A nagykanizsai interjúalany beszél gyermekkoráról. Anyai ágon horvát, apai ágon magyar családból származik. (02:10) Német nyelven kezdte el iskolai tanulmányait, közben Magyarország is belesodródott a világháborúba, ez az oktatásra is kihatott, több iskolába is áthelyezték osztályát. (04:36) A háború után piarista gimnáziumban tanult, amelyet átalakítottak általános iskolává, majd államosították az iskolát és a tanulókat szétszórták Nagykanizsa különböző oktatási intézményeiben. 1949-ben fejezte be az általános iskolát. (06:10) Ezután kezdte el újra gimnáziumi tanulmányait humán szakon, kiváló pedagógusok oktatták. Beszél a tudós tanárokról, a diákéletről. (12:30) Nem vették fel a BME-re, elsősorban családja és saját vallásossága miatt. 1953-tól Budapesten autószervizben kapott segédmunkási állást. (15:30) 1954-ben felvételt nyert a Miskolci Egyetem gépészmérnök szakára. Beszél egyetemi éveiről, tanárairól, hallgatótársairól. (19:34) Miskolcon élte át az 1956-os eseményeket. A budapesti események hatására Miskolcon is forradalmi események zajlottak, több ember életét veszítette. Az egyetemen nemzetőr zászlóaljat hoztak létre, ebbe az interjúalany is belépett. (23:30) November 4-én vonultak be Miskolcra az orosz katonák, több helyen tűzharc alakult ki, két egyetemi hallgató is életét veszítette, sok volt a sérült. (27:20) A túlerővel szemben a forradalmárok megadták magukat, megpróbáltak hazaszökni, de a még tartó harcok miatt ez nehézségekbe ütközött. Az interjúalany 4 nap alatt ért haza Nagykanizsára. (30:28) Pár hét után visszatérhetett Miskolcra. Hallgatótársaival többször tiltakoztak a szovjet és állami ünnepélyeken. 1956 fordulópontot jelentett az interjúalany életében. (33:28) Egyetemi évei után a MÁV-nál majd a Nagykanizsai Gépgyárban dolgozott. Elmondja itt végzett munkáját. A 80-as években igazgatóvá, majd vezérigazgatóvá nevezték ki.

Az interjúalany beszél születésének idejéről, helyéről és családjáról (00:04). Gyermekkoráról mesél (szülők, nagyszülők, főleg a diákkor) (01:12). A két világháború közötti időszak általános hétköznapjait futólag említi (04:21). A II. világháború: – kiszombori általános mozgósítás (04:55), - a család a faluba (Kiszombor) menekül a majorságból (07:03), - a szovjet katonák első bejövetele Kiszomborra – intézkedések, atrocitások (08:52), - 40 magyar katona szovjetek előli bujdosása (09:56), - a szovjetek második kiszombori bejövetele, áldozatok (11:11), - életkörülmények változása (12:40), - karácsony a háború előtt és alatt (13:40), - katonák a családtagok között (15:44), - két rokon elvitele munkára (16:50), - szovjet katonák ruházatát hasonlítja össze a magyar katonák öltözékével (18:03), - szovjet katonák fogadtatása (19:11), - szovjet gránát-támadás (20:59), - kiszombori zsidók és sorsuk (22:48). A háború utáni időszakból arról beszél az interjúalany, hogy az uraság földjét hogyan osztották szét 1946-ban (25:55). Forint bevetetését említi, példákkal érzékelteti az inflációt (26:57). 1956 Kiszomboron (28:45). Termelő szövetkezetek létrehozása, felépítése, agitáció, pozitívumok említése (34:36). Szocialista felvonulások, ünnepek (40:39). Kádár-korszak – továbbtanulás felnőttként (42:43). Rendszerváltoztatás kedvezőtlen gazdasági hatásai - személyes tapasztalatok.

0:00 bemutatkozás, családi háttér, gyermekkor 4:11 mesél Trianon hatásairól a mindennapokra, az iskolában is elmondták a magyar Hiszekegyet, a világháború kettős érzéssel töltötte el őket: reménnyel a revízióra és unszimpátiával a németekkel szemben 6:13 a német bevonulást passzív tüntetéssel fogadták, másnap nemzeti szalaggal tiltakoztak 7:00 Budapest ostroma idején már tudták, hogy be fogják hívni a még be nem hívott korosztályokat, őt is leventeként vitték ki Németországba, meneteltették őket zsidó elhurcoltakkal is 12:57 a hadifogságban alig élelmezték őket, így mindenünnen próbáltak élelmet szerezni, 1946 májusában értek haza 16:46 felidézi a pápai reformátusoknál eltöltött időket 19:19 a teológián folytatta tanulmányait, mert távol akart maradni a rendszertől, de a református teológiát is be akarták zárni 22:19 a teológia bezárása miatt Budapestre utazott, hogy beiratkozzon, közben pedig a kormány szóvivője azzal magyarázta Pápa és Sárospatak bezárását, hogy az ottani tanulók beiratkoztak Budapestre és Debrecenbe 25:11 a teológus-hallgatók találkozását a Szabadság-szobornál tartották meg, megbeszélendő a tiltakozás formáját 27:33 elutaznak Pápára, felkeresik a pápai püspöki hivatalt, memorandumot nyújtottak be a teológia bezárásával kapcsolatban, de a püspök megtiltotta a tüntetést 33:09 a Pesten maradt diákok elhatározták, hogy megpróbálják felvenni a kapcsolatot a patakiakkal 39:27 szerdán már Pápáról mindenki visszautazott Pestre, a tüntetés hamar feloszlott, megfenyegetik őket az ÁVH-val 43:05 az akció eredményeképpen őt kicsapták a teológiáról 44:35 1997 szeptemberében rehabilitálták