Interjú

Gyűjteményhez ad
deportálás
internálás
oktatás
Rákosi-korszak
Hortobágy
át- és kitelepítések

Szüleim emlékére

3065 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Leírás: Az interjúalany beszél magáról, gyerekkoráról (0:37), arról, hogy naplót írt a Hortobágyon (1:50), a kitelepítésről szóló emlékeiről (4:19), a tábori életről, az ott folyó munkáról (8:18), egy távolabbi tanyára való költözésükről, és az ottani körülményekről, családokról, és a tanyán kialakult kapcsolatokról (11:36), a levélküldés megtiltásáról, a küldemények kézbesítésének lehetőségeiről (15:51), varjúpásztori munkájáról (20:12), a tanyai betegségekről (21:43), pulykapásztorként folytatott tevékenységéről (23:34), a tábor 1952-es bővítéséről, az újabb transzportról (26:25), a „Nagy Imre-féle” enyhülésről, az internálótáborok felszámolásáról, szabadulásokról, tanulmányai újrakezdéséről (28:03), a pécsi főiskolára való felvételéről (31:23), elhelyezkedéséről, pedagógusi munkájáról (32:58).
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Vass Istvánné
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Lispeszentadorján, 1936
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 22.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családjáról, a családot elhagyó édeaspától (0:00). Beszél oktatásáról a zárdában, az ott tanuló gazdag gyerekekről, valamint arról, hogy neki néha elengedték a tandíjat, de ezt nyilvánosan jelentették be (2:10). Elmeséli, hogy egyszer hazaküldték a szoknyája miatt (8:00). Szól zsidó osztálytársairól és a német megszállásról(10:45). majd az orosz katonákról, akikről nem voltak rossz tapasztalatai (15:10). Szól a háború utáni újrakezdésről, a a boltok bezárásáról, a cserekereskedelemről, valamint arról, hogy ő horgolással keresett kis pénzt (17:18). Szól elhelyezkedéséről a szénbányászatban irodistaként (19:20). Szól arról, hogyan fenyegették meg káderlapok írása közben, hogy ha nem tart titkot, deportálják (23:13). Szól a munkahelyet átszövő pártéletről, valamint a beszervezési kísérletekről, besúgókról (26:25). Szól arról, hogy 1955-ben egyik pillanatról a másikra az utcára tették a széntrösztből, mert "nem tudott alkalmazkodni" politikailag (31:12). Szól arról, hogyan helyezkedett el azután (34:00), majd arról, hogyan zajlott az 1956-os forradalom Miskolcon, például arról, hogyan látott egy lincselést (36:17).
Interjúalany: Zetelaky Balázsné
Felvétel időpontja: 2011. március 26.

Hossz: 00:38:00
0:00 családi háttér, beszél a nagyszülei családjáról is, a nagyapja volt katona az első világháborúban, gyerekként megélte a front átvonulását 1944 novemberében, kifosztják a házukat 12:57 az első tavasszal nem tudtak rendesen szántani-vetni, mert az állatokat elvitte a szovjet hadsereg, szerszámhiány is volt 16:51 volt beszolgáltatás, a kenyeret viszont jegyre adták, gyerekként hajnalban kelt, hogy bemenjen a városba kenyérért sorba állni, 1953-ig tartott ez, Nagy Imre kormánya alatt eltörlik 19:40 az édesapja kulák létére kapott egy kitüntetést, mesél a disznóvágási engedélyekről, a beszolgáltatásokról, mindent be kellett adni 23:03 Amíg katona volt, akkor lépett be az édesapja a TSZ-be, kényszerrel íratták alá vele a belépési nyilatkozatot, visszaemlékezésében a téeszesítést rosszabbnak tartja, mint a háborút 25:08 1956 kapcsán a kunszentmiklósi eseményekben csak egy alkalommal vett részt, a tüntető tömeg feje fölé lövetett a helyi parancsnok, 29:16 1956 után a parasztság helyzete jobb lett, ő gazdálkodónak készült, de mire leszerelt a katonaságnál, addigra téeszesítették a földet, ugyanakkor volt lehetőség háztájira 32:05 traktorosként dolgozik, párttag nem lesz, ebből néhány alkalommal hátránya származott
Interjúalany: Szőke Imre
Felvétel időpontja: 2010. október 12.

Hossz: 00:48:00
0:00 családi háttér, édesapja csendőr volt, így több település iskolájában megfordult, édesapja a nyugdíjba menekült, mert nem akart csatlakozni a korabeli csendőri intézkedésekhez, mesél a gimnáziumi évekről 3:19 Vácra veszik fel a teológiára, de egyből Bécsbe küldik teológusnak, elvégzi az öt évet, Bécsben a hitleri Németországban sem voltak megbecsülve a keresztény egyházak 6:11 az utolsó szemesztert 1945 tavaszán végezték el, de már bombázások folytak 8:41 az Andrássy út 60-ban is járt, valamint Kistarcsán is, közben mesél a szovjet terepjáróról, amivel járt a misékre 10:06 a kistarcsai táborban először a papok külön szobában voltak, nem csinálhattak semmit, így kenyérből készítettek sakkfigurákat, mivel voltak tanárok is, ezért „főiskolát” is működtettek 15:06 az internálás előtt három napig „szűrőben” voltak, onnan fogdába kerültek, ahol magánzárkák voltak, a zárka 2x3 méteres volt, a szomszédban volt egy iskola, ahol mindig ki-, és becsöngettek, ez segített a magánzárka átvészelésében 20:44 két hónap magánzárka után átvitték őket az „ezredbe”, átvitték őket a papi internáltak közé, ahol a nyolcszemélyes zárkában több mint ötvenen voltak 28:28 1950-ben megalakult a békepapi mozgalom, de a püspökök, így Vác püspöke is, megtiltotta a részvételt, ő vitte a helyi plébánosokhoz részvételt tiltó üzeneteket, a mégis résztvevő tizenhét papból hármat, akik a püspök ellen felszólaltak, fegyelmit kaptak, egyikük az ÁVO-nál keres védelmet, az egyházi bíróság tagjait elviszik (ő volt a jegyző) 32:29 három hétig volt az Andrássy út 60-ban, őket nem verték, és nem kínozták, de a többi rabot igen, lejátszották nekik a váci püspökség lehallgatott beszélgetéseit 39:18 a papi szoba két évig maradt Kistarcsán, de két év után szétszórták a papokat a többi internált közé 40:33 a testvéréről beszél, ő bölcsészkart végzett, és Moravcsik Gyula mellett volt tanársegéd, őt kirúgták a családja miatt, édesapja házát pedig államosították
Interjúalany: Dr. Brusznyai József
Felvétel időpontja: 2011. március 10.