Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
ÁVO/ÁVH
kényszerlakhely
kulák
Rákosi-korszak
'50-es évek
Hortobágy
Rendőrség

Tégy meg mindent, hogy ez az igazság kiderüljön!

3998 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: 0:00 családi háttér, a szülei földművesek voltak 1:15 1950. jún. 22-23.-án jöttek értük, ávósok és rendőrök, el kell hagyniuk a házat, fél órát kaptak a csomagolásra, a nagyszülőket nem telepítették ki, de ki kellett költözniük nekik is 6:45 Nagyharsányban bevagonírozták őket más családokkal együtt, a nagymamát is a Hortobágyra küldik, a nagyapja öngyilkos lett 10:21 Siklóson és Pécsen álltak meg, bevárandó a többi szerelvényt, két napos vonatozás után éjszaka érkeztek meg a Hortobágyra 12:57 ostoros emberek fogadták a családokat, az állatokat azonnal elvették, ők egy barakkba kerültek, a többieknek pedig egy trágyás lóistálló jutott 16:35 az összes iratukat elvették 17:28 hajnalban indították őket munkába, azokat, akik visszaszóltak az őröknek, nagyon megverték 18:40 a szülői kérésre egy tanítót jelöltek ki közülük, és ő tanítgatta őket, később egy tanárt, majd a következő évben egy hivatásos tanárt 20:52 az őrök hozzáállása változó volt, a gyerekekkel például gödörbelövetést játszattak el, mások azonban emberségesebbek voltak 24:00 a táborban mindenkinek kellett dolgoznia, kivéve a nagyon időseket és a gyerekeket 10 éves korukig, vasárnaponként engedélyezték az istentiszteletek megtartását, a karácsonyok alkalmával egy-egy ágat díszítettek föl, és csutkából készült játékokat adtak a gyerekeknek 27:08 az őrök megvertek táborlakókat, beszél a fizikai atrocitásokról, később a gyermekkori örömökre emlékezik vissza 32:17 meghallják, hogy a táborokat fel fogják oszlatni, az őrök viselkedése is megváltozott, ennek az oka Sztálin halála volt, szeptemberben szabadultak 33:40 a saját falujukba nem mehettek vissza, de végül találtak szállást, az iskolába sem volt könnyű visszaszokni 35:58 megtiltják nekik, hogy beszéljenek az eseményekről, de az édesanyja ezt a tilalmat nem tartotta be, sőt halála előtt arra kérte, hogy tegyen meg mindent azért, hogy ezekről az eseményekről minden kiderüljön
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
Interjúalany neve: Dr. Guzsvány Mihályné (Balogh Irma)
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Siklós, 1942
Interjúalany foglalkozása: tanító
Felvétel időpontja: 2010. október 06.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 2:04 mesél az iskoláról 4:57 az iskolák államosítása után kezdődtek a különös dolgok, az órákra beültek idegenek, figyelni a tanár munkáját 6:31 két bátyja levente volt, őket elvitték leventeként 1944-ben a frontra, az egyik bátyja nem is jött haza Magyarországra 11:06 1945 után a fiatalokat is beszervezték párttagnak és megfigyelőnek, állva kellett hallgatniuk a Mindszenty-pert 14:16 érettségi után magyar-német szakra ment az ELTÉ-re 16:50 a Ménesi úti kollégiumban lakott 18:48 nem voltak párttagok, mégis társadalmi munkában kellett Szabad Nép előfizetéseket gyűjteni, jegyezniük az ösztöndíjból a békekölcsönt 23:25 az egyik évfolyamtársát kizárták az egyetemről, és elküldték kőbányába 26:46 édesapját egy beszéde miatt a Horthy-rendszerben meghurcolták egy, a Tanácsköztársaság alatt mondott beszéde miatt 30:12 az egyetem elvégzése után Jászberényben dolgozott tanárként 31:56 visszaemlékezik 1956-ra 39:34 1945 után a Himnuszt nem énekelhették, helyette az Internacionálé mehetett, és állandóak voltak a megfigyelések 43:12 a rendszerváltoztatáskor örült a szovjet rendszer végének, de annak nem örült, hogy az embereik itt maradtak
Interjúalany: Szatmáry Béláné
Felvétel időpontja: 2011. május 18.

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél a családjáról, gyerekkoráról (0:26), a második világháború alatti menekülésükről a szovjetek elől (2:03). Mesél arról, hogy a ciszterci gimnázium államosítása után egy másik pécsi fiúiskolában folytatta tanulmányait (5:13), azonban kirúgták és kitelepített szülei után küldték (6:02), ahol a Horthy-korszak több prominens közéleti szereplőjével is megismerkedett (7:43), és ahol a családnak egy tyúkólban kellett élni (9:33), míg végül az 1953-as amnesztiával engedték el őket (10:30). Elmondja, hogy tanulmányait az esztergomi ferences gimnáziumban folytatta 1956-ban (12:04), és megemlíti, hogy Svájcba disszidált (13:35). Visszatér a család kitelepítésére (17:43), majd elmeséli, hogy a ferencesek nem engedték ki a gyerekeket harcolni az 1956-os forradalom alatt (19:50). Visszatér disszidálása egyes részleteire (21:34), beszél a svájci magyar emigrációról (23:57), végül a rendszerváltoztatás ottani fogadtatásáról és ismerteti az SZDSZ-el kapcsolatos véleményét (25:05).
Interjúalany: Biedermann Dénes
Felvétel időpontja: 2011. május 18.

Hossz: 00:40:00
A riportalany beszél Diósgyőrben töltött gyermekkoráról, a zene iránt kialakuló érdeklődéséről (5:40). A gimnázium után a Zeneakadémiára került (7:54-ig). Zalaegerszeg kapott zenetanári munkát 1954-ben, ahonnan a helyi politikával való szembekerülése miatt 1956-ban tért vissza a fővárosba (11:10). A Magyar Rádió Zeneiskolájában kezdett tanítani, majd Antal György, a pécsi konzervatórium igazgatója Pécsre hívta oktatni (12:10-ig). Beszél a helyi zenei életről az 1950-es évek végén (18:10). Felidézi a gyermekkori életkörülményeit (21:50-ig). A II. világháború végén a családot Sopronig menekítették, hazatérve az édesapját internálták (26:40-ig). Az 1956-os forradalom kitörését a Magyar Rádióban élte meg. Szól a forradalom napjai alatt átélt élményeiről (30:46-ig). Beszél az 1960-as évek pécsi kulturális életéről (32:26-ig). 1973-ban az Országos Filharmónia szólistája lett, lehetőséget kapott arra, hogy külföldön is fellépjen (39:35-ig). Végezetül elmondja, hogy jelenleg is aktív egyetemi zongoratanár.
Interjúalany: Bánky József
Felvétel időpontja: 2011. április 18.