Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
ÁVO/ÁVH
kényszerlakhely
kulák
Rákosi-korszak
'50-es évek
Hortobágy
Rendőrség

Tégy meg mindent, hogy ez az igazság kiderüljön!

4021 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: 0:00 családi háttér, a szülei földművesek voltak 1:15 1950. jún. 22-23.-án jöttek értük, ávósok és rendőrök, el kell hagyniuk a házat, fél órát kaptak a csomagolásra, a nagyszülőket nem telepítették ki, de ki kellett költözniük nekik is 6:45 Nagyharsányban bevagonírozták őket más családokkal együtt, a nagymamát is a Hortobágyra küldik, a nagyapja öngyilkos lett 10:21 Siklóson és Pécsen álltak meg, bevárandó a többi szerelvényt, két napos vonatozás után éjszaka érkeztek meg a Hortobágyra 12:57 ostoros emberek fogadták a családokat, az állatokat azonnal elvették, ők egy barakkba kerültek, a többieknek pedig egy trágyás lóistálló jutott 16:35 az összes iratukat elvették 17:28 hajnalban indították őket munkába, azokat, akik visszaszóltak az őröknek, nagyon megverték 18:40 a szülői kérésre egy tanítót jelöltek ki közülük, és ő tanítgatta őket, később egy tanárt, majd a következő évben egy hivatásos tanárt 20:52 az őrök hozzáállása változó volt, a gyerekekkel például gödörbelövetést játszattak el, mások azonban emberségesebbek voltak 24:00 a táborban mindenkinek kellett dolgoznia, kivéve a nagyon időseket és a gyerekeket 10 éves korukig, vasárnaponként engedélyezték az istentiszteletek megtartását, a karácsonyok alkalmával egy-egy ágat díszítettek föl, és csutkából készült játékokat adtak a gyerekeknek 27:08 az őrök megvertek táborlakókat, beszél a fizikai atrocitásokról, később a gyermekkori örömökre emlékezik vissza 32:17 meghallják, hogy a táborokat fel fogják oszlatni, az őrök viselkedése is megváltozott, ennek az oka Sztálin halála volt, szeptemberben szabadultak 33:40 a saját falujukba nem mehettek vissza, de végül találtak szállást, az iskolába sem volt könnyű visszaszokni 35:58 megtiltják nekik, hogy beszéljenek az eseményekről, de az édesanyja ezt a tilalmat nem tartotta be, sőt halála előtt arra kérte, hogy tegyen meg mindent azért, hogy ezekről az eseményekről minden kiderüljön
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
Interjúalany neve: Dr. Guzsvány Mihályné (Balogh Irma)
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Siklós, 1942
Interjúalany foglalkozása: tanító
Felvétel időpontja: 2010. október 06.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Tárgy: '50-es évek
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról (0:18), majd arról, hogyan befolyásolta a háború az oktatását (3:05). Rátér Győr különböző bombázásaira (5:38), majd a lakosságot ért megszorításokra (11:02). Szól ifjúságáról, a leventemozgalomról, valamint arról, amikor a leventék képzését átvették a hungaristák (12:10). Szól a háború után látott pusztításról és az életkörülményekről (16:50). Rátér arra, hogy miért kellett pirosra változtatni a zöld ballagási szalagot (19:25), majd rátér arra, milyen nehézségek után választotta az állatorvosi pályát, és miként kontraszelektált a rendszer (21:55). Szól arról, hogy miként érettségizett, és hogyan teltek a nyarak az egyetemen (21:28). Beszél arról, hogy a dekorációs bizottságban "bújt el" az egyetemen, mert az mentes volt az ideológiai vitáktól (24:35), valamint arról, hogy mik jellemezték az 1950-es évek kultúráját, és miben hozott enyhülést Nagy Imre miniszterelnöksége (27:05). Szól arról, hogy milyen olcsó és széles körben elérhető volt a kultúra (30:30). Elbeszéli 1956-ot illető emlékeit, és azt, hogy ráküldtek egy pártembert, hogy "megnevelje" (34:40). Végül arról szól, hogy a párt mennyire szólt bele az emberek életébe (41:10).
Interjúalany: dr. Vértes Ernő
Felvétel időpontja: 2011. március 31.

Hossz: 01:00:00
A 91 éves Palásthy úr Kassán született. Beszél arról, hogyan fogadták Csehszlovákiában élő magyarként a bécsi döntést (0:00), majd rátér az ottani oktatás leírására (4:35), különös tekintettel a nyelvtanulásra (9::02) és a szórakozásra, művelődésre (12:30). Beszél második világháborús katonai szolgálatáról és ausztriai brit hadifogságáról (17:45). Ottani esküvőjéről (23:40) is szól, valamint a hazatérés nehézségeiről (26:20). Szól a Benes-dekrétumokról és a többnemzetiségű Csehszlovákia felépítéséről (28:15). Rátér a szlovák nacionalizmusra és a csehszlovák-magyar lakosságcserére (32:35). Magyarországon a szegedi tanítóképzőben helyezkedett el, ahol meglepte az ottani osztálytagozódás a felvidéki egyenlőség után (36:12). Beszél a szovjet rendszer kilépüléséről, a szaktudás hiányáról, és bátyja koncepciós peréről (39:03). Szól arról, miként figyelték őt is, mikor tanárcsere programon vett részt Szabadkán (44:24). Szemét operáltatni Svájcba szeretett volna utazni, ezért előtte és utána el kellett mennie az ÁVH-ra (47:38). Beszél arról, hogyan kérték fel később az ávósok, hogy legyen a csapatuk edzője (49:20).
Interjúalany: Palásthy Pál
Felvétel időpontja: 2011. február 12.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany szülei földművesek voltak, ő maga is tanyasi iskolába járt. Gyerekkorára és a pusztai életre emlékezik vissza(0:08).Édesapja 18 évesen vonult be az első világháborúba, szerencsésen túl is élte a harcokat(7:10).Férje a második világháborúban fogságba esett, először Romániában, majd a Szovjetunióban raboskodott. Az ő háborús történetéről mesél(9:28).Antal Jánosné arról mesél, hogyan kérte meg a férje a kezét, s hogy a házasságnak akkoriban milyen feltételei voltak akkoriban(17:29).A Horthy-korszakban rendezett anyagi körülmények között éltek, ezzel kapcsolatban a szűkebb családi kör történetéről is beszél(18:57).Az édesapja a helyszínen élte át Budapest ostromát. Édespja és saját háborús élményeiről beszél(21:25).Az interjúalany a gyerekkori földműves munkáiról mesél(23:58).A szovjet megszállással kapcsolatban elmeséli, amikor először találkozott vörös katonával. Beszámol a fosztogatásokról és az erőszakoskodásokról(25:15).1949-ben kilakoltatták a családot a tanyájukról és egy lakást kaptak helyette. Az új körülményeket eleveníti fel(34:02).Ezt a videot nem lehet tájmkódolni...
Interjúalany: Antal Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. június 08.