Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
ÁVO/ÁVH
kényszerlakhely
kulák
Rákosi-korszak
'50-es évek
Hortobágy
Rendőrség

Tégy meg mindent, hogy ez az igazság kiderüljön!

3986 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: 0:00 családi háttér, a szülei földművesek voltak 1:15 1950. jún. 22-23.-án jöttek értük, ávósok és rendőrök, el kell hagyniuk a házat, fél órát kaptak a csomagolásra, a nagyszülőket nem telepítették ki, de ki kellett költözniük nekik is 6:45 Nagyharsányban bevagonírozták őket más családokkal együtt, a nagymamát is a Hortobágyra küldik, a nagyapja öngyilkos lett 10:21 Siklóson és Pécsen álltak meg, bevárandó a többi szerelvényt, két napos vonatozás után éjszaka érkeztek meg a Hortobágyra 12:57 ostoros emberek fogadták a családokat, az állatokat azonnal elvették, ők egy barakkba kerültek, a többieknek pedig egy trágyás lóistálló jutott 16:35 az összes iratukat elvették 17:28 hajnalban indították őket munkába, azokat, akik visszaszóltak az őröknek, nagyon megverték 18:40 a szülői kérésre egy tanítót jelöltek ki közülük, és ő tanítgatta őket, később egy tanárt, majd a következő évben egy hivatásos tanárt 20:52 az őrök hozzáállása változó volt, a gyerekekkel például gödörbelövetést játszattak el, mások azonban emberségesebbek voltak 24:00 a táborban mindenkinek kellett dolgoznia, kivéve a nagyon időseket és a gyerekeket 10 éves korukig, vasárnaponként engedélyezték az istentiszteletek megtartását, a karácsonyok alkalmával egy-egy ágat díszítettek föl, és csutkából készült játékokat adtak a gyerekeknek 27:08 az őrök megvertek táborlakókat, beszél a fizikai atrocitásokról, később a gyermekkori örömökre emlékezik vissza 32:17 meghallják, hogy a táborokat fel fogják oszlatni, az őrök viselkedése is megváltozott, ennek az oka Sztálin halála volt, szeptemberben szabadultak 33:40 a saját falujukba nem mehettek vissza, de végül találtak szállást, az iskolába sem volt könnyű visszaszokni 35:58 megtiltják nekik, hogy beszéljenek az eseményekről, de az édesanyja ezt a tilalmat nem tartotta be, sőt halála előtt arra kérte, hogy tegyen meg mindent azért, hogy ezekről az eseményekről minden kiderüljön
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
Interjúalany neve: Dr. Guzsvány Mihályné (Balogh Irma)
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Siklós, 1942
Interjúalany foglalkozása: tanító
Felvétel időpontja: 2010. október 06.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany az 1940-es évektől a rendszerváltozásig terjedő anyagot mutatja be egy teológus hallgató, majd evangélikus lelkész szemével. Az első tíz percben bemutatja a háború előtti falusi közösségi életet, a lelkészi hivatás szerepét a falu életében. A 10. perc után beszél a szovjet megszállásról, a Fót mellett húzódó frontvonalról, a háború mindennapjairól. Beszél a kommunista pártnak az egyházakat korlátozó renddelkezéseiről, az iskolák államosításáról. Személyes emlékeit meséli el Nagy Imrének 1956. október 23-án a parlament előtt elmondott beszédéről. Az interjú utolsó harmada a Kádár-korszak egyházi életét mutatja be, elemzi a rendszerváltoztatás hatásait napjaink evangélikus egyháza szempontjából.
Interjúalany: Zászkaliszky Pál
Felvétel időpontja: 2011. március 12.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél Magyarország szovjet megszállásáról, az orosz katonák viselkedéséről, németellenességéről, valamint arról, hogy a szentképekről azt hitték, hogy családi portrék (0:00). Szól az 1950-es évek mezőgazdasági terrorjáról, a beszolgáltatásról és a padlássöprésről, részletesen kitérve a különböző terményekre vonatkozó szabályokra (04:04). Beszél a kuláküldözésről, a kulákság kritériumairól, valamint a jelenség mögött meghúzódó irigységről (7:55). Szól a szövetkezetek létrehozásáról és a kényszerű belépésről (9:40). Beszél a mezőgazdaság ellenőrzésének eszközeiről, a behajtókról, állami szervekről, illetve a békekölcsönről (13:38). Szól továbbá iskoláiról, az ideológiai és az otthoni nevelés kettősségéről (16:26). A korszak hitéletéről, a vallásos megnyilvánulások kiirtásáról és a kommunista jellegzetességekről, a mozgalmakról külön szól (17:48). Az egyház és az állam viszonyát is megemlíti (21:07). Beszél az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (22:40), az ’56 utáni enyhülésről (24:30), valamint a hétköznapokról a Kádár-korszakban (25:58). Végül nagyapjáról mesél, aki Horthy Miklós flottájában teljesített szolgálatot az I. világháborúban (36:54).
Interjúalany: Ábrahám Antalné
Felvétel időpontja: 2010. november 28.

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:20), édesapja orosz hadifogsággal kapcsolatos élményeiről (0:50), édesapja hazatéréséről (8:16), a svábok kitelepítéséről, és arról, hogy a családot azért nem vitték el, mert magyarosították a nevüket (11:32). Mesél arról, hogy nem volt jellemző, hogy a svábok helyére betelepültek más emberek (15:07), arról, hogy milyen volt a magyarok és a svábok együttélése (16:24). Beszámol arról, hogy a sváboknak általában volt szakmájuk (18:48), kitér az ötvenes évek terrorjára, a kulákok meghurcolására, a jegyrendszerre, a kenyérért való sorban állásra, a beszolgáltatásra (19:20). Beszél végzettségéről, munkájáról (27:30), a ’60-as évek hétköznapjairól, a politikához fűződő viszonyáról (28:03), a Kádár-korszak és a mai rendszer összehasonlításáról (29:52), majd visszatér a munkájára (31:03), végül pedig a rendszerváltoztatással kapcsolatos véleményét is kifejti (33:10).
Interjúalany: Ropoli Zoltánné
Felvétel időpontja: 2011. február 02.