Az interjúalany mesél gyermekkoráról, iskolás éveiről, a KISZ-ről, illetve az építőtáborokról. Beszél erdő-, illetve vízmérnöki munkájáról, és részvételéről az 1970-es árvíz elleni védekezésben. 0:13--gyermekkora, családja, a II. világháború hatása családjára, a hortobágyi tankcsata, emlékek az óvóhelyről; 9:40--kórházi élményei az 1945 utánról; 13:13--iskolás évei, pályaválasztása; 19:50--hogyan választották meg az iskola úttörőtanácsának elnökévé; 23:20--kapcsolata az irodalommal, humángimnáziumban töltött évei; 29:01--hogyan emlékszik az 1956-os eseményekre; 32:01--a Kádári megtorlás időszaka, hogyan lépett be a KISZ-be; 38:02--milyenek voltak a nyári építőtáborok; 40:16--egyetemi felvételije, egyetemi évei; 42:40--első munkahelyei; 45:00--részvétele az 1970-es árvíz elleni védekezésben, és az azt követő újáépítésben; 58:48--hogyan élte meg a rendszerváltoztatást, hogyan lett újra erdőmérnök

Az interjúalany 1926-ban született Szentesen. Beszél földművelő szüleiről, gyermekkoráról, tanyasi iskolában töltött diákéveiről. (01:26) Később szentesi iskolában tanult. (03:02) Mivel a családnak nem volt rá pénze, az interjúalany nem tanulhatott tovább. Ferihegyre költöztek, ahol lovaskocsit vezetett. Ezután Romániába kerültek, ahol a lakosság nem fogadta be őket, a kútjukat is megmérgezték. Az egész család lebetegedett, anyja, nagyapja és egy lovász meghalt. (07:10) Ezután nagyanyja nevelte Szentesen, apja újranősült, mostohája vele volt egy idős. (09:18) Gyógyszertárban dolgozott, de a német megszállás után a zsidó gyógyszerészt elhurcolták (az időpontra rosszul emlékszik!), így alkalmi munkákat kellett vállalnia. (09:38) A Rákosi-korszakban mezőgazdasági munkákat végzett, de a kemény beszolgáltatási rendszer miatt szinte minden terményt elvettek. (Az interjúalany a beszolgáltatások időszakát tévesen 1943-ra teszi!) (10:32) Beszél szovjet megszállásról. A lakosságot hídépítési munkára kényszerítették. Később az erőszakoskodó katonák elől az interjúalanynak bujkálnia kellett. (16:26) Későbbi férjét három évre elvitték katonának, miután visszatért a szolgálatból mozdonyfűtő lett. 1945-ben vette el az interjúalanyt. (20:00) Nehezen tudtak letelepedni, először a nagyszülőknél laktak, majd albérletbe mentek. Beszél mindennapi nehéz életükről, három kisgyermeküknek is a földön kellett dolgoznia. A férj egy idő után mozdonyvezető lett, akkor javultak életkörülményeik. (23:46) Legidősebb fia vízvezetékszerelő, lánya könyvelő, kisebbik fia mozdonyvezető lett. (25:08) Az interjúalany csak otthon tudott dolgozni, amíg a gyermekeit nevelte. (26:52) Később üzemben végzett kézművesmunkákat. Ezután gyári bedolgozó lett. Közben állatokat nevelt. Nagy nehézségek árán sikerült a családnak egy kertes házat vennie. (29:20) A férj 50 éves korában agyvérzést kapott, ápolásra szorult. Ezután minden munkát az interjúalanynak kellett elvégeznie. 1981-es nyugdíjazása után is még öt évig dolgozott. Férje halála után társasházba költözött. (30:42) A rokonság nagy része már meghalt, csupán gyerekei és unokái élnek. (33:06) Az 1956-os eseményekről a rádióból értesült. (Az angol-magyar 6:3 meccset rossz időpontra teszi!) (34:32) Beszél a jegyrendszerről. (35:30) A rendszerváltoztatás könnyített a helyzetén. (37:18)

Az interjúalany mesél a Kádár-korszakban eltöltött fiatalságáról, KISZ-tagságáról, különböző munkahelyeiről és a rendszerváltoztatás időszakáról. 1:5--születése, családja, gyermekkori emlékei; 4:18--nagyszülei emlékei a II. világháborúról, édesapja hadifogsága, miket mesélt az édesapja és az édesanyja a világháborúban megtapasztalt élményeiről; 7:20--1945 és 1949 között milyen változások voltak tapasztalhatóak az életükben, hogyan próbálják a szülők mezőgazdasági munkával kiegészíteni a keresetüket; 8:25--iskolái, pályaválasztása; 11:15--mennyire képezte a közbeszéd részét a rendszer kritikája a forradalom előtti időszakban, mit érzékelek az ország válságos helyzetéből; 12:41--hogyan emlékszik vissza a Kádár-korszak éveire, KISZ tagként kifejtett rendszerkritikája; 14:00--hogyan zajlanak a különböző állami ünnepségek, hogyan került be a KISZ-be, milyenek voltak az alapszervezeti foglalkozások az iskolában és az egyetemen; 15:28--az egyetem után milyen állásban helyezkedett el, milyen előnnyel járt a KISZ tagsága az elhelyezkedésében; 17:43--hogyan folyt bele a Maszek világba; 19:15--hogyan jutott el külföldre; 20:20--milyen jelentős termékeket termeltek Kiskunmajsán és környékén, milyen sikerei voltak a munkahelyén; 22:28--az új gazdasági mechanizmus után hogyan alakult az életszínvonaluk, hogyan szórakoztak; 26:23--milyen emlékei vannak a rendszerváltoztatás időszakáról, milyen előjelei voltak a változásoknak; 29:56--mi történt a helyi gyárakkal és termelőegységekkel a rendszerváltoztatás után; 31:48--hogyan viszonyult a környezete a rendszerváltoztatáshoz; 33:10--mit érzett a helyi szovjet megszállásból