Interjú

Gyűjteményhez ad
front
dezertálás
szovjet megszállás
II. világháború
Rendőrség
BM
Sztálin
megszállás
államigazgatás
kárpótlás
ÁVO/ÁVH
osztályharc
rendszerváltoztatás
karhatalom
Rákosi Mátyás
Kovács Béla
Erdei Ferenc
nyilasok
kommunista diktatúra
MDP

Az áldozat lánya

2449 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Témakörök: Igazságszolgáltatás
Leírás: Az interjúalany monori tanár, a gyömrői gyilkosságok egyik áldozatának a leánya (0:27). Beszél arról, hogyan vitték el 1945. április 18-án az apját és ölte meg négy rendőr 19-én. Kihallgatni vitték el, de fogva tartották. Az édesanyja még odament az épület elé, a férje még ki tudott szólni az ablakon, hogy gyorsan menjen el. Ekkor látta a férjét utoljára (2:00). Elbeszéli édesapja meggyilkolását, amikor a rendőrnek öltözött emberek kivitték az erdőbe, és belelőtték egy gödörbe. Egy ismerősük mutatta meg nekik a sírt (3:10). Szól arról, hogy még a gyilkosságok előtt is milíciák uralták a környéket, és kérdezgették az embereket a régi adminisztráció tagjairól, de édesapjáról mindenki csak jót mondott (7:50). Édesapja a háború alatt sem ment el a faluból, még dezertőröknek is segített szökni (10:30). Elmondja, hogyan érdeklődött édesanyja az eltűnt apa után a mindenféle új uraknál (13:10), valamint azt, hogy náluk még az oroszok érkezése előtt milicisták vették át a hatalmat, gyakrán átöltözött nyilasok, akik Sztálin nem létező parancsaira hivatkoztak (14:10). Beszél arról, hogy ezek az emberek hogyan osztották szét egymástól a régi helyeket, és hogyan követték el a gyilkosságokat a környéken (16:10). Beszél arról, hogy édesanyja az új "szolgabírón" kereste a férjét, de az elinalt előle (18:50). Az Igazságügyi Minisztériumban is érdeklődött, ahol szintén nem segítettek neki, Kovács Béla kivételével (21:50). Szól arról, hogyan segített Kovács Béla nyugdíjat biztosítani, szól férje exhumálásáról és azonosításáról, és arról, hogy Erdei Ferenc minden segítséget megígért, de nem tett semmit (28:28). Beszél arról, hogy az áldozatok rokonait később is zaklatták, ezért ő is csak a vaskohászatban tudott elhelyezkedni (26:45). Beszél édesapja 1989 utáni rehabilitásának törekvéséről, a Történelmi Igazságtétel Bizottságról, valamint Gyömrő képviselőjéről, Dr. Török Gáborról és erőfeszítéseiről (36:32). A levéltári anyag megszerzéséről és a jogi nehézségekről szól végül (38:38).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
Interjúalany neve: Moóri Erzsébet
Interjúalany lakhelye: Üllő
Interjúalany született: Üllő, 1935
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas pedagógus
Felvétel időpontja: 2010. november 12.
Felvétel helyszíne: Gyömrő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:48:00
0:22--férje hadifogsága, részvétele Sztálingrád újraépítésében, milyen munkákat végzett itt, hogyan lopják be magukat a tábor vezetőinek a szívébe 0:10--mi volt a legmegrázóbb élmény férje számára a hadifogolytáborban 12:55--mit csinált az interjúalany az 1940-es években, hogyan lesz tanító és milyen körülmények között tanít 18:58--hogyan úszták meg a szovjetek bevonulását, hogyan viselkedtek az orosz katonák
Interjúalany: Dr. Béla Pálné, Villányi Éva
Felvétel időpontja: 2010. november 25.

Hossz: 00:44:00
Az alany mesél családi emlékanyagáról, Hitlerrel való találkozásukról (felvidék megszállása) (02:00-tól), a felvidéki etnikumokról és egymáshoz való rossz viszonyukról, németesítésről. A Horty rendszer nyújtotta lehetőségről a Magyarországon, magyarul tanulásra (06:00-tól) és a vele való találkozásról. A második világháborúról (8:30-tól), a front és a civilek ide-oda utazásáról, a menekülők uszályának és Krems bombázásáról. Visszatérésükről és az új Csehszlovákiáról (14:00-tól), a magyar nyelv használatának büntetéséről, a magukat partizánoknak vallók vagyonszerzéséről. A Benes-dekrétumokról és a kitelepítésről, a reszlovakizációról, Benes politizálásáról és haláláról, az ellenvonattal és a cseretulajdonosokkal való találkozásról, a Délvidékre száműzöttségről, az ottani sváb tulajdonossal ápolt jó kapcsolatról. Beszél a beilleszkedésről az új környezetbe és iskolába (26:30-tól), osztályidegenségről, munkáról távírászként és a kényszerű besorozásról a taszári reptérre. 1956-tal kapcsolatban beszél a repülőtér szovjet megszállásáról, a szökésről a hadifogság elől, a hazafele megtett kalandos útról, mecseki nemzetőrökről, csellel Mohácsra jutásról. Beszél az öccséről, aki fegyvertelen forradalmárként nem disszidált, végül az ő elviteléről, megkínzásáról és félholtra veretéséről, majd deportálásáról.
Interjúalany: Grossmann Jenő
Felvétel időpontja: 2011. január 07.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany mesél családtagjai I. és II. világháborús élményeiről, a kárpátaljai magyarság XX. századi sorsáról, megpróbáltatásáról, életmódjáról. 0:20--születés, foglalkozás, munka, nagyszülők foglalkozása 2:22--nagyszülők emlékei az I. világháborúról (pl. galíciai front) 5:25--Trianon hatása a kárpátaljai magyarságra, csehek bevonulása 7:48--a II. világháborúval kapcsolatos emlékei, Kárpátalja visszacsatolásának hatása, német megszállás, szovjet megszállás 11:42--a helyi zsidóság helyzete 14:45--harcoló katonák a családban (nagybátyja) 15:30--1944-es "háromnapos robot", ennek hatása a községre 19:28--iskola, oktatás 21:22--az egyház, vallás üldözése 26:15--mit tudnak ebben az időben külföldről, Szabad Európa Rádió, az első háztartási gépek megjelenése 29:00--téeszesítés, kolhozosítás, háztartási gépek, áruhiány 32:50--szórakozási lehetőségek 33:45--60-as és 70-es évek, a rendszer válságjelenségei, magyarok helyzete Kárpátalján 38:28--a rendszerváltoztatás,válságjelenségek 40:40--KMKSZ alapítása, kárpátaljai magyarok reményei
Interjúalany: Balázs István
Felvétel időpontja: 2010. december 26.