Interjú

Gyűjteményhez ad
Wehrmacht
óvóhely
II. világháború
'40-es évek

Svábként Magyarországon

3295 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, Budapesten dolgozva ismerkedett meg a férjével, egy zsidó családnál volt háztartásbeli 2:43 1943-ban költöztek Lentibe, a helyi uradalomban dolgoztak, a gyermeke korán meghalt 5:25 mesél a háború idejéről 9:46 a szovjet hadsereg tüzérséggel támadta a környéket, ezért mély óvóhelyet kellett ásniuk, de a javaik elégtek a házukat elpusztító tűzben 15:46 ruhájuk híján minden nap ugyanazt viselték egy ideig, úgy gyűjtötték össze a különböző ruhadarabokat, felidézi a háború utáni élelemhiányt 27:27 a fia temetésekor a sírásó nem fogadta el a pénzt, mert az nem ért semmit, felidézi a különböző nációjú katonák érkezését
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
Interjúalany neve: Tóth Ferencné
Interjúalany lakhelye: Tornyiszentmiklós
Interjúalany született: Városlőd, 1921
Interjúalany foglalkozása: háztartásbeli
Felvétel időpontja: 2011. július 12.
Felvétel helyszíne: Tornyiszentmiklós

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:53:00
Az interjúalany beszél családjáról, munkás szüleiről, a pesterzsébeti munkáséletről (0:05). Szól oktatásáról, a szegénységről, tantárgyairól (3:35). Szól szülei átadta református hitről, és arról, hogy ez nem jelentett számára hátrányt a munkásszármazás miatt (5:00). Beszél a Horthy-korszak mindennapjairól, a revíziós gondolatról (8:30). Szól arról, hogy egyetem mellett dolgozott a zsírgyűjtési nyilvántartásnál, és mikor a vasúton hallott a német megszállásról, nem akarta elhinni (11:10). 1944 végén be kellett vonulnia, Budára vitték volna, de a Budakeszi úton megszökött és a húga naphegyi lakásán bújt el (15:42). A földszinten nyilasrazziák voltak, majd németek szállásolták be magukat, úgyhogy a fenti szobában maradt. Januárban egy gránát csapódott be, súlyosan megsebesítve őt. A sziklakórházba szállították a civilek közé, így elkerülte a lelepleződést (18:14). Szól arról, hogyan találkozott az első orosz katonával, aki órákat akart lopni a kórteremben, de csak egyet szerzett, viszont cigarettát osztott (22:50). Szól az orosz megszállásról, az oroszokat összehasonlítja a német katonákkal. Az oroszoktól jobban féltek, de legalább véget vetettek az ostrom víz- és élelmiszerhiányána. Arról is szól, hogy a németek háborús bűneiről csak néhány repülőgépből kidobott szórólap tudósított (24:30). Elmeséli, hogy egy barátjával hogyan fogadtak abban, ha felajánlják az orosz forgalomirányító katonának, hogy igyon velük, otthagyja a posztját. Ez így is történt, de az orosz az asztal alá itta őket (33:00). Szól arról, hogy 1956-ban hogyan értesült az egyetemisták pontjairól (35:40Ö, majd arról, hogyan álltak be az egyetemisták közé, és hogyan vágatták ki a Rákosi-címert a zászlóból (39:00). Szól a Kossuth téri tüntetésről, arról, hogy rájuk oltották a közvilágítást, de újságokból fáklyát készítettek. Szól Nagy Imre szerencsétlen beszédéről is (41:00). Beszél arról, hogy a hírek megérkeztével hogyan indultak el a rádió épülete felé, és hogyan kezdtek skandálni a gyilkos ávóról, aminek korábban a nevét sem merték kiejteni (44:10). Szól arról, hogy másnap látta a tankokat és az ellenállás kialakulását (48:13). Végül 1956-ot értékeli, a bosszúvágy és a fosztogatás teljes hiányáról szól (51:35).
Interjúalany: Enyedi Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. április 04.

Hossz: 00:44:00
0:12 Az interjúalany baranyai sváb család gyermeke. 1941-ben vonult be a M. Kir. Honvédségbe, utászként szolgált. Rohamkiképzésben a visszacsatolt felvidéki terepen részesült. 1:48 Beszél a pontonhíd építéséről, a hadsereg felszereléséről. 3:34 Kitér a frontra vonulásra 1942 májusban, valamint a Vörös Hadsereg arcvonalának áttörésére Tymnél. 10:36 A partizánok elleni harcokról beszél. 11:56 Hőstettéért ezüst kiskeresztet kapott. 12:35 Ismerteti a Donhoz vonulás részleteit. 14:21 Beszél a téli őrségről, az ellátásról. 16:45 Leírja a második védelmi vonal kiépítését Osztrogozsszk térségében munkaszolgálatos zsidókkal. 19:36 Beszél az ellátásról, majd a doni katasztrófáról. 25:08 A visszavonulás és a hazajutás körülményeit ismerteti, kitérve az orosz civilek segítőkészségére. 29:24 1944. februárjában SAS-behívóval ismét bevonult Bajára, itt érte a német megszállás, innen 1944-áprilisába a Kárpátokba vezényelték. 31:35 A Prut-folyónál hidat építettek. 33:36 Egy munkaszolgálatos zsidónak segített levelezni családjával. 35:55 Beszél sebesüléséről és lassú felépüléséről.
Interjúalany: Hegyi József
Felvétel időpontja: 2011. március 16.

Hossz: 00:47:00
00:00 - család, szülők, gyermekkor; 01:46 - milyen volt az élet a II. világháború után; 03:19 - emlékei a II. világháborúról, a légitámadásokról, milyenek voltak az általános iskolás évei; 08:45 - milyen volt a háború utáni időszak, nagybátyja hadifogsága, a Rákosi-korszak; 12:51 - miket mesélt a nagybátyja a hadifogságról; 13:47 - emlékei a TSZ-ről, 15:28 - milyen volt a Nagy Imre-időszak; 18:11 - egyéb származása miatt milyen nehézségekkel kellett szembenéznie a továbbtanulás területén, milyen volt; 20.26 - emlékei 1956 október 23-áról; 30:36 - milyen volt az 1956 utáni időszak, milyen emlékei vannak Kádár-korszakról, középiskolás évei; 37:45 - miért költözött vidékre a rendszerváltoztatás idejében, milyen hatásai voltak a rendszerváltoztatásnak; 40:40 - Rendszerváltoztatás hatási 44:36 - milyen körülmények között élt a '80-as években, hogyan jutott el külföldre;
Interjúalany: Tiborcz Imre
Felvétel időpontja: 2010. december 07.