Interjú
Gyűjteményhez ad
Mi nem akartunk szovjetek lenni
2805 megtekintés
Hossz: 00:33:00
Leírás:
Az interjúalany beszél a két világháború közötti Kárpátaljáról, családjáról, életviszonyaikról , az oktatásról és a hitéletről (0:36). Elmeséli, milyen örömteli volt a magyarok bevonulása 1939-ben (6:30). Szól a II. világháború kitöréséről és a sorozásokról (12:15). Szól arról, hogy a magyar katonák átvonulása során hogyan lőtték meg véletlenül (14:22). Említi a magyar férfiak kényszermunkára szállítását (23:08, 29:22) és a zsidók elhurcolását (24:35). Beszél a mezőgazdaság átalakításáról 1945 után (26:47), illetve arról, mit hozott a szovjet uralom, például a református vallásgyakorlás szempontjából (30:08).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Stók Rozália
Interjúalany lakhelye:
Pétervására
Interjúalany született:
nincs megadva,
1925
Interjúalany foglalkozása:
háztartásbeli
Felvétel időpontja:
2010. december 26.
Felvétel helyszíne:
Pétervására
Interjút készítette:
József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Gyöngyös
Kapcsolódó interjúk
Sokáig elhallgatott történet
Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél édesapjáról (0:23), tanulmányairól (3:26), a II.világháborúról (6:10), arról, hogy 1944-ben katonai szolgálatra kötelezték német tisztek, azonban sikerült megszöknie (9:36). Mesél a háború további eseményeiről, harcokról (19:25), a falu háború utáni újjáépítésről, a tanítás megindulásáról (22:04), a kommunista diktatúra alatt a családját ért hátrányos megkülönböztetésről (27:58), a Forint bevezetése előtti, hiperinfláció által előidézett állapotokról (29:04), a kollégiumból történő kirúgásáról, ennek kapcsán visszatér tanulmányaira, pályafutására (30:18). Beszámol a Rákosi-rendszer jellegzetességeiről (34:18), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (36:17), legszebb éveiről (38:00).
Interjúalany: Cselők László
Felvétel időpontja: 2011. március 13.
A fogadalmam az volt, hogy nem úgy élem le az életem, ahogy az elkezdődött
Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél családjáról, különösen révész édesapjáról, akit átküldtek Jugoszláviába kémkedni a Dráván. Mivel valójában nem kémkedett, többször kihallgatták az Andrássy út 60.-ban (0:35). Később megbízhatatlannak bélyegezték, így a családot kitelepítették a Hortobágyra (4:50). Szól a táborban végzett munkáról és az élelmezésről (9:05), valamint a kisgyerekek oktatásáról (11:53). Beszél arról, hogy Sztálin halála után hogyan mehettek haza az emberek (14:25), valamint arról, hogy ő és édesapja maradtak, mivel nem volt hová menniük (16:22). Rátér az elhelyezkedési nehézségekre, és arra, hogyan kapott állást a bányászatban vagonkirakóként (19:54), majd csillésként (23:21). Beszél katonai szolgálatáról (26:10), és arról, hogyan változtatta meg életét az internálás (29:53). Végül arról szól, hogyan figyelték meg őket továbbra is, és hogyan próbálták meg begyűjteni édesapját 1956. október 23. előtt (38:32).
Interjúalany: Ács Géza
Felvétel időpontja: 2010. november 16.
A XX. századon át
Hossz: 00:29:00
0:00 bemutatkozás, fiatalként gyakran jártak bálokba
3:04 gyermekkor, felidézi az iskoláit, a Hódmezővásárhelyi domonkos nővérek zárdájában tanult, felidézi ismét, majd ismét a bálokat idézi fel
6:44 az akkori iskolai életről mesél, majd a családjáról beszél, hárman voltak testvérek
9:41 édesapja katona volt a II. világháborúban, megkapta a vitézi érmet, mesél a világháborús évekről
13:55 az iskolaévek után mesél a családjáról
17:26 felidézi az 1956-os eseményeket, a sógorát elvitték a megtorlás idején, és ő a börtönben halt meg
19:49 kulákok voltak, a beszolgáltatásokat idézi fel
25:03 felidézi a munkahelyeit, és a TSZ-ben végzett munkáját
Interjúalany: Balogh Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 14.
