Interjú

Gyűjteményhez ad
disszidálás
oktatás
1956
Kultúra

Egy kísérletező képzőművész Csepelről. Várnagy Ildikó szobrász

2658 megtekintés

Hossz: 00:29:00
Témakörök: kultúra/művészetek
Leírás: Az interjúalany beszél képzőművészeti tanulmányairól és pályafutásáról. 1:26--gyermekkori emlékei 2:53--az 1956-os eseményekről őrzött emlékei 5:30--a kisképzőn töltött évei 8:55--képzőművész karrierje 12:30--a korabeli művésztelepek, alkotásai a '70-es években 15:52--sorsa a főiskola után, nehézségei a művészi pályafutása során, egyéb művei 20:49--első díjai, külföldi útjai 28:00--mennyire tudott beilleszkedni a kor stílusába
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Várnagy Ildikó
Interjúalany lakhelye: Nincs megadva
Interjúalany született: Budapest, 1944
Interjúalany foglalkozása: szobrászművész
Felvétel időpontja: 2010. december 04.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:37:00
Tárgy: egyházak
Az interjúalany 1951-ben született Nyíregyházán. Édesapja evangélikus lelkész volt, emiatt az interjúalanyt az iskolában megszégyenítették. Zeneiskolába is csak másodszorra vették fel. A megpróbáltatások ellenére kitűnő tanuló volt. (04:10) A család szeretete és az édesapa hite sokat segített az interjúalanynak. (04:56) 1957-ben házkutatást tartottak a családnál, mivel gimnazista bátyja rendszerellenes szöveget írt a faliújságra. Ez az élmény meghatározta gyermekkorát. Apja bányamérnöknek készült, de átváltott a teológiára és lelkész lett. A rendszer megpróbálta gátolni hivatásában, zaklatták, áthelyezték. (11:32) Beszél arról, hogy sokakat meg tudtak félemlíteni, akik elhagyták vallásukat és akár még a Pártba is beléptek. (14:44) Az interjúalany családját lehallgatták, megfigyelték. A gyerekek többségét nem vették fel egyetemre, próbálták ellehetetleníteni életüket. Nem élhettek közösségi életet, feljelentették őket. (21:16) Apja vallásos jellegű könyvet írt "Tenger harcon át" címen. Emiatt még jobban zaklatták. (25:26) Elmondja személyes emlékeit apjáról. Beszél a család anyagi helyzetéről. (28:42) Beszél a hívők vallásos tevékenységéről a Kádár-korszakban. Az állam viszont termelőeszközökként tekintett az emberekre. (32:32) Anyja védőnőként dolgozott. Az interjúalany a tanári pályát tartja a leghasznosabbnak, mert így segítheti a fiatalok identitásának kialakítását. (36:52)
Interjúalany: Uzoni Márta
Felvétel időpontja: 2010. december 16.

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany 1924-ben született Mezőbergenyében (Románia). 1943-ban behívták katonának. Székely-magyar tüzérhadosztályba került, hat hétig tartott a kiképzés Marosvásárhelyen. (04:54) Vonattal vitték ki őket Dnipro-ba a keleti frontra. A helyi hadikórházat többször bombázták az amerikaiak(?). Elmondja, hogyan kellett menekülniük és visszavonulniuk a Maros völgyében. (08:38) Orosz hadifogságba esett, a máramarosszigeti táborba vitték. Rabtársaival embertelen körülmények között marhavagonokban szállították a Szovjetunióba. Mire a donyecki bányákhoz értek, már sokan meghaltak. (12:06) Egy teljesen üres lágerbe kerültek, előttük lengyelek voltak ott. Az élelmezés rendkívül gyenge volt. Beszél a táborban uralkodó viszonyokról. Bányában kellett dolgoznia 3 éven keresztül. A napi norma 28 tonna szén kitermelése volt 20 embernek, amely lehetetlen volt. Hogy teljesíthessék a követeléseket, a szén helyett köveket és földet raktak a kosarakba. Emellett kolhozokban és vasúti pályaudvarokon is dolgoztak. Naponta 10-15 ember halt meg. (16:32) Az interjúalany összebarátkozott egy szovjet tiszttel, ő segített neki hazajutni. Részletesen elmondja hazajutásának történetét. Egy hónap után jutott el az orosz-román határhoz, minden még nála lévő holmit elvettek. A fogsányi elosztótáborba került, ekkorra már 33 kg-ra fogyott le. (24:52) Elmondja hazajutásának történetét. Nem akarták elengedni a táborból, helyiek és lefizetett román katonák segítségével tudott hazaszökni. Szülei nem ismerték fel. (28:28) Egy hónapja volt csak otthon, amikor megérkezett a román katonai behívó. Lefizetésekkel sikerült szüleinek még két hónapig otthon tartania, amíg megerősödött. A margitai laktanyába került. Beszél a román hadseregben töltött időről. (32:00) Nehéz volt ennyi év katonaság után visszailleszkednie a társadalomba. Elmondja milyenek voltak az átlagos napjai a román hadsereg katonájaként. (41:10)
Interjúalany: SZABÓ BALÁZS
Felvétel időpontja: 2011. február 28.

Hossz: 00:39:00
Tárgy: GULAG/GUPVI
0:00 családi háttér, kilencedik gyerek volt, de egyikük sem maradt életben rajta kívül 1:41 az orosz hadifogságból hazaérve üresen találta a házat, mert mindent elloptak tőlük 3:08 később gyárban és állami gazdaságban is dolgozott 6:45 1955 nyarától szervezték a környéken a TSZ-t, hozzászólt, és kinézték TSZ-elnöknek 7:26 feloszlottak 1956-ban, és kocsmáros lett, de a kevés pénz miatt ismét munkát vált, és ott dolgozik 27 évet 12:52 mesél a fogság alatti élelmezésről, alig kaptak enni, később pedig arról mesél, hogy hogyan lett cipész a táborban 16:23 a cipészeket külön zárták, arról is mesél, hogy hogyan igyekeztek elkerülni a plusz munkát 19:50 a gyengélkedőn betegen is eltöltött két hetet 22:04 1948-ban kikerült a helyi kolhozba, és ott dolgoztak 25:21 mesél az ottani kolhoz működéséről, és az ottani lágeréletről 27:26 a Szálasi-féle általános mozgósítás idején sorozták be, légitámadást is kaptak 31:56 elszökött, de két csendőr elkapja, de nem kísérik el a katonákhoz, így megint elszökött 34:11 a falujukat a román hadsereg foglalja el, a román csendőrök azonban elfogják, összegyűjtik az embereket, de később a szovjetek veszik át őket, és bevagonírozzák őket, és kiviszik őket Romániába 37:22 a tábor létszáma 36 ezer fő volt, de folyamatosan csökkent ez a szám a járványok miatt
Interjúalany: Szabó Béla
Felvétel időpontja: 2011. március 12.