Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
beszolgáltatás
kulák
államosítás
1956
rendszerváltoztatás
Rákosi-korszak
'50-es évek
megtorlás
Kádár-korszak
II. világháború
kettős megszállás
szovjet megszállás

Egy kulákcsalád megpróbáltatásai

2737 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Leírás: Az interjúalany beszél a családjáról (0:25), tanulmányairól (3:25), szülei kilakoltatásáról (5:05), egy idős hölgyismerőséhez történő költözéséről (7:17), arról, miért nem vállalta, hogy taníttassák (9:52). Beszámol a második világháborúval, a kettős megszállással kapcsolatos élményeiről (11:14), a család kuláknak minősítéséről (16:00), az ötvenes évek terrorjáról (18:50), röviden utal a Kádár-korszakra, majd ismét visszatér a Rákosi-rendszerre, az akkori időszakkal kapcsolatos emlékeit hosszan részletezi (25:10). Kitér az 1956-os eseményekre (36:17), az ezt követő megtorlásra (38:14), a rendszerváltoztatásra (39:32), végül azt meséli el, hogyan bújtattak katonákat a spájzban (40:14).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Gyökeres Sándorné
Interjúalany lakhelye: Szalkszentmárton
Interjúalany született: Szalkszentmárton, 1935
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas élelmezésvezető
Felvétel időpontja: 2011. március 01.
Felvétel helyszíne: Szalkszentmárton

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél a cseléd munkákról a két világháború között (0:12), a második világháborúról, katonai szolgálatról (4:41). Később leírja az életviszonyok és munkakörülmények alakulását az ötvenes években (7:21) és a hatvanas években (10:48).
Interjúalany: Geiger Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. június 29.

Hossz: 00:20:00
Az interjúalany mesél gyermekként, majd felnőttként a mezőgazdaságban végzett munkájáról, az 1950-es évek mindennapjairól, a beszolgálatatásokról és a téeszesítésről. Szól arról is, hogy milyen különbségek voltak a Rákosi-, és a Kádár-rendszer között. 0:20--családja, szülei munkája a TSZ-ben; 0.21--rokonai, akik részt vettek az I. világháborúban, milyen előnyük származott nagyapja hadifogságából a II. világháború során; 3:10--munkája marokszedőként gyermekként; 4:10--emlékei az oroszok bevonulásáról; 5:29--emlékei az 1950-es évekről, milyen mezőgazdasági munkákat végeztek; 9:31--a fináncok tevékenysége; 10:8--milyen volt a téeszesítés; 12:16--emlékei a Kádár-korszakról; 13:15--neveltetése, iskolái; 16:30--emlékei a helyi levente zenekarról; 17:16--mit dolgozott az általános iskola befejezése után, hogyan érintette őket a mezőgazdaság átszervezése, a beszolgáltatás
Interjúalany: Bernáth Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. június 29.

Hossz: 00:37:00
Tárgy: '50-es évek
0:00 családi háttér, az édesapja a MÁV-nál dolgozott titkárként az édesanyja családja félig székely, a nagybátyját pedig meghurcolták 5:40 Kunszentmiklósban szakközépiskolába járt, a jogra nem vették föl, katonának hívták be Kalocsára, ahol híradós emberré képezték ki 10:30 a hadsereg kereteiben sportolt, de voltak gondjai az elöljáróival 12:34 1968 aug. 20.-án kitört a „prágai tavasz”, az ezrede is bevonult Csehszlovákiába, mondták nekik „nemhivatalosan” azt is, hogy visszakapják a Felvidék magyarlakta részeit, de bevonuláskor megtámadták őket, meg is haltak páran, a helyi magyarok pedig fújolva vissza akarták küldeni őket 17:08 leszerelés után visszament a vasúthoz dolgozni, a jogi egyetemre nem vették föl a családja miatt, de a TF-re felveszik edzői szakra 20:21 bejelentkezik nyomdába betanított litográfiai szakmunkásnak, ott dolgozik, majd kapus volt egy NB III-as focicsapatban, egy év múlva ő lett az edző 22:50 „szociológus” lesz a Ganz Villamosságnál, sportállás, mai fejjel bújtatott munkanélkülinek nevezte magát 26:27 a bundázás elindulásával abbahagyja az edzősködést, közben új hullám indult el a zenekarokkal, beindul az élet az Ifjúsági Parkban, megalakulnak a galerik 33:08 a Forradalmi Ifjúsági Napokkal akartak ellensúlyt, válaszul az 1972-73-as március tizenötödikékre, ő is részt vett egy szétvert tüntetésen, később házibulikat szerveztek
Interjúalany: Székely Gábor
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 21.