Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
internálás
recski kényszermunkatábor

Recsken

3850 megtekintés

Hossz: 00:51:09
Leírás: Az interjúalany elmondja, hogy hogyan jutott tévedésből a recski kényszermunkatáborba. Mesél a táborban töltött időről, a tábor mindennapjairól. Szól a táborból való szabadulásáról, az oroszlányi szénbányába való átkerüléséről és a társadalomba való visszailleszkedéséről is. 0:55--hogyan került tévedésből Recskre; 3:13--miért vádolták kémkedéssel; 4:10--a recski tábor működése, hogyan ítélték el utána mégegyszer; 6:39--hogyan próbáltak meg néhányan megszökni Recskről; 9:28--hogyan teltek a hétköznapjaik, milyen volt a munkájuk; 12:13--fogolykínzások, a kényszermunkatábor fogdája, emlékei Faludy Györgyről; 18:46--hogyan változtak a viszonyok az idő múlásával a munkatáborban; 24:24--milyen körülmények között aludtak, mit ettek, hogyan változott a koszt az évek során; 29:30--hogyan lehetett a más barakkokban lakókkal ismerkedni, hogyan tanulták meg Faludy verseit; 32:9--milyen más híres emberekkel volt még együtt Recsken, kik kerültek Recskre; 33:5--a büntetőszázad; 33:24--szabadonbocsájtásuk, hogyan került az oroszlányi szénbányába egy új ítélet alapján; 36:17--mennyire lehetett beszélni a munkatáborról a szabadulásuk után; 37:33--hogyan zajlott a visszailleszkedés a munkatábor után, munkája; 42:25--milyen utóhatásai voltak a Recsken töltött éveknek 44:50--hogyan lett a II. világháború után szociáldemokratából párttag, és hogyan minősítették vissza párttagságért jelenkezőnek; 45:11--a különböző brigádok működése
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Vajkó Pál
Interjúalany lakhelye: Tinnye
Interjúalany született: Budapest, 1926
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. március 02.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:52:00
Az interjúalany mesél a Horthy-korszak végéről, arról, hogy hogyan érintette Debrecent a II. világháború, és hogyan került kapcsolatba a városba érkező kommunistákkal. Elmondja, hogy hogyan ment ki férjével Argentínába diplomáciai kiküldetésbe, majd miért hívták őket vissza az 1956-os események után. 0:25--születés, család, hogyan gazdálkodtak, hogyan hatott rájuk a gazdasági válság; 8:0--iskolái, mit tudott továbbtanulni, hogyan tudott elhelyezkedni a postán; 12:48--vallásos nevelése, Soli Deo Gloria, a református egyház cselédlánykörének működése, a korabeli cselédlányok kiszolgáltatottsága; 17:0--a II. világháborúval kapcsolatos emlékei, a debreceni tankcsata, Debrecen bombázása,a közigazgatás nyugatra költöztetése és Debrecen szovjet megszállása; 24:0--az első kommunisták megjelenése a városban, hogyan csatlakozott a hozzájuk és vesz részt a propaganda tevékenységben, hogyan kezd szónoklatokat tartani; 29:35--hogyan került a diplomácia területére Argentínában, milyen feladatokat látott el ott a nagykövet feleségeként, az 1955-ös argentínai felkelés; 38:0--hogyan értelsültek az 1956-os magyarországi eseményekről, hogyan élték ezt meg a nagykövetségen, és hogyan támadja hátba férjét Magyarországon az argentin kommunista párt vezetése; 43:54--hazarendelésük Argentínából, további sorsuk
Interjúalany: Nagy Sándorné
Felvétel időpontja: 2011. március 04.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany mesél az általa befutott tudományos karrierről, oktatói és tudományos tevékenységéről. Elmondja, hogy hogyan élték meg Kárpátalján a II. világháborút, az azt követő időszakot, illetve az 1956-os forradalmat és annak leverését. Szól családja Magyarországra történő átköltözéséről, a zsidók és az egyes felekezetek kárpátaljai sorsáról. 0:15--születése, családja, hogyan jutott be az Ungvári Állami Egyetemre; 2:29--házassága, családja, Magyarországra költözésük; 3:53--tevékenysége a Kárpátaljai Alapítvány elnökeként, hogyan élnek a kárpátaljai magyarok; 5:29--magyarországi tudományos és oktatói tevékenysége; 9:15--milyen tudományos tevékenységet folytat manapság; 11:0--hogyan élték meg Kárpátalján az 1956-os forradalmat, emlékei a szovjet csapatok Magyarországra való bevonulásáról; 22:38--véleménye a rendszerváltoztatásról; 24:3--Kárpátalja orosz megszállása, hogyan érintette ez a helyi lakosokat, a gulágra szállított magyarok sorsa; 30:30--mit tanítottak nekik a helyi magyar iskolákban; 31:33--a zsidók sorsa Kárpátalján; 32.33--az egyes felekezetek sorsa Kárpátalján
Interjúalany: Szótér László
Felvétel időpontja: 2011. március 01.

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszélt II. világháború előtti iskolás éveiről, a Il. világháborúval kapcsolatos élményeiről, az államosítások hatásairól, munkájáról. Mesélt az egyházak államosításáról és az 1956-os forradalommal kapcsolatos személyes élményeiről. 1:15--család, szülők, élet a két világháború között 5:50--iskolás évei, katolikus ifjúsági mozgalmak (pl. Szív Gárda) 9:12--holokauszt 10:13--II. világháború, légitámadások, megszállás, polgári személyek elhurcolása 12:36--háború utáni élet, újrakezdés 19:34--az államosítások hatása a személyes életére, munka a Rákosi-korszakban 26:49--az egyházak államosítása 27:47--személyes élményei az 1956-os forradalommal kapcsolatban
Interjúalany: Somogyi Aladárné
Felvétel időpontja: 2010. július 02.