Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
disszidálás
oktatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
1956
rendszerváltoztatás
emigráció
Rákosi-korszak
megszállás
Kádár-korszak
Kanada

Naplófeljegyzéseim

2500 megtekintés

Hossz: 00:49:00
Leírás: Az interjúalany 1942-ben született Nyíregyházán. 1956-ban édesanyjával együtt disszidált, apja korábban egy szovjet munkatáborban halt meg. (00:52) 1955-től naplót vezetett, feljegyezte a forradalom eseményeit is. (03:20) Elmondja, hogy ő egyáltalán nem akarta elhagyni Magyarországot. Felolvas egy iskolatársaitól kapott levélből. (06:22) Felolvassa naplófeljegyzéseit a forradalom idejéből, kiegészíti ezeket emlékeivel. (17:08) 1956. november 22-én hagyták el Magyarországot Ausztria felé. Hetekig tornateremben szállásolták el őket. Elmondja, hogyan jutottak ki Kanadába, hogyan telepedtek le. (26:56) Folyamatosan tartották a kapcsolatot a Magyarországon maradt rokonokkal. A kanadaiak gond nélkül befogadták őket. Beszél munkáikról. (30:30) Elmondja, milyen volt a betelepült emigránsok élete, milyen tanulási, megélhetési lehetőségeik voltak. (34:10) Beszél a rétegekre oszlott kanadai magyar közösségről. (37:36) Elmondja, miért döntött a hazatérés mellett. Mindig is honvágya volt. Édesanyja 1959-ben (amnesztiarendelet miatt) hazajött, az interjúalany férje miatt akkor még kint maradt. Anyja később visszatért, az interjúalany elhagyta férjét. 1974-ben 9 hétig Magyarországon volt, de nem tudta megszokni Kádár-korszak tiltásait. Ekkor még visszatért Kanadába. 1999-ben telepedett haza. (45:10) Beszél a rendszerváltoztatás utáni évekről, úgy érezte, hogy Magyarország szabadabb mint Kanada. (48:44)
Említett időszakok, témák
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Schumann Erzsébet
Interjúalany lakhelye: Petőfiszállás
Interjúalany született: Nyíregyháza, 1942
Interjúalany foglalkozása: banki alkalmazott
Felvétel időpontja: 2011. május 31.
Felvétel helyszíne: Petőfiszállás

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, arról, hogyan lett végülis katolikus vallású, és hogyan ment át a katolikus iskolába. 1945-ben Ausztriába menekült, majd 1946-1952 között az orvosi egyetemre járt. Végzés után gyerekgyógyász akart lenni, de szülésznőnek kényszerítették (0:00). Beszél házasságáról és gyermekeiről, a családi életről (4:55). Beszlé gyermekkorának szép világáról, a Horthy-korszakról, az akkori polgári világról. A család és a társadalom életében sokkal nagyobb szerepet játszott a szeretet (8:40). Szól arról, hogy a hitéletet hogyan próbálta lerombolni a Rákosi-rendszer, például hogyan néztek szét az ő lakásukban is feszületet keresve (11:15). Visszatér családjának harmonikus viszonyára a két világháború között (13:25), majd elmeséli, hogy egy véletlen döntése hogyan mentette meg a biztos haláltól, amikor a várost bombázták (19:15). Szól a Rákosi-rendszer erőszakszervezeteiről (22:20), majd arról, hogy a rendszerváltoztatás során elmaradt a számonkérés (24:22). Beszél arról, hogy tizenkét éve rákbeteg, arról, hogy az Úristen segítségével megnyugvással tudja fogadni, valamint szól a fiatalokhoz a kereszténység fontosságáról (26:20). Rátér arra, hogy édesapja katonai szolgálatot teljesített a II. világháborúban, és a nyugatra hátrálás során a családját is magával vitte Ausztriába (30:15). Végül az 1956-os debreceni eseményekről szól, például arról, hogy a megszálló orosz parancsnokok feleségei a klinikán szültek, valamint arról, hogy a forradalom napjaiban a rektor tanítási szünetet rendelt el (34:38).
Interjúalany: Dr. Báló Györgyné Dr. Rozgonyi Cecília
Felvétel időpontja: 2011. június 02.

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és az orosz megszállásról, az orosz katonák viselkedéséről (0:15). Beszél az állami gazdaságok megszervezéséről (07:00). Szól katonai szolgálatáról és arról, hogyan vetették be Budapesten a forradalmárok ellen 1956-ban (8:27). Beszél szakképzéséről, munkahelyeiről, munkaversenyekről és kitüntetéseiről (11:23, 17:45). Szól a munkarendről (20:26) és az autóvásárlás lehetőségéről (16:50). Végül a Kádár-rendszer életkörülményeit, munkabiztonságát elemzi (25:25).
Interjúalany: Süveges István
Felvétel időpontja: 2011. március 13.

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany mesél családjáról, a II. világháború utáni újrakezdésről és arról, hogy egy 1956-ról szóló iskolai fogalmazása hogyan határozta meg sorsának későbbi alakulását. Beszél arról, hogy a rendszerváltoztatás milyen hatást gyakorolt az életére, munkájára. 0:23--szülei, hogyan élte meg a családja a II. világháborút, milyen volt a háború utáni újrakezdés; 4:0--iskolái, milyen problémái adódtak egy 1956-ról írt fogalmazásból, hogyan hatott ez a továbbtanulására; 10:0--hogyan hurcolták meg a testvérét, milyen volt a testvére, aki hippi volt; 12:40--milyen munkákat végzett a rendszerváltozásig; 13:55--hogyan lett belőle a rendszerváltozás után cukrász; 15:55--mi történt a szüleivel; 17:15--kik támogatták az iskolában, hogyan zárultak be előtte a kapuk, amikor tovább akart tanulni; 21:7--saját családja, milyen szakmákat tanult ki
Interjúalany: Kutasi Éva
Felvétel időpontja: 2011. június 28.