Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
úttörőmozgalom
Rákosi-korszak
iskolák államosítása
óvóhely
II. világháború
éhezés
holokauszt

Egy örökifjú pedagógus

2708 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Leírás: 0:00 bemutatkozás, arról beszél, hogy hogyan került a tanári pályára, milyen iskolákat járt, az utolsó évben végzett, amikor egyházi iskolában lehetett, az iskolai évekről mesél 7:10 a háborús évekről mesél, Budapesten élte át az ostromot, találkozik a román és az orosz katonákkal, a háború után éhínség volt a városban 13:48 a pincében a háznak a lakói voltak rajtuk kívül, a pincebeli életre emlékezik vissza 16:21 zsidó családokat is bújtattak a pincékben 20:05 a háború után kötelező volt a közmunka, a hadifoglyokat igazoltató bizottságok elé kerültek, mindenkinek igazolnia kellett a múltját, és a származását 23:05 a közvetlen környezetében lévő zsidó családok bevagonírozására emlékezik vissza 25:22 az orosz és a román hadsereg összeszedte a férfiakat, és kivitték Oroszországba, a bevonuló katonákkal szemben nem volt félelemérzete, mentesek voltak a mindennapi zaklatástól 27:55 a pincében elsősorban a bezártság, és a mindennapi élet hiánya okozta a legnagyobb gondot, 1945 áprilisától tudott iskolába járni ismét, szeptemberben tudott ismét Budapesten iskolába járni 34:35 a tanítóképző elvégzése után Pesten, majd férjhezmenetele után Békéscsabán helyezkedett el, és az ottani gyár napközijét vezette, később pedig Szolnokon tanított, ekkor szerzi meg a tanári diplomáját is 36:00 volt egy úttörőcsapatnak a vezetője is, sok helyen jártak az országban 39:10 1976-tól az Országos Pedagógiai Intézetben dolgozott húsz éven keresztül
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Szulimán Istvánné
Interjúalany lakhelye: Szolnok
Interjúalany született: Szolnok, 1928
Interjúalany foglalkozása: pedagógus
Felvétel időpontja: 2011. január 07.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél édesapja I. világháborús hadifogságáról (01:38), majd a román közigazgatás megjelenéséről Erdélyben (06:08). Beszél a II. világháborúról (09:00), különös tekintettel apjának a német hatóságokkal szembeni ellenállásáról, és táborba hurcolásukról (13:00). Szabadulásukról és németországi letelepedésükről is szól (26:08), ahol személyesen élte át Drezda terrorbombázását (31:12). Végül arról beszél, hogy a megszállási zónák felállítása után, hogyan telepítették vissza családját Magyarországra (38:18).
Interjúalany: Bakó András
Felvétel időpontja: 2010. október 11.

Hossz: 00:22:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, arról, hogy csak egyszer találkozott iskolás évei alatt rasszizmussal (0:03). 4,8-as átlaggal végezte az iskolát, eladó akart lenni, de aztán más munkákat végzett, statisztált is és megházasodott (2:28). Szól arról, hogy a férjével 10 év együttélés után rosszra fordultak a dolgok, megverte, s ezért többször külön költözött, majd végül elváltak (7:00). Megemlíti, hogy 1956-ban látta jönni-menni a tankokat (9:34). Elmeséli, hogy miként ismerkedett meg férjével és szökött el vele (10:24), majd azt, hogy miként kaptak CS-lakást Pomázon és hogy rontotta meg az ottlétet a szomszédság (12:35). Arról is beszél, hogy irigykedés tárgya volt, amikor a tisztes munka eredményeképp vettek egy autót (14:45). Végül a rendszerváltoztatásról beszél, könyvelői állásáról, és arról, hogy mennyire megbíztak benne (17:18).
Interjúalany: Horváth Lajosné
Felvétel időpontja: 2011. március 17.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és a nők életéről a korszakban (0:15), majd a hit éltető szerepéről (2:30). Szól férje honvédségi beosztásáról (5:00), majd részletesen elmeséli, miként sebesült meg a mai Ukrajna területén a férje egy dumdum golyótól (6:30). Szól arról, hogy itthon milyen volt a háborús hangulat, hogyan álltak munkába a nők, és hogy ő hogyan vállalta el a református presibter felkérésére, hogy gyermekeket tanítson (12:54). Szól az oroszok bejöveteléről, és arról, mi mindent pusztítotak el lakhelyükön, illetve arról, hogyan kellett esküvőt tartania férjével otthonától távol (17:25). Beszél arról, hogy a sok kegyetlenség ellenére is sok rendes ember volt a megszállók között (25:00). Végül arról szól, milyen sokáig maradtak az oroszok, illetve arról, hogyan folyt az újjáépítés és az élet megkezdése a világháború után (30:15).
Interjúalany: Dr. Fekete Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. március 13.