0:00 mesél a háborúról, novemberben bombázták a falut, a szülei házát találat érte, a szovjet katonák beköltöztek a házukba 3:34 visszaemlékezik a falu háborús tapasztalataira 4:41 az édesapját kuláknak nyilvánították, mert cselédet foglalkoztatott, be kellett szolgáltatniuk mindenből, a kenyeret Pestről hozta 6:03 1956-ban volt besorozva katonának, beosztják nemzetőrnek 7:01 elmegy tanulónak, de nem akarták fogadni, mert kulákcsemete volt, de végül a KTSZ-ben dolgozik 7:45 a felesége veszi át a szót, mesél a háború idejéről, és az orosz katonák bejöveteléről, nagyon féltek az orosz katonáktól, különösen a fiatal lányokat féltették 11:34 az 1956-os eseményekről mesél, a rádiót mindig hallgatták, de nagyon sokan meghaltak a forradalom alatt 12:14 a férj beszél, az óvóhelyük az udvaron volt, de őket megtalálják a szovjet katonák 14:11 kulákként nem vihették be az udvarba a terményt, kint kellett őriznie éjjel 16:48 a feleség mesél az ötvenhatos rádióhallgatásokról, a szomszédok is hozzájuk jártak rádiót hallgatni 17:53 a férj mesél a helyi forradalmi eseményekről, a diósgyőri munkások egy része a faluból származott, meséli, hogy leverik a vörös csillagot, meg a szovjet katonák emlékművét 18:59 a Kádár-rendszerről a beadás, és a hadisarc jut az eszébe, ennek során megadott számú termést kellett beszolgáltatniuk, mert kulákok voltak 22:48 hétvégenként dolgoztak, hogy legyen elég takarmány az állatoknak, nem volt sok idejük a kikapcsolódásra 24:15 a Kádár-rendszer volt a legjobb, mivel tudtak lakást építeni, volt munkájuk

00:05-04:09 - család, körülmények, oktatás, 04:10-07:39 - zsidóság, mezőgazdaság, 07:40-15:05 - II. világháború, '56-ig, infláció, bombázás, katonaság, 15:07-18:17 - Szovjet megszállás, munkatáborok, kulákság felszámolása, mindennapi élet, 18:18-28:49 - TSZ, államosítás, rádió, Rákosi rendszer, 28:50-32:12 - házasság után, munka, mezőgazdaság, vallás, 32:22-42:59 - utazás, TSZ, oktatás, munka

1947-ben Budapesten született, szülei pedagógusok voltak - az apai ág paraszti, az anyai ága értelmiségi származású. Ezt, valamint szülei sorsát részletezi az interjúalany(0:16). Az általános iskola első osztáláyt Budapesten végezte, a többit pedig Vácon. A korabli iskolákról és az úttörő mozgalom mindennapjairól is mesél(4:43). A középiskolás éveit Győrben töltötte(8:59).Gimnazistza korában lépett be a KISZ-be. A szervezet működéséről és jellegéről beszél(11:32). Szegeden járt egyetemre, történelem orosz szakra. Bár sokáig az orvosi pálya is érdekelte. Az interjúalany az orosz nyelv tanulásáról, valamint a szovjet kiskatonákról is mesél(13:07).Az orosz nyelvtudásához az is hozzájárult, hogy egy szovjetunióbeli építőtáborban is járt. Az ilyen építőtáborokról hallhatjuk személyes tapasztalatait(16:55).Az egyetem elvégzése után Balassagyarmatra, majd Vácra került tanárként - végül pedig igazgatóként. Ide kapcsoló történeteket hallhatunk(20:03). A rendszerváltoztatáskor a szovjet emlékművek eltávolításáról és az 1956-os forradalom résztvevőiről is beszél(22:19).A Csernokné Nagybégányi Enid a kommunizmus ideje alatt bevezetett állami ünnepekről beszél(26:16). A rendszerváltoztatáskor a váci szovjet emlékművet a helyi szovjet parancsnokság engedélyezte - ezt az interjúalany fordította magyarra(29:50). A rendszerváltoztatás után a pedagógusok helyzetéről, az anyagi biztonságról, a munkavégzés változásairól beszél. Úgy véli, hogy a mai fiatal pedagógusok szinte reménytelen helyzetben vannak(31:18). A mai fiatalok számára azt tanácsolja, hogy senki se adja fel kis és nagy céljait, valamint ameddig csak lehet "tanulni" kell(37:54).