Az interjúalany beszél nagyszüleiről, arról, hogy apai nagyapja kivándorolt Amerikába, majd arról, hogyan forgatták ki nehezen szerzett pénzéből a helyi spekulánsok (0:17). Anyai nagyapja boltjáról és annak államosításáról (3:35) is beszél, majd rátér édesapja katonai szolgálatára a II. világháborúban (5:35). Szól édesapja ausztriai brit hadifogságáról (7:22), majd arról, hogy hazatérése után hogyan kezdett új életet Magyarországon (8:45). Arról is beszél, hogy édesapját alaptalanul elvitték az 1950-es években, majd hosszú procedúra során felmentették. Szól tanulóéveiről, az ideológiai nevelésről (13:11), majd a kommunista ünnepekről (15:32). Elmeséli, hogyan vezényelték ki az énekkart a pályaudvarra, hogy Hruscsovot köszöntsék (16:35). Szól az ideológiai nevelésről és az úttörőmozgalomról (18:04). Beszél középiskolai éveiről, a KISZ felépítéséről és Szekeres Imre KISZ-beli szerepéről (19:32). Egyetemi éveiről, a szórakozási lehetőségekről, a Debreceni Egyetemről, illetve a tudományos élet és az ellenzékiség közötti kapcsolatról is beszél (20:40). Szól arról, hogyan vett részt az Egyetemi Élet című lap szerkesztésében (24:38), és hogy hogyan vett részt 1979-ben szakmai gyakorlaton a Szovjetunióban (28:38). Összehasonlítja a Kádár-korszak Magyarországát és a Szovjetuniót (32:15). Végül a rendszerváltoztatás előtti társadalmi mozgásokról szól, valamint értékeli az azóta eltelt időket (34:10).

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja vasutas volt 1:15 Debrecenben élik át a bombázásokat, édesapja vasutasként az állomáson veszélyben volt 3:50 Debrecent elhagyták a front előtt, Budapestre mentek, majd Komárom következett, utána ő munkaszolgálatos levente lett az édesapja vasutas alakulatát kisegítő csapatnál, Ausztriába menekültek, de eljutottak Csehországba is, ott éri őket a szovjet megszállás 7:50 végül június végére értek haza, ott a piaristáknál pótolt évet, és így felfigyeltek rá 10:18 1947-ben érettségizett, utána belépett a piarista rendbe, és tanított, de 1948-ban államosították az iskolát, 1950-ben pedig feloszlatták a szerzetesrendeket 11:42 az államosítás után teológiát tanultak, majd a kispapok felétől megváltak, őt 1953-ban szentelték pappá 14:52 egy dolgozata miatt áthelyezték Érsekvadkertre, elmeséli az ottani plébános élettörténetét és meghurcolását az ötvenes években 20:06 néhány hónap után áthelyezik Nógrádmegyerre, mesél az 1956-os eseményekről 24:45 a következő helye egy budapesti plébániára volt, ott nagyon sokan jártak hittanra, az 1956-os forradalom leverése elleni tiltakozásul 27:08 1961-ben beidézi az ÁVH, megvádolták államellenes szervezkedéssel, ennek a végeredménye az lett, hogy három évre eltiltják a papi működéstől 30:50 egy rádió-televízió szervízhez ment el dolgozni, de ez sem ment könnyen, szereznie kellett papírt, hogy politikailag megbízható 40:55 1964-ben a Vatikán és az állam közötti részleges megállapodás után enyhült a szigor, ezért visszamehetett papnak, közben levizsgázik rádióműszerészetből 49:15 mesél a megfigyelésekről 54:25 1976-ban már tartott három lelkigyakorlatot, ezért ősszel felrendelték, és áthelyezték a budai Szent Imre-plébániára 1:00:40 a Kádár-rendszer válságát nem érezték, még 1983-ban is egy hittan óráját a rendőrség megpróbálta megakadályozni 1:07:35 1986-ban egy spanyol kirándulásról hazaérve hallották, hogy Lékai bíboros meghalt, aki állami temetést kapott, az örökfogadalmat pedig csak 1989-ben tehette le

0:00 családi háttér, beszél a nagyszülei családjáról is, a nagyapja volt katona az első világháborúban, gyerekként megélte a front átvonulását 1944 novemberében, kifosztják a házukat 12:57 az első tavasszal nem tudtak rendesen szántani-vetni, mert az állatokat elvitte a szovjet hadsereg, szerszámhiány is volt 16:51 volt beszolgáltatás, a kenyeret viszont jegyre adták, gyerekként hajnalban kelt, hogy bemenjen a városba kenyérért sorba állni, 1953-ig tartott ez, Nagy Imre kormánya alatt eltörlik 19:40 az édesapja kulák létére kapott egy kitüntetést, mesél a disznóvágási engedélyekről, a beszolgáltatásokról, mindent be kellett adni 23:03 Amíg katona volt, akkor lépett be az édesapja a TSZ-be, kényszerrel íratták alá vele a belépési nyilatkozatot, visszaemlékezésében a téeszesítést rosszabbnak tartja, mint a háborút 25:08 1956 kapcsán a kunszentmiklósi eseményekben csak egy alkalommal vett részt, a tüntető tömeg feje fölé lövetett a helyi parancsnok, 29:16 1956 után a parasztság helyzete jobb lett, ő gazdálkodónak készült, de mire leszerelt a katonaságnál, addigra téeszesítették a földet, ugyanakkor volt lehetőség háztájira 32:05 traktorosként dolgozik, párttag nem lesz, ebből néhány alkalommal hátránya származott