 1950-60-as évekről beszél. Mesél a katonaságról, és a helyi TSZ-ben, illetve a makói fegyvergyárban végzett munkájáról. Szól az 1945-ben Makóban feltárt tömegsír kiásásának körülményeiről is. 0:11--születés, szülők, iskolái, édesapja halála; 2:20--milyen mezőgazdasági munkákat végzett; 3:10--házassága; 3:57--katonaemlékei; 6:16--munkája a TSZ-ben és a makói fegyvergyárban, hogyan próbálnak meg boldogulni a Rákosi-korszakban; 10:10--sógora disszidálása; 12:3--a beszolgálatatások, hogy éltek a beszolgáltatások idején; 14:0--munkája a fegyvergyárban; 17:28--a háztájizás 19:50--hogyan éltek az 1970-es években, az 1970-es nagy árvíz; 21:8--véleménye a rendszerváltoztatásról; 22:10--milyen volt a fiatalkorában az oktatás; 23:39--emlékei a II. világháborúról
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Alattyányi János György
Interjúalany lakhelye: Kiszombor
Interjúalany született: Makó, 1930
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. december 05.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról és szüleiről (0:04), az államosításokról, a magyar-jugoszláv viszony megromlásáról (1:45), elmeséli egy hortobágyi táborba hurcolásuk történetét (2:39), beszél a tábor mindennapjairól, az ottani oktatásról, az őrök viselkedéséről (9:43), a kényszermunkatáborok felszámolásáról (16:18), a hazatérés nehézségeiről (18:36), állandó költözéseikről és az osztálynaplóban feltüntetett osztályidegen származásáról (21:46), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről(23:20), a forradalom élére állt tanárairól (25:04), gimnáziumba történő felvételéről (25:54), a továbbtanulási lehetőségek beszűküléséről és munkájáról (28:14).
Interjúalany: Dr Mari Albertné
Felvétel időpontja: 2011. február 17.

Hossz: 00:32:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:37), a zsidók deportálásáról (1:32), a „felszabadulásról” (2:47), a mezőgazdaság megszervezéséről a háború után (5:32), a Rákosi-korszakról, kulákokról, továbbtanulási lehetőségeinek meghiúsításáról (6:18), a padlássöprésről, beszolgáltatásokról, a béke- és tervkölcsönről (8:15), egy eldugott faluba való kihelyezéséről tanítóként, és az 50-es évek hangulatáról, eseményeiről (13:02), tanítói munkájáról, és többször említi a téeszesítést és a mezőgazdasági munkálatokat (17:09). Mesél a bunker megásásáról a háború alatt, valamint további II. világháborús emlékeiről (26:49), az 1956-os forradalomról (28:16).
Interjúalany: Mile Lajosné Erzsébet
Felvétel időpontja: 2011. február 05.

Hossz: 00:39:00
0:00 családi háttér, a szülei gazdálkodók voltak, Pestre járt leányiskolába a hetedik kerületbe 3:41 a leányiskola arra is jó volt, hogy a lányok beletanuljanak a női szerepekbe, ő egy pesti munkáscsaládnál lakott, 42-en jártak egy osztályba, főleg zsidó lányok 8:39 a zsidókkal szemben nem tapasztalt gyűlöletet az iskolán belül 11:01 a nagykőrösi gimnáziumban folytatta a tanulmányait 16:48 1943-ban már voltak légiriadók, de a nagy változást 1944 hozta el, az iskola hamarabb befejeződött, 1944. november 2.-án érte el az otthonukat a front, a ház alatti pincében húzták meg magukat 21:15 az első orosz csapatok rekvirálták a lovakat, keresték a férfiakat, volt egy osztálytársa, akit lelőttek, ő a pincében bújt el az orosz csapatok elől 25:22 időnként elmenekültek a szovjetek elől, mert a harcoló alakulatok után jöttek a sokkal erőszakosabb orosz csapatok, az egyik velük bujkáló fiatal nőt megerőszakolták, az orosz katonák rendszeresen berúgtak, őt is keresték, a házukat pedig kirabolták, az értékeiket megsemmisítették 31:15 végül bemenekültek Nagykőrösre, és egy barátnője házában bújtak el, és ott éltek kilenc hónapig, a szomszédban oroszok voltak, onnan is lehetett hallani a női sikolyokat 37:27 később egy elemi iskolában helyezték el őket, újrakezdték az iskolát
Interjúalany: Lőrincz Andrásné
Felvétel időpontja: 2011. március 01.