0:00 bemutatkozás 0:45 gyerekkori emlékei a II. világháborúról, budapesti lakosként 1944-ben kiköltöznek Vácra, édesapja katona volt, a család többi tagjával menekül Vácra, az értékeiket elrejtették, a bombázásokat egy óvóhelyen élték át, majd jöttek a partizánok, ezért elköltöztek egy paphoz 4:43 1944. dec. 6.-án az oroszok elfoglalták Vácot, a szobákat elfoglalták, de őket nem bántották, másnap pedig elmentek, majd visszamentek, de addigra mindenüket kirabolták, fel volt dúlva a lakás, az elásott holmit elvitték 8:04 visszatértek Budapestre, azt a lakást szerencséjükre nem dúlták fel, az édesapja eközben nyugati hadifogságba esett, mikor hazajött, akkor Magyarországon internálótáborba került Kerepesre, ahol tífuszt kapott, de szerencsére meggyógyult 10:08 a tanulmányairól beszél, Vácott kezdte az első elemit, a másodikat már Budapesten folytatta, egyházi iskolában, az ötödik elemit a bencéseknél kezdte, de azt államosították, ezért a Lónya utcai református gimnáziumba kerül, ott a cserkészet előszobájának számító szívgárdista lett, de cserkész már nem lehetett, mert feloszlatták, ezért ő úttörő lett, ott erős ideológiai képzést kaptak 14:15 a nyolcadik osztály elvégzése után irányították a tanulókat a középiskolákba, ezért egy tanítóképzőbe küldték tanítónak, bár orvos akart lenni, szerencsére egy másik gimnázium induló orosz tagozatára kerül, ahol heti tíz órában tanították az orosz nyelvet, az oktatás nem volt jó, mert frissen átképzett tanárok oktatták a nyelvet 18:11 lehetett latint tanulni, nulladik órában, de ez a lehetőség fél éven belül megszűnt, a gimnázium elvégzése után a Nagy Imre első miniszterelnöki korszakában lazult a rendszer 21:30 1956-ban jelentkezhetett az orvosi egyetemre, a felvételin megfelelt, de helyhiány miatt nem vették fel, fellebbezett, és végül a minisztériumi szintű fellebbezés után felvették 23:08 1956. okt. 23.-án éppen órán volt, amikor felolvasták a 12 pontot, és felvonultak a Bem-szoborhoz, este mozifilmet néztek, este azonban a Nagykörúton már ropogtak a fegyverek, a villamos fel volt borítva, aznap este egy barátját lelőtték 28:24 1956. október 24.-én már jöttek a tankok, mert el akarták foglalni a Kilián-laktanyát, látott egy tankot Molotov-koktéllal megtámadni, megjelentek újságok is 33:43 a forradalomba belekeveredett egyetemistákat elkapták, és a tanulmányaikat be kellett fejezniük, de november 4.-én hajnalban a szovjetek megtámadják Budapestet, lehúzódtak a pincébe, hallgatták a Szabad Európa Rádiót, 36:09 látta a Köztársaság téren lábbal felakasztott embereket 40:39 a forradalom után a résztvevőket összeszedték, de a fotók alapján is azonosították az embereket, évekig félt, hogy őt is lefotózták valahol, az egyetem pedig eltűntek emberek 42:19 1957 nyarán mentek nyaralni húszan a Balatonra, de egy házibuli alkalmával bevitték őket a rendőrségre, ahol kivallatták őket

Az interjúalany 1946-ban született. Mind a két nagyapja harcolt az első világháborúban, a Horthy korszakban a felmenői nagyon jól éltek - a család háború előtti sorsáról mesél az interjúalany(0:18). A második világháborúban az anyai ágról 3 fiú is részt vett a harcokban(5:46). Az interjúalany édesapja bevonult Flevidék és Erdély visszacsatoláskor(8:22). Az édesapja részt vett tehát a visszacsatolásokban, de nem kapott katonai behívót a későbbiekben - még a nyilas uralom alatt sem(10:00).A Szálasi rezsim alatt az interjúalany apját megválasztották falusi bírónak. Ekkor részt vett a helyi zsidók mentésében(12:21). Az interjúalany a szövetséges légitámadásokról és a falusi óvóhelyekről beszél(15:23). Valamint beszámol az orosz katonák erőszakosságáról, a nők így bujdokolni kényszerültek(17:20). 1956-ot gyerekként élte meg, bátyja Pesten tanult, de visszatért vidékre, hogy munkástanácsokat szervezzen(18:20).Édesapját felkérték, hogy a falu politikai vezetője legyen - meg is választották(20:57).A bátyja a forradalom után Sopronban tanult, de disszidált - ám édesapja hazahozta Ausztriából. Ennek a történetét meséli el(22:05).A forradalom után az interjúalany Nagycenkre járt, itt hallott először az 1956 utáni megtorlásokról(24:38). A Kádár-korszakról, a TSZ-ekről és ezek személyes vonatkozásairól mesél(26:04).A gépipari technikumba került és ott tanult tovább(29:25). A faluból 4 emberről tudott, aki disszidált (29:35).A kommunizmus alatt a család gyakorolta a katolikus vallását(30:51).A rendszerváltoztatás alatt egy buszos cégnél dolgozott. Ezzel kapcsolatban beszámol a munkahelye megszünéséről, valamint a Páneurópai Piknikről is mesél(32:36). A rendszerváltoztatás előtt 1974-ben járt először külföldön. Majd Jugoszláviában is járt. Az interjúalany mesél az útlevelek fajtáiról, a kint tapasztaltakról és az utazás lehetőségeiről(36:34).

Az interjúalany beszél délvidéki gyerekkoráról, Trianon következményeiről, Délvidék visszacsatolásáról (0:38), a családja Jugoszláviából való kitelepítéséről, és általában a kitelepítésekről (4:33), az '50-es évekről, és annak eredményeiről (8:27), az úttörővasút építésében játszott szerepéről, és a Rákosival való találkozásáról (10:52), katonaként átélt élményeiről, Mindszenty bíboros kiszabadítójáról (17:33), letartóztatásáról, Dinnyés Lajos közbenjárásáról az érdekében, és szabadulásáról (25:54), a forradalom utáni helyzetről a hadseregben, a karhatalmistákról (30:43), 1956 utáni elhelyezkedéséről segédmunkásként (33:07), egyetemi végzettségéről (35:59), végül a rendszerváltoztatásról, az Aszódi Művelődési Ház vezetőjeként vállalt szerepéről, a Történelmi Igazságtétel Bizottságról, a rehabilitációjáról, és a hazaárulásról (37:10).