Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
oktatás
rendszerváltoztatás
Kultúra
továbbtanulás
külföldi utazás
pályaválasztás
Bécs
Rendőrség
Ausztria
cigányság

A budapesti éjszaka

1703 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogyan került kapcsolatba a zenével és hogyan képezte magát az ütőhangszerek terén (0:27). Rátér oktatására, arra, hogy miért gépészmérnök szakon végzett (0:27), majd szól a cigányzene régi presztízséről, valamint arról, hogy hogyan döntötte el, hogy zenész lesz (3:44). Szól a mai cigány fiatalokról és a budapesti éjszakai életről, arról, hogy régen rengeteg cigány zenész volt, akik helyről helyre jártak muzsikálni. A végállomás a Mátyás téri kocsma volt, ahol mind összegyűltek, és együtt zenéltek (8:20). Szól arról, hogy régen a zenészek nem gondolták méltónak, hogy máshoz is értsenek, de ma már nincs piacuk, így nagyon rosszul jártak (13:30). Szól a cigányság anyagi helyzetéről, arról, hogy sok volt a szegény, de a sikeres zenészek, vagy akik külföldön éltek, nagyon gazdagok lettek (15:15). Szól arról, hogy különlegesnek számított egyetemistaként a cigányzenészek között, és arról, hogy a rendőrök egy igazoltatás során ezt alig akarták elhinni (17:02). Szól arról, hogy milyen küzdelmes volt akkoriban a vasfüggöny mögött lépést tartani a világ zenei életével (20:00), valamint a zenészek mindennapi életéről, szokásairól, gasztronómiáról (23:40). Szól arról, hogy Kubában és Ausztriában tartózkodott a rendszerváltoztatás környékén. Kubában rögtön elkezték éreztetni vele, hogy Magyarország már nem baráti ország, majd Bécsben megtapasztalta a külföldiek áradatát követő külföldiellenességet (28:40). Elmeséli, hogyan került a Rádió C alkalmazásába (33:00). Végül arról szól, hogy miért nem maradt külföldön, és hogyan maradhatottt volna ott (41:00).
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
Interjúalany neve: Müller György
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1962
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. április 03.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél édesapja I. világháborús hadifogságáról (01:38), majd a román közigazgatás megjelenéséről Erdélyben (06:08). Beszél a II. világháborúról (09:00), különös tekintettel apjának a német hatóságokkal szembeni ellenállásáról, és táborba hurcolásukról (13:00). Szabadulásukról és németországi letelepedésükről is szól (26:08), ahol személyesen élte át Drezda terrorbombázását (31:12). Végül arról beszél, hogy a megszállási zónák felállítása után, hogyan telepítették vissza családját Magyarországra (38:18).
Interjúalany: Bakó András
Felvétel időpontja: 2010. október 11.

Hossz: 00:21:00
Az interjúalany 1951-ben született Debrecenben, azóta is itt él. Beszél családjáról, gyermekkoráról. (04:06) Az egész családja vallásos volt, természetes volt számára, hogy a katolikus hit a mindennapi élet része. Előbb tudta a mise latin szövegét, minthogy írt, olvasott volna. (06:50) A Kádár-korszakban a lakosság elfogadta és tisztelte a vallásos családot, de egyetemet végzett apjának hite miatt fizikai munkát kellett végeznie. (07:54) Az interjúalanyt nem különböztették meg hátrányosan a gimnáziumban, ekkor már kántor is volt. Az egyetem matematika szakára azonban már nem vették fel helyhiányra hivatkozva, így a mostani Műszaki Főiskolára került. (10:04) Gyerekkora óta ministrált. Közben zongorázni tanult, kántorképzőbe járt. Hozzájárult ahhoz, hogy temploma orgonához jusson. (14:08) Életében a legfontosabbnak a hűséget tartja vallásához, családjához. Ebben a szellemben neveli gyermekeit is. (16:42) Zongorázni csak magántanárnál tanult, de már több, mint 40 éve kántor. Munkája az Isten és a templomi közösség szolgálata. (19:26) Sok vallásos jellegű konferencián vett részt, amely a családról, házasságról szólt. Véleménye szerint a házasság intézményét kellene megerősíteni, ez stabillá tenné az egész családot. (21:04)
Interjúalany: Géczy István
Felvétel időpontja: 2010. december 14.

Hossz: 00:29:00
1923-ban született, gyermekkorát a tanyán élte meg. 10 testvére volt, az interjúalany volt a második szülött. Szülei földművesek voltak(0:17).A második világháború előtt jól éltek, de utána és alatta több gond lett(2:05).Az édesapja megjárta az első világháborút, orosz fogságba esett 7 évre. Onnan gyalog jött haza. Erről az időszakról hallhatunk különböző történeteket(3:30).Dobák Jánosné első osztályba 1927-ben került, tanulni nagyon szeretett, erről mesél (7:48).A második világháborúból (de szerintem az 1956-os forradalommal kapcsolatban) visszaemlékezik a szovjet benyomulásra és megszállásra(10:02).Visszaemlékszik a szovjet katonák fosztogatásaira, erőszakoskodásaira(12:08).Dobák Jánosnénak is bujkálnia kellett, mert az orosz katonák sokmindenkit megerőszakoltak volna. Az akkori helyzetről és saját élményeiről is hallhatunk történeteket(14:08).A háború végén a szovjetek igyekezték összevonni a katonákat, mert rengeteg panasz érkezett a nőkkel szembeni erőszakoskodások miatt. De valamikor a magyar férfiak is bosszút álltak a sérelmek miatt(19:38). A háború után laktanyák épültek a szovjet katonák számára - s az interjúalany felháborodva emlegette fel a 40 éves megszállást(21:04). A politikával nem foglalkozott, igyekezte túlélni a rendszert(23:13). 1946-ban férjhez ment, majd gyermeke született, de emelett kemény mezőgazdasági munkát végzett(23:54). Az interjúalany a Horthy korszak alatti szórakozási lehetőségekről számol be(24:34). Dobák Jánosné testvérei tanulmányairól, elhelyezkedéseiről és életútjairól mesél(26:04).Az általános iskolában korábban sokkal nagyobb volt a fegyelem, kevesebb tanár volt, más volt az egész oktatási rendszer. Ezt részletezi az interjúalany(28:05).
Interjúalany: Dobák Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. február 18.