Interjú

Gyűjteményhez ad
'50-es évek
Marosán György
ellenállás
felvonulás
sztrájk
tüntetés
szovjet megszállás
Kádár-korszak
MUK
munkástanácsok
ÁVO/ÁVH
Rákosi-korszak
sortűz
pufajkások
1956
karhatalom
kommunista diktatúra
bányászat
börtön

Forradalom Salgótarjánban: a nemzetőrség és a decemberi mészárlás története (Juhász Attila 1)

2224 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: 1956, Erőszakszervezetek
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogyan kezdődött a forradalom Salgótarjánban, és hogyan csatlakozott, mikor egy árvizi mentésről Budapesten keresztül ment haza. Szól arról, hogy csak a könyvesboltok kirakata volt betörve Pesten, mert a marxista könyveket eltüntették (0:22). Beszél arról, hogy alakult ki az acélgyári sztrájk, és hogyan alakították meg a nemzetőrséget (2:12). Elmeséli, hogyan szereztek fegyvereket, és hogyan működött az őrség (3:50). Szól arról, hogy miétr csatlakozott a forradalomhoz, és mit jelentettek a munkástanácsok (7:00). Elmeséli, hogy a forradalmi események miatt a megyei vezetőség Csehszlovákiába távozott, majd visszatérve őket vádolták hazaárulással (9:30). Szól arról, hogy mi vezetett a forradalomhoz, a diktatúra mibvenlétéről, a besúgók és az ÁVO működéséről (12:40). Szól arról, hogyan adták le a fegyvereket az oroszok bejövetele után (20:12). Arról is szól, hogy nem disszidált, mert a forradalmi események újrakezdését, a MUK-ot várta (22:50). Szól a pufajkásokról és arról, hogyan tartóztatták le áprilisban (25:10), illetve a Kádár-korszak foglalkoztatáspolitikájának visszásságairól (30:10). Beszél a december 8-i mészárlás előzményeiről, arról, hogy két letartóztatott munkásvezető elengedése miatt kezdődött tüntetés (32:30). Szól arról is, hogy a pufajkásokat már korábban leszerelték (35:50). Elmeséli a sortüzet, és azt, hogy a kavarodásban nem lehetett látni, hogy az oroszok is tüzeltek-e (38:15). Végül arról szól, hogy minderre azért került sor, hogy Kádár a forradalom után a munkástanácsok hatalmát is megtörje (43:30).
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Juhász Attila
Interjúalany lakhelye: Salgótarján
Interjúalany született: Salgótarján, 1938
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas, szakmunkás
Felvétel időpontja: 2011. november 29.
Felvétel helyszíne: Salgótarján

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:49:00
Az interjúalany mesél az 1940-es és 1950-es évek Angyalföldjéről, arról, hogy hogyan éli meg gyermekként a II. világháborút és az új rendszer kiépülését. Beszél arról, hogy hogyan szeretett volna disszidálni, és hogyan maradt itt végül az 1956-os forradalom miatt. 0:18--születés, származás, iskolák, lakóhelye; 8:50--a kommunista hatalomátvételt követő változások, a vallás helyzete; 12:20--milyen volt Angyalföld a '40-es, '50-es években; 14:47--családja, szülei; 17:40--a II. világháborúról őrzött emlékei, a németek beszállásolása; 22:00--az oroszok bevonulása, az utána kiépülő új rendszer jellemzői, miért nem veszik fel az egyetemre; 26:20--hogyan töltik el a gyerekkorukat, milyen munkákat végeznek, hogyan szórakoztak, milyen partizánkiképzést kaptak fiatalként; 31:20--hogyan támadt fel benne az a gondolat, hogy elhagyja az országot 1956. október 20-án és minek hatására halasztja el végül; 34:20--hogyan kapcsolódik be az '56-os eseményekbe a Bem-szobornál, milyen más forradalmi eseményekben vesz még részt, Gerő Ernő és Nagy Imre beszéde; 39:10--részvétele a Rádió előtti felvonulásban, emlékei az itt eldördülő sortűzről, hogyan áll át a rendőrség a forradalmárok oldalára, hogyan jut fegyverhez; 43:30--milyen további harcokban vett még részt, hogyan lesz nemzetőr; 45:30--az oroszok bevonulása, hogyan próbálták meg felvenni a küzdelmet ellenük
Interjúalany: Fodor Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. március 09.

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany először a gyerekkoráról és azt azt átszövő történelmi eseményekről mesél, melyek a következők: Kassai bombázás; Budapest ostroma, a Duna-hidak felrobbantása(0:19); menekülés Bécsbe a front elől – az osztrák idegengyűlölet megtapasztalása(5:25); apja meghurcolása és praktizálástól való eltiltása az ötvenes években(8:17); a társbérlet rendszere(9:55), mindennapjai; a középosztály nyomorúsága a Rákosi – érában(11:39). A forradalom közvetlen előzményei a Műegyetemen(15:14); Sinkovits Imre és Nagy Imre beszéde(17:08); Gerő uszító rádióbeszéde, amelyben a tüntetőket csőcseléknek minősíti: az erre való személyes reflexió lett az interjú címe(20:28). Anekdoták a forradalom napjaiból: a pesti srácok(21:57), Broszman György és a Parlament előtti sortűz(23:24), Makovecz Imre és a puskája, a Három Holló előtt harckocsiágyúval meglőtt öregasszony(28:45), összeégett orosz hullák az Üllői úton(30:05), a forradalom győzelme, a Nyugat képmutatása, „tartsatok ki”(32:30). A november 4. hajnali orosz invázió(34:02), nehéz döntés a disszidálásról(35:46), kalandos vonatút a határtérségbe, az aknazáron átkelés éjszakája(36:56).
Interjúalany: Dámosy Géza
Felvétel időpontja: 2011. március 09.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan kellett apjának német származása miatt katonának állnia, és hogyan került szovjet hadifogságba. Mesél arról, hogy milyen hátrányok érik kulák és német származása miatt az 1940-es és 1950-es évek során. Beszámol az 1956-os forradalom során játszott szerepéről, illetve arról, hogy az ezt követő megtorlás során miként internálták Kistarcsára. Beszél a kiszabadulásának körülményeiről is, és arról, hogy milyen hátrányok érték ezt követően. 0:44--születés, iskolák, hogyan lesz az apja katona német származása miatt, illetve hogyan viszik el emiatt Oroszországba és Tiszalökre; 8:30--milyen hátrányok érik őt kulák és német származása miatt, és milyen munkát kapott így; 13:30--emlékei 1956-ról, hogyan értesül az eseményekről, hogyan szervezik meg a munkástanácsot és a nemzetőrséget, hogyan próbálja mérsékelni az indulatokat; 19:25--a november 4-i események, hogyan tartanak nála házkutatást és hogyan zárják börtönbe, illetve interják Kistarcsára; 27:55--kistarcsai internálása, milyenek voltak itt a körülmények, hogy bántak velük az őrök, milyen volt a beszélő; 37:0--hogyan engedik el őket végül, milyen hátrányok érték miután haza érkezett és hogyan szerzett útlevelet 43:20--milyen kitüntetéseket kapott
Interjúalany: Hoffmann György
Felvétel időpontja: 2010. november 05.