0:00 családi háttér, tanyán laktak, édesapja gazdálkodó volt, Kiszomborba majd Hódmezővásárhelyre járt iskolába, utóbbit nem tudta elkezdeni, mert jött a front 2:10 a front eléri Kiszombort, elfoglalják a szovjetek, ők a pincében vészelik át, rekvirálják a vagyonuk egy részét, ott szállásolják el a katonákat 6:48 beszél a kolhozosításról, édesapját kuláknak nyilvánítják, beszolgáltatások voltak, nem volt szabad sertést vágni, a téeszesítés erőszakkal folyt 11:19 az egyházellenes agitációról beszél, mesél a hódmezővásárhelyi apácaiskola államosításáról, az emberek féltek templomba járni, mert figyelték őket 15:13 kiköltöztetik őket otthonról, kézicsomagokkal bevagonírozták őket, és egy kietlen pusztába költöztetik őket 18:57 beszél a tábori élet kezdeteiről, állami gazdaságokban dolgoztatták őket, az élelmezés nagyon silány volt, orvosi ellátás nem volt 29:39 maguknak vert vályogból építettek házat, éjszaka is voltak riadók és névsorolvasások, a gyerekek nem jártak iskolába, ő rizsföldeken, gátaknál, csatornáknál kubikolt, vagy aratáson dolgozott 34:30 hallják a Nagy Imre beszédet, Sztálin meghalt, a táborok felszámolását ígérik, végül szabadulnak, de a faluba nem mehettek vissza, Makóba mennek a nagyszülőkhöz

Az interjúalany 1931-ben született Zalaszabaron. Beszél gyermekkoráról, családjáról. Parasztcsaládból származik, gyermekkora jó része is munkával telt. Beszél a mindennapi életről. (05:20) Elmondja emlékeit az iskoláról. Tanulás mellett is dolgoznia kellett. Polgári iskoláját Keszthelyen fejezte be. (07:30) A jegyzőségen kezdett írnokként dolgozni. 1950-ig ebben a munkakörben dolgozott, majd földszövetkezeti ügyvezető lett rövid ideig. Feketevágás be nem jelentése miatt fegyelmivel kirúgták. (10:02) Szülőfalujában kezdett újra dolgozni kubikosként. (13:22) Beszél sorkatonai szolgálatáról. Tiszti rangban szerelt le. Szerették volna, hogy tovább szolgáljon, de erre nem volt hajlandó. (19:30) Csepeli csőgyárban kezdett dolgozni, de hamarosan visszatért a Néphadsereg kötelékébe. Később újra visszatért szülőfalujába, ahol postás lett. (22:26) Az 1956-os forradalom kitörésekor Budapesten volt továbbképzésen. Elmondja emlékeit az eseményekről. (25:40) 1959-ben lett postamester Szepetneken. Beszél munkájáról. 1960-tól műszerészként is dolgozott. (27:46) Beszél arról, milyenek voltak postamesterként az életkörülményei a Kádár-korszakban. Mozigépészként is dolgozott. (32:50) A moziműsort is befolyásolta a politika, arányaiban meg volt szabva hány szovjet, magyar, "keleti" és "nyugati" filmet kell vetíteni. (37:16) A postai munkában is szerepet játszott a politika: A lapeladások mértékét is a "Párt" határozta meg. (39:04) A faluban kialakult egy értelmiségi baráti kör, amelynek az interjúalany is tagja volt. (42:24) A II. világháború végén el akarták vinni katonának, de a szülők nem engedték, hogy a nyilasok elvigyék a helyi gyerekeket. (43:58)

Alapi Sándor-egy TSZ elnök. Rövid bemutatkozás (1.13-ig) rátér a pásztói TSZ születésének körülményeire. Beszél a tagság társadalmi összetételéről, a föld-és állatállományról, a gépállomány lassú növekedéséről (12.55-ig). A következő részben az agitáció módszereiről szól (20.14-ig). Ezután a TSZ tevékenységi területeiről, ágazatairól van szó, majd a pásztói és a környékbeli települések TSZ-einek egyesítési folyamatát mutatja be. 28.27-től a dolgozók juttatásaira tér ki. Az interjú záró részében (39.28-tól)a rendszerváltoztatás éveit és a TSZ felszámolásának körülményeit eleveníti fel.