Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
kulák
'50-es évek
Hortobágy
Rendőrség
át- és kitelepítések

Rólunk elfeledkeztek

2624 megtekintés

Hossz: 00:46:00
Leírás: 0:00 családi háttér, 1:38 kitelepítik őket, mesél a kitelepítés napjáról 7:00 a ruhák közül sem vihettek sokat, a rendőr ellenőrizte őket, a házat az ÁVÓ őrizte, az édesapját bántalmazták 9:18 bevagonírozták a környéken lévőket 15:32 megérkezésük után gyalog hajtották őket a kijelölt tanyára, üres raktárba, magtárba terelték az embereket 19:59 aratási munkára fogták az ott lévőket 26:16 az aratás végeztével más munkákra irányítják át őket, közben maguknak készítenek lakhelyet vályogból télire, ebben a kis vályogépületben laktak nagyon sűrűn, (34:00) beszél a sivár élelmezésről is 35:57 megpróbálják beszervezni, nem egyezik bele, büntetőmunkára fogják 38:37 beszél a tábori kikapcsolódásról, a zenékről 41:32 1953 októberéig maradtak a hortobágyi táborban, az otthonukból tanácsházát csináltak, javaikat szétlopták, így máshova kellett költözniük, Pécsre költöztek 44:45 nem minden munkát vállalhattak el, eleinte pl. krumplit válogattak
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
Interjúalany neve: Horváth Józsefné
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Drávagárdony, 1934
Interjúalany foglalkozása: pénzügyi előadó
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 30.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:48:00
Az interjúalany beszél édesapja I.világháborús részvételéről, édesanyja nehézségeiről (0:29), édesapja vitézi földjéről (2:53), tanulmányairól (6:57), a terület-visszacsatolásokról (12:19), a levente oktatásról (13:18), a II.világháborúról (15:46), az erdélyi szórványmagyarságért végzett, Szilágy megyei kiküldetéséről (19:16), a zsidók deportálásáról, a Nyírségtől a fővárosig tartó menetelésről, és a háború további, elsősorban budapesti eseményeiről (26:33).
Interjúalany: Macsi Sándor
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 06.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél a II. világháborúról (1:40, 17:56), zöldávós bátyjának meghurcolásáról és hadbírósági peréről (8:54). Később az 1956-os forradalom helyi hatásairól (25:40), illetve az oktatói éveiről beszél (30:09).
Interjúalany: Bálint Andrásné
Felvétel időpontja: 2010. december 18.

Hossz: 00:36:00
0:00 családi háttér, édesapja egy szatócsüzlet és egy pékség tulajdonosa volt 1:56 a szomszédjukban lakó zsidó családot deportálták 3:17 felidézi a légiriadókat 4:58 édesanyja mátrafüredi volt, ott húzták meg magukat a háború alatt 8:23 mikor az oroszok elfoglalták Gyöngyöst, megszállták a pékséget, de vigyáztak a házra; a legidősebb bátyja 1944-ben ment katonának, és eltűnt a fronton 10:53 a háború után a rendkívüli inflációra emlékezik; a kenyeret, a lisztet és a zsírt jegyért adta az édesapja, ami után nekik el kellett számolniuk pontosan a közellátásnak 15:54 1946. ápr. 27.-én vitték el Páter Kis Szaléz mozgalmának követőit 18:08 a gimnáziumba a származása miatt nem vették fel 19:20 1949 őszén államosították az üzletüket, a pékség maradt, de a nagy adók miatt 1952-ben ott kellett hagynia a pékséget 22:46 1956-ban érettségizett, a forradalom híre először a rádión jutott el hozzájuk, egy nappal később döntötték le Gyöngyösön a szovjet emlékművet; a közvetlen környezetük megúszta a megtorlást 29:28 a lengyel menekültek Gyöngyösre is mentek a második világháború kirobbanása idején, felidézi a velük kapcsolatos emlékeit 30:57 a nővére Recskre ment férjhez, akkor még működött a tábor, de nem mertek beszélni róla az ávósok miatt, egyszer egy szökés miatt átkutatják az összes falut 33:03 a falun kívül egy kőbányánál volt a tábor, nem lehetett a közelébe menni
Interjúalany: Nagy Antalné
Felvétel időpontja: 2011. január 10.