Interjú

Gyűjteményhez ad
bányászat
oktatás
sport
óvóhely
'40-es évek

Egy pécsi bányamérnök emlékei

3264 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: Egy bányamérnök mesél az iskolai évekről, a korabeli bányászképzésről, és a sportolási lehetőségekről. Családi háttér – 0:20 bányászfamília tagja, külföldi munka, lakókörnyezet Gyermekkori munka - 12:00 Háborús évek - 15:10 óvóhelyen tartózkodás ideje, Az orosz katonák betörnek a lakásukba Iskolai évek a háborús években - 22:15 – Bányaipari iskolák működése 26:25 – iskolaválasztás – bányamérnöki technikum 31:00 korabeli árak, első fizetés 35:00 sportolási szokások 37:20 bányamérnöki képzés előbb Sopronban és Miskolcon
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Pusztafalvi Gábor
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Pécs, 1936
Interjúalany foglalkozása: Bányamérnök
Felvétel időpontja: 2011. január 14.
Felvétel helyszíne: Pécs
Interjút készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél családjának II. világháborús emlékeiről (0:13), külön kitérve Sopron bombázására (2:18). Elmeséli, hogy mikor édesapja visszatért 1951-ben a hadifogságból, nem ismerték meg az állomáson (5:18). Beszél arról, hogy a horvátnak jelentkező kópháziak korábban hazajöhettek Titó közbenjárása miatt (07:45). Szól arról, hogy édesapja hogyan esett hadifogságba a Donnál, és milyen volt a tábori élet az Urál lábánál (8:54), majd arról, hogy miként zaklatták édesapját hazatérése után és hogyan lépett be a TSZ-be (15:22). Beszél 1956-os emlékeiről, és arról, mennyire kiürült a település, ahogy a fiatalok mind disszidáltak (16:42). Felolvas egy 1950-es levelet, amit édesanyja írt Rákosinak, hogy segítse elő férje hazatérését (20:50). Beszél arról, hogy horvát anyanyelvét elfelejtette az iskolában, majd később hogyan tette le a nyelvvizsgát (23:40). Arról is szól, hogyan volt lehetősége kiutazni Horvátországba, milyen élmények érték ott, és hogyan próbálták meg az ottaniak rábeszélni, hogy települjenek át (26:38).
Interjúalany: Payrits Ferencné
Felvétel időpontja: 2010. december 18.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél szüleiről, származásáról, arról, miként költözött családja Szegedre (0:05). szól arról, miként szűnt meg az oktatás 1944-ben, és arról, hogy édesapját nem vitték el katonának, mert a sóhivatalban dolgozott (2:30). Beszél az angol-amerikai bombázásokról, majd az ország és Szeged német megszállásáról, a német katonák viszonylagos barátságosságáról (5:20). Részletesen beszámol Szeged utolsó bombázásáról, amikor a Csillag tér környékét pusztították el a lövegek (7:40). Feleleveníti Dálnoki Miklós Béla és Horthy Miklós kísérleteit a különbékére vagy a nyugati erők előtti kapitulációra (9:40), majd azt, hogy miként szállta meg Magyarországot először a német, majd a szovjet hadsereg (14:45). Szól Szeged szovjet bevételéről és továbbnyomulásukról, az aknagránátos támadásokról (18:20). Visszatér a II. magyar hadsereg pusztulására a Don-kanyarnál (22:15), majd rátér a háború utáni ujjáépítésre, a nehéz megélhetési körülményekre, a cserekereeskedelem kiújulására (27:18). Szól arról, miként hagyta ott az iskolát az újjáépítés kedvéért, majd került a honvédséghez, ahol gyorsan hadnagy lett és Kiskunfélegyházára került (31:00). Végül katonai pályájáról beszél, valamint a középhatótávú szovjet rakéták kaposvári elhelyezéséről és annak titkosságáról (33:00).
Interjúalany: Eperjesi József
Felvétel időpontja: 2011. május 04.

Hossz: 00:37:00
0:00 édesapja beállt katonának a huszárokhoz, Trianon után Szegedre jöttek haza, utána pedig Hajdúböszörményben szolgált 2:42 besorozták katonának, a tüzérekhez hívták be Marosvásárhelyre 4:36 kiviszik őket a Kárpátokba, ott beásták őket, megtámadták őket, mesél a háborús tapasztalatairól 9:44 egy héten egyszer mehettek el a fronttól 15:30 Mezőkövesdnél közvetlenül az orosz csapatokkal találkoztak 16:40 kikerülnek Csehszlovákiába, majd Németországba 20:25 összeállítják őket, és megadják magukat, előbb amerikai, majd orosz fogságba kerül 22:14 sorakozót fújatnak, azt mondják, hogy hazaviszik őket, és kiviszik őket Oroszországba, de szerencséjére ő az első transzportról lemaradt 257:13 kiviszik őket Romániába, egy laktanyába 28:15 végül Szegedre kerülnek haza, három év távollét után 31:00 onnan mindenki úgy ment haza, ahogy akart, ők az orosz vagonok tetején próbáltak hazamenni 33:03 1947-ben érkezett haza, jelentkezett a kiegészítő parancsnokságon, mert az kötelező volt, le kellett adni a katonaruháját, a végkielégítésből pedig egy doboz cigarettát tudott venni 34:51 mesél a téeszesítésről, és az agitálásról, semmije nem maradt 36:16 a vízműben dolgozott ezután, majd az izzó következett
Interjúalany: Papp Lukács Imre
Felvétel időpontja: 2011. március 16.