Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
TSZ
beszolgáltatás
kulák
jegyrendszer
1956
rendszerváltoztatás
kárpótlás
Rákosi-korszak
'50-es évek
Kádár-korszak
60-as évek
át- és kitelepítések

Drávaszabolcsi emlékek

3407 megtekintés

Hossz: 00:25:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyerekkoráról, családja költözéseiről (0:13), tanulmányairól (2:23), az ötvenes évek nehézségeiről, a beszolgáltatásról, jegyrendszerről, osztályidegen (volt csendőr) édesapjáról (3:41), nagybátyja felakasztásáról, amit öngyilkosságnak állítottak be (7:16), a drávaszabolcsi TSZ megszervezéséről (9:18), az 1956-os forradalom helyi eseményeiről (11:09), a környezetéből a Hortobágyra kitelepített emberekről (14:07), az 1960-as téeszesítésről, az ott folyó munkáról (16:22), életkörülményeiről a Kádár-korszakban (20:09), a rendszerváltoztatás utáni életéről(21:56), végül a kárpótlásról (22:45).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Baksa Lajosné
Interjúalany lakhelye: Drávaszabolcs
Interjúalany született: Drávaszabolcs, 1941
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. február 17.
Felvétel helyszíne: Drávaszabolcs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:50:32
Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a Rákosi-korszakról, az 1956-os eseményekről és arról, hogy hogyan tartóztatta le a férjét a karhatalom a forradalmat követően. 0:07--születés, család, szülők, iskolái, lakóhelyeik, gyermekkora; 7:50--emlékei a II. világháborúról és a bombázásokról; 10:55--milyen vallásos nevelésben részesült; 12:04--milyen volt az élet a háború alatti Budapesten; 16:33--a német és a szovjet megszállás; 23:15--a zsidókat ért atrocitások; 24:58--férje katonai szolgálata a II. világháború alatt, milyen volt az élet a II. világháború után, a beszolgáltatások, milyen nehézségeket jelentett számára az elhelyezkedés során a származása; 30:28--emékei a Rákosi-korszakról; 32:05--emlékei az 1956-os eseményekről; 37:07--hogyan vitte el a karhatalom a férjét; 42:11--férje börtönbüntetése, szabadulása, élet a szabadulás után
Interjúalany: Tánczos Istvánné Végh Piroska
Felvétel időpontja: 2010. november 05.

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél arról, hogy már 6 évesen cselédnek adták (0:54), mesél II.világháborús emlékeiről (2:30), a Rákosi-korszakról, a TSZ-ekről és a beszolgáltatásokról (3:30), a Kádár-rendszerbeli téeszesítésről (5:09), férje katonai szolgálata alatti életéről (6:50), majd visszatér a II.világháborúra, beszél a szovjet katonák viselkedéséről (10:00), a helyi 1956-os eseményekről (17:40), 1967-es szovjetunióbeli útjáról (18:18), kommunista párti tagságáról, valamint az orosz laktanyákról (22:33).
Interjúalany: Szabó Sándorné
Felvétel időpontja: 2010. július 15.

Hossz: 00:21:00
Az interjúalany 1951-ben született Debrecenben, azóta is itt él. Beszél családjáról, gyermekkoráról. (04:06) Az egész családja vallásos volt, természetes volt számára, hogy a katolikus hit a mindennapi élet része. Előbb tudta a mise latin szövegét, minthogy írt, olvasott volna. (06:50) A Kádár-korszakban a lakosság elfogadta és tisztelte a vallásos családot, de egyetemet végzett apjának hite miatt fizikai munkát kellett végeznie. (07:54) Az interjúalanyt nem különböztették meg hátrányosan a gimnáziumban, ekkor már kántor is volt. Az egyetem matematika szakára azonban már nem vették fel helyhiányra hivatkozva, így a mostani Műszaki Főiskolára került. (10:04) Gyerekkora óta ministrált. Közben zongorázni tanult, kántorképzőbe járt. Hozzájárult ahhoz, hogy temploma orgonához jusson. (14:08) Életében a legfontosabbnak a hűséget tartja vallásához, családjához. Ebben a szellemben neveli gyermekeit is. (16:42) Zongorázni csak magántanárnál tanult, de már több, mint 40 éve kántor. Munkája az Isten és a templomi közösség szolgálata. (19:26) Sok vallásos jellegű konferencián vett részt, amely a családról, házasságról szólt. Véleménye szerint a házasság intézményét kellene megerősíteni, ez stabillá tenné az egész családot. (21:04)
Interjúalany: Géczy István
Felvétel időpontja: 2010. december 14.